Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 30. szám - A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályterületén. 2. [r.]

30. szám. JogcsetekTára 119. gedte át, aki aztán alperesekkel aként szerződött, hogy az italmérési jog elnyerése czéljából alperesnek egyikét B. Fiiémont fogja a pénzügyi hatóságok előtt ajánlani 3 ezért viszonzásul az alperesek az italmérési jog kieszközlése után 2000 koronát, a vasút megnyitása után ismét 2000 koronát fizetnek felperesnek. Az épitő vállalat nevében beadott ajánlat folytán az italmérési engedélyt B. Filemonnak tényleg kiadták, s felperes az eként esedékessé vált 2000 korona megfizetése iránt inditotta meg a jelen pert a fizetni vonakodó alperesek ellen. A felebbezési bíróság felperest abból az indokból utasította el keresetével, mert az italmérési jogra vonatkozó 1888. évi XXXV. t.-cz. rendelkezései szerint ily jogosultság átruházása azzal való üzérkedés tilos, az ügylet tehát, melyből felperes követelési jogát származtatja, tilos és a jó erkölcsökbe ütköző, minél fogva az optk. 878. §. értelmében bírói uton nem érvényesíthető. A felebbezési bíróság az idézett pénzügyi anyagjogi szabályokat illetőleg az optk. 878. §-sát tévesen alkalmazta, mert az 1888. évi XXXV. t.-cz. s az erre vonatkozó többi pénzügyi törvények és italmérési rendeletek szerint az italmérési jognak kormány engedély nélkül másra való átruházása nincs ugyan megengedve, de ennek következményeként az van meghatározva, hogy ily esetben a jogosulttól italmérési jogosultságot elvonják ellenben a felhívott törvényes szabályok rendelkezései a különben megengedetten át nem ruházhatónak jelzett jog tényleges gyakorlása iránt létesített magánjogi viszonyok anyagi érvénytelenségét meg nem állapítják. Ennélfogva az ilyen ügyletet vagy azzal lényegében egyező szóban forgó ügyletet, hol italmérésre vonatkozólag az építési vállalatot megillető kijelölési jog átengedéséről s a kijelölési jog tényleges gyakorlása iránt létesített magánjogi viszonyból folyó követelés elbírálásáról van szó, a kijelölési jog átruházására vonatkozó és a követelés alapjául szolgáló magánjogi ügyletet az idézett törvények alapján az optkv. 878. §-a alá eső tiltott ügyletnek vagy a jó erkölcsökben ütközőnek s az abból eredő követelést bírói uton nem érvényesíthetőnek minősíteni nem lehet. A megállapodott bírói gyakorlat is ezt a felfogást követiEzek szerint tehát alapos felülvizsgálatot kérő felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az 1888. XXXV. t.-cz.-ben foglalt anyagjogi szabályokat s az optk. 878. §-ban irt anyagjogi szabályt tévesen alkalmazta. Minthogy azonban a felebbezési bíróság mellőzte a ténymegállapítást és bizonyítást alperesnek ama lényeges tényállításai tekintetében, hogy felperes nem kellő időben és nem szerződésszerűig teljesített, s hogy őket megtévesztette: a kir. Ítélőtábla nincs abban a helyzetben, hogy az ügy érdemében megfelelő ítéletet hozzon, minélfogva a felebbezési bíróság Ítéletére ezen hiányok miatt azok pótlása czéljából az 1893. XVIÍI. t.-cz. 204. §. második bekezdését kellett alkalmaznia. 1908. évi június hó 2-ik napján. Az optkv. 1171. §-ához. Az optkv. 1171. §-a minden korlátozás nélkül és a tett szolgáltatás színleg vagy nem színleges voltára vonatkozó különbség tétel nélkül elvi jelentőséggel rendeli szabályul azt, hogy amit valaki tndva tilos eselekvény eszközlésére adott, azt többé vissza nem követelheti. 1908. G. 71/2. szám. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla K. János felperesnek, P. János alperes ellen 1000 korona tőke és jár. iránti sommás perében felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad ; kimondja, hogy a felülvizsgálati költséget felperes maga viseli. Indokok : Az optkv. 1174. §-a minden korlátozás nélkül és a tett szolgáltatás színleg vagy nem színleges voltára vonatkozó különbség tétel nélkül elvi jelentőséggel rendeli szabályul azt, hogy amit valaki tudva tilos cselekvény eszközlésére adott, azt többé vissza nem követelheti. E kötelező szabály alkalmazása szempontjából tehát nem lehet különbséget tenni a szerint, hogy a tudva tilos cselekvény eszközlése végett történt szolgáltatás maga is csupán és merőben színlegesen történt-e vagy nem ? mert a visszakövetelés bármelyik tényállás mellett, a törvény világos rendelkezése értelmében egyaránt ki van zárva; és nem lehet különbséget tenni eszerint sem, hogy a merőben színleges ügylet érvénytelen és semmis, abból folyólag tehát az eredeti állapot helyreállításának volna helye, mert az optkv. 