Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 30. szám - A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályterületén. 2. [r.]

120 Jogesetek Tára. 30 szám. a mely összeg a hagyatéki leltár 10. tétele alatt, mint alperes kezén levő követelés vétetett föl, s hogy ezen 406 korona követeléssel szemben alperesnek, a felebbezési biróság Ítéletének IV. pontjában 1—13. tétel alatt felsorolt 556 korona és 13 fillérre rugó ellenkövetelése állott fönn. Emiitett ellenkövetelések abból eredtek, hogy alperes kiskorú gyámoltját tartotta, betegségben gyógykezeltette, viselte a temetési költségeket, kifizette az ingatlanokat terhelő adókat és egyéb közterheket. Ezt a ténymegállapítást a felülvizsgálati kérelem nem támadja meg. ezért az 1893. XVIII. t.-cz. 185. és 107. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az optkv. 1486. §. értelmében ha valódi, egynemű követelések találkoznak kölcsönösen össze: a kötelezettségnek kölcsönös megszüntetése származik. Kzen jogszabályra tekintettel a felebbezési biróság helyesen állapította meg, hogy a számadásra kötelezett alperes jogosan beszámíthatta a hagyaték követeléseként jelentkező 406 koronába ennek összege erejéig a kiskorú F. Péter hagyatékát terhelő felperes örökösök által valódiság tekintetéhen nem kifogásolt fenti ellenkövetelését és helyesen vonta le a felebbezési biróság azt a jogi következtetést, hogy alperes kötelezettsége a beszámítás jogi természetében rejlő kölcsönös fizetés ténye által megszűnt, fenn nem áll. Nem tesz különbséget az alkalmazott jogszabályra tekintettel az, hogy felperesek a 406 kor. követelésnek nem kifizetésére, hanem bírói letétbe helyezésére kérték alperest kötelezni, mert a kérdés súlypontja csak azon nyugszik, hogy a felperesek követelésével szemben alperesnek beszámításra alkalmas összefüggő jogi természetű ellenkövetelése találkozott-e össze, ugyanis ha e feltétel fenforog, sem fizetésnek, sem ezt az optkv. 1425. §. értelmében — bizonyos esetekben — helyesbítő letétbe helyezésnek helye nincs. Az anyagi jogszabálysértésre (1893. XVIII. t.-cz. 185. §-a) fektetett felülvizsgálati kérelem tehát nem alapos. Helyesen járt el a felebbezési biróság az eljárási szabályok alkalmazása körül is, mert a gyámi számadás cselekvő tételeként szereplő pertárgya 406 korona követeléssel a beszámítani kívánt ellenkövetelések mint a számadás szenvedő tételei jelentkeznek, tehát a kereseti követeléssel összefüggnek, s igy az 1893. XVIII. t.-cz. 106. §. értelmében az ellenköveteléseknek egységes eldöntése megokolt volt. A felülvizsgálati költségek viselését tárgyazó rendelkezés az 1893. XVIII. t.-c. 204. és 168. §-ában, az ügyvédi illetmények feletti rendelkezés pedig az 1868. évi LIV. t.-c. 252. §-ában találja alapját. 1908. évi június hó 9-ik napján. Kereskedelmi perenkivüli eljárásból. Peren Kívüli eljárásban, az ellenfél költségben el nem marasztalható, az ilyen eljárásban felmerült költségre való igényt a félnek, a perben kell az ellenféllel szemben érvényesítenie. 1169—1908. polg. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla Cs. Istvánnak Sp. és társa czég elleni, előleges birói szemle iránti ügyében végzett. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, kimondja, hogy a kért előleges szemle foganatosítása a marosvásárhelyi kir. járásbíróság hatásköréhe tartozik, s az elsőbiróságot a már elrendelt előleges szemle szabályszerű foganatosítására utasítja. Indokok. Cs. István kereskedő az általa Sp. és társa czégtől vett napernyőkre az 1875. XXXVII. t.