Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - A kutya által okozott testi sértés esetén a kutya gazdájának büntetőjogi felelőssége

104. Jogesetek Tára 20. szám. Sp. I. 170 és 1906. Sp. I. 199. számok alatt lefolytatott perekben felmerült, összesen 280 kor. 28 fillért kitevő költségének megfizetése iránt indított. E perbeli követelésnek járulékát csak a 80 koronára értékelt elvont haszon, és ennek a pernek költsége képezi, mig az emiitett elözö perekben felmerült 280 kor. 28. fül. költség, úgymint a 200 koronára értékelt ingatlen tulajdona a per főtárgyának tekintendő; mert az előző perek költségének megtérítése • iránti igény, felperes kereseti jogalapja szerint s annak alapján kártérítési követelésként akkor is megítélhető, — ha felperesnek a követelt ingatlana tulajdonjogát a bíró meg sem ítélné. A kereset tárgyának értéke így járulékok nélkül is a 400 koronát meghaladja; minélfogva alaptalanul vitatja alperes, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 181. §-a alapján azt, hogy a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 400 koronán alul van, s hogy ezért felülvizsgálati kérelemnek helye nincs. A felebbezési bíróság tényállásként megállapította, hogy a csikszentmihályi 9390 hrszámu ingatlan nem Sz. Imréé volt, hanem R. Mártoné, hogy felperes ezt már akkor is tudta, mikor ezt 9390. hrszámu birtok részletet Sz. Imre hagyatékából, a hová ezt tévedésből hagyatéki vagyonként felvették megvette, és hogy felperes alperestől valójában nem is ezt a 9o90. hrszámu részJetet, hanem a csikszentmihályi 9434. hrszámu részletet vette meg; továbbá, hogy a csikszentmihályi 9434. hrszámu birtokrészlet habár a telekkönyvben nem az alperesi alapítványt tevő örökhagyónak Sz. Imrének nevén állott, — vétel czimén tényleg Sz. Imrét illette, végül, hogy a kérdéses, 9434. hrszámu birtokrészletre K. Albertnek, — habár ez tulajdonjogának a telekkönyvben való keblezését ki is eszközölte, — valóban jogos igénye nem volt és hogy mindezekről a ténvekröl való tudomása mellett is a K. Albert által felperes ellen, 1906. Sp. 1. 199. sz. a. a csikszentmihályi 9434. hrszámu birtok részlet birtoka iránt folytatott perben felperes a mostani alperest mint szavatost perbe nem hivta. A felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §-a alapján tehát itt is irányadó fentebb vázolt ennek a tényállásnak alapján a felülvizsgálati bíróság felperest keresetével a mennyiben ez a 9390. hrszámu birtokrészlet tulajdonának megítélésére, — a 89 kor., elvont haszonra, és az 1906. Sp. I. 170 és 199. számú perekben felmerült 280 kor. 28 fill. költség megtérítésére irányult, anyagjogi szabály megsértése nélkül utasította el. A csikszentmihályi , 390. hrszámu birtokrészletre és az 1906. Sp. I. 170. sz. sommás per költségeire vonatkozólag azért, mert mikor ezt a részletet Sz. Imre örökösétől szavatosságot és ez alapon kártérítést sem igényelhet és mert nincs tényállás megállapítva arra nézve, hogy Sz. Imrét vagy hagyatékának kezelőit hiba terhelné abban a tekintetben, hogy a téves telekkönyvezési ők idézték elő, vagy felperest a vételügylet megkötésekor tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották volna. A 80 kor. elvont haszonra és az 1906. Sp. I. 199. számú perekből felmerült költségére nézve pedig felperesnek kereseti igényével való elutasítása azért helyes: mert a K. Albert által, a 9434. hrszámu birtokrészlet birtokáért felperes ellen megindított perben alperest mint szavatost perbe hivni felperes elmulasztotta, holott ha alperest perbe hivta vagy legalább alperessel értekezve, — alperesnek ebben a most fólyó perben kimutatott védveit és bizonyítékait érvényesítette volna: nyilvánvaló, hogy felperes a K. Albert által megindított birtokpert nemcsak megnyeri, — s a birtok hasznait nemcsak el nem veszti, — hanem esetleg viszonkereset utján a kérdéses ingatlan tulajdonjogát is megnyerheti. Alperesnek erre vonatkozó bizonyítékai alapján ugyanis a felebbezési bíróság ebben a perben megállapította, hogy a 9434. hrszámu részletre K. Albertnek jogos igénye niucs, hogy K. Albert a telek' önyvi tulajdonjogot rosszhiszeműen szerezte, s hogy Sz. Imre korábbi szerzéséről és birtokban állásáról K. Albert is, — s jogelődjei is tudomással birtak. Az optk. 931. §-a értelmében tehát alperes ki kárát t. i. a birtoknak és az ingatlan hasznának elvesztését, és az 1906. Sp. 199. számú sommás per költségének elvesztését rossz pervitelével maga okozta — kártérítést alperestől nem igényelhet. Ezeknél fogva felperesnek anyagjogi szabályoknak az Optk919. és 1295. §§-ainak megsértése miatt emelt panaszai, amenynyiben e panaszok a 9390. hrszámu részletre, a 80 kor. elvont haszonra és az 1906. Sp. I. 170. és 199. sz. sommás perekben felmerült költségeire irányuló keresetének