Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - A kutya által okozott testi sértés esetén a kutya gazdájának büntetőjogi felelőssége

26. szám. Erdélyrészi Jogi Kö/lön> 311teljesíteni, mely időszakot elengedönek tart az átmeneti nehézségek eliminálására. A bizottság ezután a 32. szakaszt változatlant'' fogadta el, valammt a 53. szakaszig terjedőleg a következő szakaszokat és a tárgyalás folytatását a legközelebbi ü'ésre tűzte kí, az 51. szaka z v g ges megszövegezése függőben tartatott. Bc nyi SBmu kéri a bizottságon, hogy hasson oda, hogy a végr W isi novella még a nyári szünet előtt a képviselőházban tárgyalás alá kerüljön. = A. jogállam czimü jog és államtudományi szemle jum'us havi füzete megjelent. A tartalmas folyóirat e számában dr. Schwarcz Gusztáv folytatja a birtok a tei nézetben czimü érdekes cz'kkét. Bennünket ügyvédeket közelebbről a folyóiratnak a közvédöi intézmény törvényünk szerint és a gyakorlatban czanii közlemény, melyet Tóth Gerő ny. kir. curiai biró irt és az Ügyvédi fegyelmi eljárás reformja czim alatt dr. Baracs Marsell a budapesti ügyvédi kamara ügyésze által irt tartalmas czikk érdekel. Ez utóbbi czikkben Baracs azt az eszményi elvet állítja fel, hogy az eljárás legyen alapos is és gyors is. Legyen ugy szervezve, hogy az az erkölcsparancsoknak érvényesülését biztosítsa, de ne csupán sub conditione Jacobi: ha az Ur akarja és megéljük. E czél elérése szempontjából a kar autonómiája iránt az 1874. évi ü. rtsban mutatkozó bizalmatlanság megszüntetésével, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat rendszeresítését óhajtja, ugy hogy ennek alapján a fegyelmi eljárás elrendelése egybe essék a vádaláhelyezéssel. — Minden panaszt beérkezése után az ügyésznek kiván kiadatni, ki felhívná panaszlottat, hogy a mennyiben kívánja tekintse be a panaszt s tegye meg észrevételeit s azután terjesztené be az ügyet indítványával a fegyelmi bírósághoz. A vizsgálóbiztosi intézmény megszüntetésével a vizsgálat keresztülvitelét a fegyelmi bíróság egyes tagjaira kivánja bizni. A főtárgyalás során megadandónak tartja a bíróságnak azt a jogot, hogy a tanukat büntető szanctio erejével idézhesse megjelenésre. Végconclusioja az érdekes czikknek a következő: „Lehető közvetlenség az egész vonalon, a pernek concentrálása a végtárgyalásba, viszont az előkészítő eljárásnak a legszűkebb keretekbe szorítása és erős gyorsítása, ezek az eszközök arra, hogy a fegyelmi eljárás az anyagi fegyelmi jognak érdemben és időben megfelelő érvényesülését biztosítsa." A tartalmas folyóirat foglalkozik ezenkívül még a polgári törvénykön) e előkészítésével, a joggyakorlattal és az igazságügyi javaslatokkal is. = Ügyvédi pantheon. Ugyanakkor, amidőn a z igazságügy miniszter benyújtotta törvényjavaslatát az ügyvédek nyugdíjintézetéről, megvalósításához közeleg egy másik terv is, mely a magyar ügyvéd' kar hírnevét és dicsőségét szolgálja. A nyugdijjavaslatban, mely a kar anyagi helyzetén akar könnyíteni, szintén része van a budapesti ügyvédi kamarának. Rég ideje sürgeti, előbb felterjesztésekkel, majd széles alapon kidolgozott tervekkel a nyugdíjintézet létesítését. Hanem a másik idea, az egyenesen a budapesti kamara elnökétől, Szivák Imrétől indult ki. Szivák penditette meg ezt a hálás és kegyeletes, de egyben az élők tekintélyének öregbítése szempontjából is hasznos