-cz. 347. §-a alapján a végből kért szemlét, hogy az árun az átvételkor észlelt hiányokat megállapittassa. A 3269 1881: számú lg. II. R. 10. §-a értelmében ez a peren kivüli kereskedelmi birói eljárás a marosvásárhelyi kir. árásbiróság hatáskörébe és illetékességi körébe is tartozik, mert az eljárás tárgyául szolgáló áruk a marosvásárhelyi járásbíróság területén vannak. Peren kivüli eljárásban, az ellenfél költségben el nem marasztalható, az ilyen eljárásban felmerült költségre való igényt a félnek, a perben kell az ellenféllel szemben érvényesítenie. 1903. évi május hó 13-ik napján. Alaki büntető jogból. A büntető biróság ítéletének az Ítélet közzétételére vonatkozó rendelkezésnek végrehajtása,—az 1881. L.X. t.-c. I. §-ának f. pontja alapján polgári biróság előtt nem kérhető. 1441/1908 polg. szám. A marosvásárhelyi királyi itélotála S. Gyulának, T. Cs. Endre elleni végrehajtási ügyében végzett: A kir. ítélő tábla, az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A btk. 277 §-án alapuló az a birói intézkedés, mely szerint vádlottnak becsületsértés miatt történt elitéltetésére vonatkozó ítélet, a sértett fél költségére hírlapban közzéteendő, a- büntető ítéletnek olyan része, — melynek végrehajtása feltétlenül foganatosítandó. A büntető ítélet végrehajtása, sem az elitéltre, sem a sértett félre nem bizható, hanem kizárólag a kir. ügyészség hatásköréhez tartozik. Következéskép a büntető biróság ítéletének az ítélet közzétételére vonatkozó rendelkezésnek végrehajtása, — az 1881. LX. t. c. I. §-ának f. pontja alapján polgári biróság előtt nem kérhető. A felfolyamodás sikertelen, ezért a folyamodás költsége a folyamodót terheli. 1908. évi június hó 11-ik napján. Telekkönyvi eljárásból. A feleknek oly okirati rendelkezéseit, melyek a tulajdonnak törvénycsen el nem ismert megosztottságát idézik elő érvényesnek elismerni és telekkönyvi bejegyzés tárgyává tenni a tkvi rendtartás 69. és 63. §-ai ellenére nem lehet. 1544—1908. polg. szám. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla a köpeczi Nagy-család tanulmány alapítványának G. Ignácz elleni tulajdonjog és örök haszonélvezeti jog bekebelezés iránti telekkönyvi ügyében végzést hozott: Az első fokú biróság végzésének elutasító egyedül felebbezett részét helybenhagyja. Indokok : A feleknek oly okirati rendelkezéseit, melyek a tulajdonnak törvényesen el nem ismert megosztottságát idézik elő, érvényesnek elismerni és telekkönyvi bejegyzés tárgyává tenni a tkvi rendtartás 69. és 63. §-ai ellenére nem lehet. Ebben az esetben az eladó és vevő által az adásvevési szerződésben oly módon történt rendelkezés, hogy a vétel tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga a vevő tanulmányi alapot illeti, az ingatlan haszonélvézete azonban bizonyos változó évi illeték fizetése mellett örökre a köpeczi Nagy családnak, illetőleg nemzetségnek a tanulmányi alap alapító levelében megszorított értelemben vett fiági, esetleg leányági mindenkori fejét illesse, az osztott tulajdonnak, vagy hitbizomány alapitásnak, illetőleg hitbizomány helyettesítésnek olyan alakulatát létesítené, melyet törvényes intézménynek elismerni és tkvi bejegyzés tárgyává tenni az elől felhivottt törvényes szabályok értelmében nem lehet. Az első fokú biróság elutasító rendelkezését tehát fenn kellett tartani. 1908. évi június hó 16-ik napján.