878. §-a szerint a tilos ügylet is érvénytelen és semmis, az eredeti állapot helyreállításának azonban az optkv. 1174. §. szerint, ha más különös törvény alkalmazása nem forog szóban, még sincs helye; ha tehát a merőben színleges ügylet is egyszersmind tilos is. ugy a visszakövetelés és az eredeti állapot helyreállítása kérdésében erre nézve is az 1174. §. alkalmazandó. Az a szerződés, melyet a szerződő felek egyetértőleg az egyik szerződő fél hitelezőinek kijátszása czéljából, a kielégítési alap rosszhiszemű elvonása végett kötöttek, kétségkívül tilos, nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem a büntető törvénykönyv 386. §-ába ütköző szerződés ; és az e czélra szerződő felek által tett szolgáltatással adott dolog vissza nem követelhető ; a visszakövetelés az optkv. 1174. §-a szerint teljességgel, tehát akár jogtalan gazdagodásra hivatkozhatás esetében is föltétlenül ki van zárva. A felebbezési bíróság Ítéletében meg van állapítva, hogy ilyen, mindkét peres fél részéről a hitelezők kijátszása czéljából kötött szerződés volt az, melyre történt szolgáltatás visszakövetelésére irányul a felperes keresete. Ez a tényállás felperes felülvizsgálati kérelmében megtámadva sem lévén, e mellett az irányadó tényállás mellett, a fentiekből folyólag nyilván helyesen alkalmazta a felebbezési bíróság az optkv. többször említett 1174. §-ának a visszakövetelés kizárását rendelő intézkedését: e szakasz alkalmazása miatt emelt felülvizsgálati panasz tehát alaptalan. Alaptalan az e miatt emelt panasz arra a körülményre j tekintettel is, hogy alperes a felperesre a szerződés alapján átirt ingatlanát visszakapta, azt reá visszaírták: mert ha ez alperesnek bármely módon sikerült is, ez a körülmény nem szünteti meg azt a birói kötelességet, hogy a fenálló törvényt a lehetőség mértéke szerint alkalmazza, hogy tehát a törvény rendelkezésének, habár csupán a felperes visszakövetelési igénye tekintetében is érvényt szerezzen. Ott, ahol a kereseti jogosultság, a birói jogsegély útja a törvény által ki van zárva, az igény bizonyítására vonatkozó eljárásnak sem lehet helye. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati panasz is, hogy a felebbezési bíróság a felperes követelési igényének bizonyítására felajánlott bizonyítékot meg nem szerezvén, eljárási szabályt sértett volna; bizonyításnak helye ebben az esetben egyáltalán nem lévén, a bizonyíték elmellőzése jogszabályt nem sérthet; nem panaszolható tehát sikerrel az 1893. XVIII t.-cz. 96. §-ának állítólagos megsértése sem. A kifejtettek szerint az ügydöntő tényállásra tekintettel felperesnek birói uton érvényesíthető követelési joga ebben az esetben az optkv. 1174. §-a szerint nem lévén: a kereset elutasítása ennek az emiitett anyagi jogszabálynak megfelel; a felperes felülvizsgálatii kérelme tehát egészben véve alaptalan. 1908. évi június hó 2-ik napján. A beszámítási kifogáshoz. Ha a felperesek követelésével szemben alperesnek beszámítására alkalmas összefüggő jogi természetű ellenkövetelése találkozott, sem fizetésnek, sem ezt a optkv. 1135. §. értelmében — bizonyos esetekben — helyesbítő letétbe helyezésnek helye nincs, 1908. G. 76. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla H. György s társai felpereseknek Z. Györgyné alperes ellen. 406 korona töke s jár. iránt folyamatba tett sommás perében, felpereseknek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad. Felpereseket arra kötelezi, hogy végrehajtás terhével felülvizsgálati költséget fizessenek. Indokok : A felebbezési bíróság tényállásként azt állapította meg, hogy alperes a néhai kiskorú F. Péter ingatlan vagyonát számadási kötelesség mellett bérbeadás utján kezelte, hogy e minőségben az 1905. évi szeptember hó 29-től 1906. évi szeptember hó 29-ig terjedő gazdasági évről 406 koronával nem számolt el,