Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 27. szám - Jegyzetek a polgári perrendtartási javaslatokhoz
311. 9 9)c I. éYfolyam. 27. szám. Kolozsvár, I?>OS. jiuiiiis 91. EKDELYHESZI3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTU ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Fcrencz-utcza 43. sz. Itlegjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ: Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézenuők. TARTALOMJEGYZÉK : Jegyzetek a pogári perrendtartási javaslatokhoz. Irta: dr. Mészöly Endre, kir. törvényszéki biró. — Az uj perrendtartás és az ügyvédi kamara. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. )( Jegyzetek a polgári perrendíoilási javulótokhoz. Irta : Dr. Mészöly Endre dési kir. törvényszéki biró. Hókkal helyesebb, ha valamely törvény hiányait még javaslat korában, mint törvényerőre emelkedése után hangoztatjuk. E gondolat hozta létre az alábbi megjegyzéseket, a melyek egy jogi szaklap keretében nem lévén részletesen kifejthetők, csak röviden és tömören és csak részben indokolva vannak felsorolva, de a melyeket azért egy gyakorlati jogász, ha a hol szükséges, a javaslat és indokolása szövegét is elolvassa, megérthet. Az értékhatár-felemelésre tett megjegyzés mutatja, hogy a polgári szak a büntető szak könnyekb és jelentéktelenebb részével szemben is milyen mostoha sorsra jutna. Perjogi szempontból lényegesebbek azok a megjegyzések, a melyek az előkészítő iratoknak nagyobb tér engedésére, hiányos peresités esetén az elsöbirói Ítélet feloldhatására, a felek referálásának beszüntetésére és a változott vagy nem egyhangú tényállás esetén a további felebbezés megengedésére vonatkoznak. — Az alapos Ítélkezés nem a bizonyítékok feladásának, hanem azok bevételének és észlelésének közvetlenségét kívánja. Az tehát, hogy a bizonyítékokat feladni is csak közvetlen és szóbelileg lehet, a szóbeliség és közvetlenségnek olyan tulhajtása, a melyből eredő költség- és munkatöbblet nem áll arányban a vele járó elönynyel. A hiányos peresités alaki okából elutasítás igazságtalansága nyilvánvaló. A felek referálásán alapuló közvetlenség hogy nem egyéb fából csinált vaskarikánál, nem kell bővebben fejtegetni. A felebbezési bíróság által változva megállapított tényállás felebbezhetetlenségének tarthatatlansága sem igényel bővebb kifejtést. Mac a sommás ügyviteli szabályok szakítottak azzal a titkolózó állásponttal, a mely szerint a tanácskozási jegyzőkönyveket külön kell kezelni, midőn a különvéleményt az előadói ivhez fűzni engedték; csak egy lépés lenne ettől az, hogy a felebbezési bíróság szótöbbségével megállapított tények a felekkel közöltetnének, kik ezeket felebbezéssel megtámadhatnák. A közönség szempontjából lényegesebbek a várakozás korlátozására, a tanuk dija behajtásának könnyebb és olcsóbbá tételére s a szóbeli tolmácsolás ingyenességére vonatkozó megjegyzések. A kézbesítésekre tett megjegyzés szerint a fél fáradsággal és költséggel ugyan, de segíthet a kézbesítési mizériákon, a melyek a közigazgatással összefüggvén, remélhetőleg túlélik a községi kézbesítők előtt örökre érthetetlen új perrendtartást. A birói munkateher megfelelő könnyítése gyorsírói segítség nélkül nem képzelhető; összefügg e kérdés — nem említve a hamis esküvések könnyebb megáílapithatását — az alapossággal és ez uton az értékhatár felemelésével, mert a biró a megtakarított időt az ügy mérlegelésére és alaposabb elintézésére fordíthatná. A sokszor lenézett statisztikához is jó a törvényhozó hatalomnak hozzászólni, mert a végrehajtó hatalom érdekében elsősorban a gyors elintézés állván, a statisztikai adatokat e szempontból gyűjti, az ítélkezés rosszaságára mutató vagy a rosszaság megelőzésére irányuló adatokat pedig nem gyűjti, a mi szintén a törvénykezés alaposságát rontja. Az ingatlant tárgyazó okiratokra tett megjegyzés a tkvi és hagyatéki eljárás megfelelő módosításával karöltve (pl. a vétivek szerint elhalt jogezimesek titán a semmit sem érő ügygondnoki kinevezés helyett az elmaradt hagyatéki eljárás megindítása, az örökhagyó által birt ingatlanoknak nemcsak tkvi megjelölés szerint, hanem a községben -szokásos elnevezésük és szomszédok által megjelölésük szerint is felvétele és a tkvi állapottal nem egyező tönyleges állapot felvételéért magasabb leltározási dij állapítása, osztályos egyezséggel kapcsolatos hagyatéki tárgyaláshoz hosszabb határidő és magasabb közjegyzői díjszabása) alkalmasnak mutatkozna a telekkönyvek romlásának —- igaz, hogy egyelőre numkaszaporodás árán — s a romlásból eredő munkatöbbletnek megakadályozására. A zugirászatra tett megjegyzések annak alapos kiirtására czélszerüeknek mutatkoznak. A perköltség és ügyvédi dijak feletti határozás alaposságát, hogy jó törvényileg biztosítani, erre bizonyíték a mai gyakorlat.* A jövő jogász nemzedék háláját vivná ki, a ki a javaslatokat a mai beosztásukban törvényerőre emelkedni nem engedné. Ismerjük e törvénycsinálási réndszert már a korábbi törvényekből. Mottója ez: én megírtam, hogy az adott esetben mit kell csinálni, hogy aztán ahhoz, a mit én megírtam, bajos jutni, az annak a baja, a ki hozzá akar jutni, eleget törtem én is a fejem, törje ö is. Példa rá a bűnvádi Perrendtartás, a hol nem elég az ember bal kezén levő öt ujj, ha egy rendelkezésre vonatkozó utalásokat be akar tekinteni. Pedig egy hosszú időre és naponkinti használatra készített törvénynél nem kellene a gyúrási munkát sajnálni. Különösen észlelhető a gyúratlanság a perrendtartás keretébe beillesztett eljárásoknál és indokolásuknál is. Hol van pl. a felelet arra, mért kell a hivatalos lapban a gondnoksági és kiskorúság-meghosszabbítási ítéletet és a rendes idézési hirdetményt egyszer, a házassági életközösség visszaállítására felhívó hirdetményt kétszer, a holttányilvánitandó felhívására és a megsemmisítendő okirat birtokosának felhívására vonatkozó hirdetményt közzétenni ? A többi megjegyzések is, bár első tekintetre talán csekély fontosságuaknak látszanak, az eljárás egyszerűsége, ezélszerüsége, biztossága, alapossága és igazságossága támogatására és a gyakorlatban felmerült hiányok betöltésére szolgálnak. A megjegyzések, melyek a polgári perrendtartást illetően a legutóbbi ministeri javaslat, (az Igazságügyi Közlöny mellékletét képező Igazságügyi Javaslatok Tára 19Ö8. jan. 1*. VIII. 1) az életbeléptetést illetően a T. 112/52. sz. a. Írógépet többszörösitésben kiadott és könyvárosi uton nem kapható előadói tervezet s zárjelben a korábbi ministeri javaslat (I. J. T. 1905. máj. 22, V. 2.) §§-aira utalnak, a következők: