Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - A kutya által okozott testi sértés esetén a kutya gazdájának büntetőjogi felelőssége

26. szám. Jogesetek Tára 108. Jogesetek marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Knsztrich János, táblai tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. A bírói gyakorlat az l&9»: XVIII. t. c. 169. és 116 sj-át akként alkalmazza, hogy a mennyiben a felebbezési bíró­ság a járulékok nélkül ÍOOO koronán aluli összegben marasztal el, s ítélet a végrehajthatónak nyilvánítja, a meg­állapított kötelezettség teljesítési idejének megállapításánál a 116. §-ban említett H napot szabja ki. 1908. G. 35/3 szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla G90 korona tőke és jár­iránt folyamatba tett sommás perben, alpereseknek felülvizs­gálati kérelme és felperes válaszirata folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ád ; s alpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek felülvizsgálati költséget fizessenek. Indokok­A felebbezési biróság Ítéletében tényállásként megállapította, hogy felperes 1907. év tavaszán alpereseknek 640 koronát kölcsön adott; és hogy alperesek a per során még csak nem is állították, hogy e kölcsönt visszafizették volna. A kölcsönadásra vonatkozó tényállást alperesek felülvizs­gálati kérelmükben megtámadták, állítva, hogy ez irányban a tényállás eljárási szabály megsértésével történt. Minthogy azonban alpereseknek c támadása, felülvizsgálati kérelmük szerint — csupán tanúvallomások mérlegelésére — s a mérlegelés eredményére vonatkozik ; minthogy továbbá a feleb­bezési biróság a kölcsönadás tényének valóságát, e perben a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján ítélte meg; s azokat az okokat, melyek ténybeli meg­győződését előidézték, úgyszintén a melyeknek súlyt nem tulaj­donithatott tüzetesen előadta; ekként pedig az 1893: XVIII. t.-c. 64. §-ában, a tényállás megállapitására olőirt szabályoknak mindénben eleget tett; minthogy az igy megállapított tényállás az előbb felhívott törvénycikk 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó; s csak azon az alapon volna megtámad­ható, ha alperesek kimutatták volna, hogy a jelzett tényállás valamely jogszabály megsértésével lett megállapítva, azonban al­peresek nem is említenek oly jogszabályt, melynek megsértését panaszolhatnák: a tényállás ellen intézett jelzett támadásuk nem lehet sikeres. Ami különösen alperesek támadását abból a szempontból illeti, hogy nem volt elegendő ok arra, hogy felperest és nem alpereseket bocsátották esküre; e tekintetben a felebbezési biróság kimeritőleg indokolta abbeli álláspontját, hogy a tanú­vallomásokban miért talált oly részbizonyitékot, melynek kiegé­szítése végett, a kölcsönadás tényére nézve, az 1893: XVIIÍ. t.-c. 96. §-ának utolsó bekezdéséhez képest a felperes esküre bocsá­tását a maga részéről is elfogadhatta s alperesek megesketését elmellőzendőnek tartotta. E tekintetben a döntés a biróságnak a per körülményeihez képest alakulható belátására levén a törvény idézett szakasza szerint bízva: a biróságnak ebbeli belátása tekintettel az 1893: XVIII. t.-c. 185. íjs, 197. §-ára felülvizsgálat tárgya nem lehet. Nem alapos alpereseknek az a felülvizsgálati érvelése sem, hogy a felebbezési biróság teljesen figyelmen kivül hagyta az iratoknál leró előljárósági bizonyítványnak azt a tartalmát, hogy felperes vagyontalan. Az 1893: XVIII. t.-c. 197. §-a értelmében ugyanis a tény­állás ellen támadás sikeresen csak akkor intézhető, ha a támadó fél kimutatja, hogy valamely ténykörülmény jogszabály megsér­tésével volt figyelmen kivül hagyva. Ámde a biróság a jelzett törvény 64. §-a szerint is csak oly ténykörülményekre lehet figyelemmel, melyre a tárgyalások során a felek hivatkoztak; már pedig a tárgyalási jegyzőköny­vekből s ezek mellékleteiből nem mutathatják ki alperesek, hogy ők az előljárósági bizonyítvány tartalmára, mint figyelembe veendő körülményre hivatkoztak volna, ugy pedig annak elmellőzése miatt a 197. § utolsó bekezdése értelmében, felülvizsgálati kérel­mükben már nem hivtakozhatnak. Minden alap nélkül való és a felebbezési biróság ítéletében felhozottakkal megcáfolt puszta állítás az, hogy a kölcsönnek mindkét alperes részére, s igy lí. r. alperes részére is történt adására, a perben semmi adat sem forgott volna fönn. Alpereseknek ez irányú állítása tehát, mint a valóságnak meg nem felelő, figyelmet nem érdemel. A kölcsönügylet minősítési kellékei az optkv. 