elutasítására vonatkoznak, alaptalanok, a jogesetre nem ezek, hanem a fentebb idézett anyagjogi szabályok alkalmazandók. Áttérve a kereseti igénynek a 9434. hrszámu birtokrészlet tulajdonának vagy értékének megítélésére vonatkozó részére, e j tekintetben megállapított, s a fentiek szerint itt is irányadónak veendő tényállás az, hogy alperes a csikszentmihályi 9434. hrszámu ingatlant felperesnek 1899. évben eladta; és hogy a tulajdonjog erre a birtokrészletre nézve sem Sz. Imre, sem alperes, sem felperes részére bekebelezve nincs. Az adásvételi szerződés czélja, — az eladott dolog tulajdonának a vevőre való átruházása, — ezzel az eladó a vevőnek tartozik. Az optk. 431. §-a értelmében telekkönyvezett ingatlan dolognak tulajdonjog csak bekebelezés által szerezhető. A bekebelezés kieszközölhetésc végett, felperesnek átírásra alkalmas szerződésre és olyan telekkönyvi állásra van szüksége, hogy a vevő tulajdonjogának bekebelezése foganatosítható legyen. Ezeknél fogva alperes az adásvételi ügyletet egészben csak akkor teljesiti, ha felperesnek telekkönyvi átírásra alkalmas telekkönyvi állást teremt és megfelelő szerződést ad. Minthogy pedig alperes az optk. 919. §-a értelmében a szerződést teljesíteni köteles, felperes jogosan követeli alperestől a 9434 hrszámu részletre vonatkozólag átírásra alkalmas telekkönyvi állás létesítését és átírásra alkalmas szerződés kiállítását; mert a vevő a megvett ingatlan tulajdonáért perelni, külön kikötés esetét kivéve nem köteles. Alperes nem is állította, hogy felperesnek a 9434 hrszámu részletre nézve tkvi átírásra alkalmas szerződést adott volna, s hogy a telekkönyvi állás erre szintén nem alkalmas, kitűnik abból, hogy a tényállás szerint az ingatlan mostani tulajdonosaként a telekkönyvben K. Albert szerepel. Az alperest az optk. 919. §-a alapján terhelő fentebb jelzett kötelezettség nem szűnt, meg az által, hogy felperes az ellene K. Albert részéről, 9434. hrszámu részlet birtoka iránt, 1906. Sp. I. 195. sz. alatt lefolytatott perben felperest szavatosként perbe nem idézte. Mert az optk. 931. §-a értelmében a fentebb kifejlettek szerint, ennek folytán felperesnek csupán a 80 kor. elvont haszon és az 1906. Sp. I. 199. sz, perben felmerült költség iránt alperes szavatosságából kifolyó kártérítési igénye szűnt meg, de az optk. 931. §-a azt a szerződő felet, a kinek részére a másik szerződő fél még nem egészben teljesített, az optk. 919. §-án alapuló attól a jogától, hogy a másik féltől az egészben való teljesítést követelje, el nem zárja, hanem az alperes az optk. 819. §-a értelmében a szerződést az optk. 931. §-a esetében is ép ugy köteles teljesíteni, mintha K. Albert a 9434. hrszámu részlet birtoka iránt felperes ellen pert nem is indított volna. Ezeknélfogva az optk. 919. §-ában foglalt anyagjogi szabályt sérti a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy felperest a 9434. hrszámu részletre vonatkozó, átírásra alkalmas szerződés kiállítására irányuló keresetével is elutasította. Felperesnek e miatt emelt, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 185. §-ának a) pontjára alapított panasza tehát alapos; s az idézett anyagjogi szabály helyes alkalmazásával alperes megfelelő 60 napi teljesítési határidő alatt, a 9434. hrszámu részletre vonatkozólag á'irásra alkalmas szerződés kiállítására kötelezendő. A felebbezési bíróság a 9434. hrszámu részlet értékét meg nem állapította, nem állapította meg — habár alperes állítása szerint a kérdéses birtokrészietet nem is K. Albert, hanem maga felperes bírja, — a tényállást arra nézve sem, vájjon a V434. hrszámu részletet a felperes, vagy K. Albert birtokolja-e? Minthogy alperes arra az esetre, ha a kitűzött határidő alatt felperesnek a 9434. hrszámu részletre nézve átírásra alkalmas szerződést nem adna, a 9434. hrszámu ingatlan értékét tartoznék felperesnek megfizetni, ezt is azonban csak akkor, ha felperes a 9434 hrszámu részletet nem birtokolná, mig ellenkező esetben az előbbi állapot helyreállitásakép alperes a 9434. hrszámu részlet értékét is csak a 9434. hrszámu részlet birtokának visszabocsátása ellenében volna köteles megfizetni, minthogy a kir. Ítélőtábla a hiányos tényállás mellett, arra az esetre, ha alperes a 9434. hrszámu részletre felperesnek tkvi átírásra alkalmas szerződést nem adna, az érték esetleges megtérítése, valamint ebből folyólag, a per felebbezési és felülvizsgálati költség viselése kérdésében érdemleges határozatot nem hozhatott : e részben a felebbezési bíróság Ítéletére az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. §-ának má.sodik kikezdését keliett alkalmaznia. A felülvizsgálati költségre vonatkozó rendelkezés alapiát az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. §-ában találja. 1908. évi április hó 8-ik napján.