Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - A kutya által okozott testi sértés esetén a kutya gazdájának büntetőjogi felelőssége

310 Erdélyrészi Jogi Közlöny 26 S2ám. az az emberek testi épségét ne veszélyeztethesse, s minthogy ezt elmulasztotta, kellő gondossággal eljártnak nem tekinthető, s az elsőbirói itélet megváltoztatásával vétkessége megállapítandó volt, A büntetés mértékének megállapításánál tekintettel arra, hogy vádlottal szemben súlyosító körülmény nem merült fel, ellenben, mint enyhitö körülmény vétetett figyelembe az, hogy vádlott bíróilag büntetve még nem volt, hogy gondatlansága súlyosabb fokúnak nem tekinthető, végül, hogy szabad mozgásban betegsége folytán állandóan korlátozva lévén, háza felügyeletét közvetve gyakorolja, a tábla a 92. §. alkalmazásának szükségét látta fennforogni és a büntetést vádlott vétkessége fokával arányban álló mértékben szabta ki... . .... Cirlea Aurél elsőrendű vádlott az elsőbirói itélet megváltoztatásával a vád alól a B. P. 32G, §-ának 1. pontja alapján felmentendő volt azért, mert bár megállapítást nyert az, hogy sértett Gót Gyulát ez is megtámadta s minthogy szájkosár nélkül volt, az orvosi látleletben feltüntetett sérüléseket valószínűleg ez okozta, tekintettel arra, hogy a gyulafehérvári rendőrkapitányságnak 1007. évi 877. szám alatt kelt jelentése szerint az eset időpontjában vadászebekre a szájkosár kényszer nem volt kiterjesztve, s tekintettel arra, hogy az eddigi bizonyitásfelvételnek semmi adata nem támogatja azon feltevést, hogy Cirlea Aurél vizslakutyája az emberek testi épségére veszélyes lett volna s még kevésbbé nyert beigazolást az, hogy nevezett vádlott kutyája ily irányú tulajdonságáról tudott volna. (1907. május 25.1529. sz.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Cirlea János vádlott csatlakozása mellett védője a táblának másodfokon hozott Ítélete ellen a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján semmiségi panaszt jelentett be, mert a vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény, a mennyiben vádlott védekezése s a bejelentett semmiségi panasz írásbeli indokai szerint vádlott kutyáját szájkosárral ellátva minden szükséges óvintézkedést megtett s igy hiányzik a vádbeli cselekmény megállapításához szükséges büntetendő gondatlanság. Minthogy azonban a tábla által valónak elfogadott tényállás szerint a Cirlea János hatalmasan kifejlett kutyájának gazdája által ismert az a szokása volt, hogy a járó-kelökre még abban az esetben is ráugrott, ha szájkosárral el volt látva, s azokon már teste súlyával is idézhetett elő ugy testi sérülést, mint az ijedtség folytán beálló egyéb egészségháboritást; minthogy továbbá a tábla bizonyítottnak fogadta el azt is, hogy Gót Gyula sértettnek azáltal, hogy a kutya ráugrott és szájkosarával fejét ütögette, régi idegbaja akként fokozódott, hogy annak gyógyulása nyolc napnál tovább tartott; minthogy ezekből a tényekből megállapítható, hogy a kutya veszélyes természeténél fogva, a kutyának szájkosárral való ellátása nem volt elegendő, hanem annak bekerített helyen, vagy megkötve tartása lett volna székséges, hogy az emberek testi épségét ne veszélyeztesse; minthogy Cirlea János vádlott emez óvintézkedések megtételét elmulasztotta: a vád alapjául szolgáló tettben a B. T. K. 310. §-ának 1. bekezdésében meghatározott gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéka fenforog. Ennélfogva a tábla nem tévedett, midőn Cirlea János vádlottat ebben a cselekményben bűnösnek mondotta. Ezért a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében az alaptalannak talált semmiségi panaszok el voltak utasitandók. Hivatalból figyelembe vehető semmiségi panasz nem észleltetett. (1907. évi deczember hó 10-én, 9479. sz.) KÜLÖNFÉLÉK. = Lázár Aurél főügyészhelyettest a király a budapesti kir. ítélőtáblához táblabíróvá nevezte ki. Ez igy leirva egy egyszerű sablonos, hivatalos lapból registralt hirnek látszik. S valójában még sem csupán az. Mert ez az egyszerű hir Kolozsvár jogász társadalmára nézve nagy veszteséget jelent. Elveszti egy szeretve tisztelt, képzett, áltaiánosan becsült tagját. Lázár Aurél főügyészhelyettes, azon a kényes, sokszor nehéz helyen, melyet hivatalában már hosszabb idő óta betölt, megtudta nyerni az emberek szivét, nagy tudásával párosult humanizmusa mindig megtalálta a nemes igazság sokszor elfelejtett útját. Ezért fáj nekünk tőle elbúcsúzni. Midőn tőlünk s körünkből távozik, szolgáljanak ez őszinte sorok érdemei emlékéül s kisérje őt az a tudat, hogy