983. §-ban levén meghatározva: erre az ügylet minősítése szempontjából a felebbezési biróság helyesen hivatkozott. E ponton tehát az alperesek felülvizsgálati kérelmében állított téves hivatkozásról szó sem lehet. A birói gyakorlat az 1893: XVIII. t.-c 169. és Ilii. §-át akként alkalmazza, hogy a mennyiben a felebbezési biróság járulékok nélkül 1000 koronán aluli összegben marasztal el, s ítéletét végrehajthatónak nyilvánítja: a megállapított kötelezett­ség teljesítési idejének megállapításánál a llü. §-ban említett 8 napot szabja ki. Alperesek felülvizsgálati panasza tehát e ponton is alaptalan. Az előre bocsátott tényállás ezek szerint sikertelenül lett alperesek részéről megtámadva. S minthogy a felebbezési biróság, az ítéletben felhívott anyagjogi szabályokat, (optkv. 983, 904, 1417. §.) arra a tény­állásra megfelelően alkalmazta: alperesek elmarasztalása az anyagjogi szabályoknak is megfelel; a felülvizsgálati kérelmük e szempontból sem teljesíthető. A felülvizsgálati költség viselése, valamint a képviseleti költség iránt tett rendelkezés alapját, az 1893: XVIII. t.-c. 204, 168. és 108 §-aiban találja. 1908. évi március hó 31-ik napján. Dologi jogból. Az adásvételi szerződés czélja, — az eladott dolog tulajdo­nának a vevőre átruházása, — ezzel az eladó a vevőnek tartozik. Az optk. 131 §-a értelmében telekkönyvezett ingat­lan dologra tulajdonjog csak bekeblezés által szerezhető. A bekeblezés kieszközölhetése végett, felperesnek átírásra alkalmas szerződésre és olyan telekkönyvi állásra van szük­sége, — hogy a vevő tulajdonjogának bekeblezése fogana­tosítható legyen. Ezeknélfogva alperes az adásvételi ügyletet egészben csak akkor teljesiti, — ha felperesnek telekkönyvi átírásra alkalmas telekkönyvi állást teremt, és megfelelő szerződést ad. minthogy pedig alperes az optk. 919 §-a értelmében a szerződést teljesíteni köteles, felperes jogosan követeli alperestől átírásra alkalmas telekkönyvi álliás létesítését és átírásra alkalmas szerződés kiállítását: mint a vevő a megvett ingatlan tulajdonáért perelni, — külön kikötés esetét kivéve nem köteles. 1908. G. 38—3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, mint polgári felülvizs­gálati biróság, szerződés teljesítése s jár. iránt, a folyamatba tett, és sommásperben, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. ítélőtábla, felperes felülvizsgálati kérelmének, részben helyt ad, kötelezi alperest, hogy felperesnek 60 nap alatt olyan szerződést állítson ki, és adjon át felperesnek, melynek alapján felperes javára a tulajdonjog, a csikszentmihályi 489. számi; tjkönyvben 11 sorsz. alatt felvett 9434. hrszámu részletre be lesz keblezhető; e 9434. hrszámu birtok részlet, értékének meg­ítélésére továbbá a per és a felebbezési költség viselésére vonat­kozólag a kir. ítélőtábla a felebbezési biróság Ítéletét feloldja; s utasítja a felebbezési bíróságot, hogy a peres 9434. számú birtok részlet értékérc, továbbá arra nézve, vájjon ezt a 9434. hrszmu birtok részlete felperes vagy K. Albert birtokolja-e ? a tényállást pótlólag állapítsa meg; és ezután az ingatlan értékének esetle­ges megítélésére vonatkozó kereseti kérelem továbbá az összes per és felebbezési, valamint az alább megállapított felülvizsgálati költség viselése felett uj határozatot hozzon. Egyebekben a kir. ítélőtábla felperes felülvizsgálati kérel­mének helyt nem ad. Indokok. Felperes keresetét 200 korona értékű ingatlan tulajdona vagy értékének megtérítése, — 2 évi 80 koronát tevő elvont haszonnak megfizetése és a csíkszeredai járásbíróság előtt 1906.

Next

/
Thumbnails
Contents