új, diszes állásában is vele lesz a mi tiszteletünk s szerető becsülésünk. - A hivatalos lapból. A király dr. Bella Jánost, a marosvásárhelyi kir. tábla elnöklő titkárát a kolozsvári kir. ítélőtáblához táblabírónak; Sztvpjár Samu erzébetvárosi ügyészt a marosvásárhelyi főügyészséghez főügyészi helyettessé; dr. Bocskor Gyula nagysinki járásbirósági jegyzőt ugyanoda; dr. Szarvas Kálmán brassói törvényszéki jegyzőt ugyanazon törvényszékhez albiráknak kinevezte. Áthelyeztettek: gróf Lázár Miklós hosszuaszói kir. járásbiró a marosvásárhelyi kir. törvényszékhez és dr. Tóth György kolozsvári táblai tanácsjegyzö-járásbiró, lapunk főmunkatársa, a kolozsvári törvényszékhez törvényszéki bírákká, végül Péterfy Albert oklándi kir. járásbiró a székelykereszturi járásbírósághoz mint járásbiró. = Telekkönyvi másolatok. Vettük a következő sorokat: Sokszor a legnagyobb gépezet működését egy picziny csavar hiánya hátráltatja, vagy egészen megakasztja. azt már sehogy sem tudom megérteni, hogy a mikor van gépész, van a boltban sróf elég. miért hagyják a gépet olyan nagyon döczögni. Ép olyan kevéssé tudom ezt észszel felfogni, mint akár a kolozsvári kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál a másolatok készítésének rendszerét (!). Olyan lassan halad a szekér, olyan éktelenül nyikorog, hogy a szerencsétlenek, akik kénytelenek rajta ülni, nemsokára majd kiabálni lesznek kénytelenek, hogy a nyikorgást ne hallják. A segíteni hivatottak a kiabálást majd csak meghallják talán, ha már más nem sérti a fiilüket. Csak a száraz tények előadására szorítkozom, mert okát adni ennek az állapotnak ugy sem tudnám. Egy egyszerű telekkönyvi másolatnak elkészítési ideje hetekig, sőt a leggyakoribb esetben hónapokig tart. Hogy ebből aztán milyen visszás helyzetek kerülnek ki, azt könnyű elképzelni, bár úgy vélem, hogy egy az esetekről összeállított statistika a legmerészebb fantáziára is reápiritana. Különösen kirí ez az anomália az igen nagyszámú ingatlan tulajdon, birtok stb. iránti sommás perekben, a melyeket telekkönyvi másolatok nélkül megindítani sem lehetne. Az ügyvéd meg is rendeli a telekkönyvet, elkészíti a keresetet és — vár. Majd sürget és újra vár. A mikor megunja a várást, beadja a keresetet, gondolva, hogy a kitűzött tárgyalási határnapig majd csak elkészül valahogy a másolat. A birák is könyörületesek (ismerve az abusust) és kitűzik a határnapot, hátha meg lesz addig a telekkönyv. A felek a tárgyalásra szépen be is vonulnak faluról és megjelenik mindenki, csupán a várva várt telekkönyv nem jelenik meg. Erre aztán ujabb határnap tűzetik ki, melyet sokszor még egy ujabb, vagy a kereset visszautasítása követ. Minden esetben egy csomó költség vész el, egy halom veszélyeztetett érdek forog koczkán. És mindez horribile diclu azért, mert még egy vagy két másolóra volna szükség! A kinek aránylag kevés napidiját ugy látszik sajnálja az államkincsár. Én igy kipanaszkodtam magam, azt hiszem sokak nevében, azokat pedig, akik a bajon segíteni hivatottak és segíthetnek, tisztelettel kérjük, segítsenek. — Péter ji Lstván ügyvédjelölt. = A polgári perrendtartások. A képviselőház igazságügyi bizottsága szerdán délután Holló Lajos elnöklésével ülést tartott, amelyen résztvettek Günther Antal igazságügyminiszter és Tőry Gusztáv államtitkár is. Napirenden volt a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Holló Lajos indítványára a bizottság felkérte az igazságügyminisztert, hogy az I. szakasz 2-ik pontjánál tegye megfontolás tárgyává, hogy tekintet nélkül a per tárgyának értékére és arra, hogy meghatározott pénzösszeg fizetésére, vagy meghatározott mennyiségű helyettesíthető ingóság iránt indíttatott a per, minden per a járásbirósági hatáskör okiratban van kikötve. Günther Antal igazságügymíniszter kijelenti, hogy az indítványt megfontolás tárgyává fogja tenni és a javaslatot annak eredményéhez képest fogja szövegezni. Bakonyi Samu veszedelmesnek tartja, hogy mindén átmenet nélkül szüntesse meg a javaslat a nem kereskedőkkel szemben a könyvkivonat illetékességét és e tekintetben 100 korona értékhatár felállítását javasolja. Heinrich Antal az eredeti javaslat fentartását kívánja épen a kisemberek érdekében, mert a 100 koronás értékhatár azt idézné elő. hogy a kereskedők csak 100 koronán felül nyújtanának hitelt és az értékhatár felállításával a javaslat nem érné el a maga elé tűzött célt; a visszaélések kiküszöbölését. Nagy Dezső felszólalása után Günther Antal igazságügyminiszter kijelenti, hogy kétesztendős átmeneti spáciumot kiván