eszmét. Pantheont akar állítani a dicsőséges multu magyar ügyvédi karnak. A Szivák Pantheonja irásos emlék lesz, mely a mai ügy védgeneráczió elébe a hajdani ügyvédi kar képét állítja. Tisztes jogászok hosszn sora fog felvonulni szemünk előtt. Régi szabású, nemes fiskálisok, kik a Werbőczy tői egybeszedett jogot nemzedékről-nemzedékre fejlesztették. Akik nemcsak konkrét jogesetekben védték meg kMenseik igazát, de az .Alsó-Táblán az plkotmányért is harczoltak. Pontos életrajzi adatok kapcsán a^ok a férfiak fognak megelevenedni, akikből Jókai, Mikszáth annyi kedves ideális regényhőst formált. Csak gondoljunk Fenyérire, a Régi jó táblabirákban, meg Korczára az Eppur sí muoveban. Az ügyvédi Pantheonnak egyébkant meg vannak az előzményei is. Nem kell csupa uj biograpbiát szerezni, megírták már nem egy jeles, nagy ügyvédünk életét. Szilágyi Dezső emlékezése Horváth Boldizsárról, Eötvös Károlynak egyik-másik ügyvédi arczképe klasszikus példája annak, milyen életrajzokat kell felvenni a Pantheonba. A régibb ügyvédek közű' pedig Frankról nagyon szépen írt Zsögöd, Tóth Lőrinczröl Králik Lajos, Geörch Illésről Balkányí Kálmán és mások. Főképp Klárik Lajos derítette ki sok elfeledett magyar ügyvéd működésének nyomát. Szóval nem egészen taposatlan az ut; ha Szivák Imre az ő nagy energiájával folytatja a munkát: nem sok idő multán elkészül, felépül az ügyvédi Pantheon, mely a magyar ügyvédség múltját fogja dicsőíteni, s jövendő tekintélyét fogja gyarapítani. (Jogt. közi.) = A soproni ügyvédi kamara a pártfogó ügyvédek felmentése ismeretes kérdésében évi jelentésében a következőkben foglal állást a ministerium sérelmes rendeletével szemben Foglalkoznunk kell Nagvméltóságodnak 2232/1. M. 1908. sz. körrendeletével is. melvben mindegvik ügvvédi kamarát tftfefa lnvja fel, hogv a pártfogó ügy/édeket az 1874. éw 34. t.-c. 28. 9* alapján." ugyanazon törvény 50. § 'nak ellenére tisztjük alól azon az alapon ne mentsék fel, hogy a pártfogolt által érvényesíttetni kívánt peres igény alappá1 nem bir, hanem ha a pártfogó üg.véd, a pernek a páiifogolt által k'vánt megindítását az 1874. évi 34. t.-c. 47. §-a. i'letve 69. §-ának a) pontja alapján kötelességszerűen megtagadja, az ügyvédi kamaia a fél esetleges panasza alapján bírálja el, hogy »a ügyvéd helyesen járt-e el vagy sem. Ezt a rendeletet mi nem tartották helyesnek és annak meg.'á'toztatását is kértük külön felterjesztésben, mert a pártfogó ügyvéd k;rendelése és felmentése a kamara Választmányának hatáskörébe tartozik, amit az ugy gyakorol, ahogy azt esetrőlesetre helyesnek tartja abban a tudatban, hogy Nagyméltóságod az egyes esetekben hozott határozatát legfőbb felügyeleti jogánál fogva megsemmisítheti, de e tárgyban egy minden esetben alkalmazandó szabályi, az autonómia sérelme né'kü' fel nem állithat és mert az ügyvédi kamarák inkább megakadályozni bivatvák a fegyelmi vétségeket, nemhogy azokat szaporítsák és hivatalos eljárásukkal nem terheltetik az ügyvédet a feljelentés és a fegyelmi eljárás ke^emetlenségeivel. A rendelet régrehajtása pedtg szerfelett szaporítani fogja a fegyelmi éseteket. Mert a kirendelt üg) :éd vagy lell^ismeret''re hallgat és nem indítja meg az alapta'an pert, ez esetben a fél jelenti fel, vagy jobb meggyőződése ellenére megindítja azt és vét az Ürdtrs. 69. §-ának a) pontja ellen, mely esetben a biró ságok drága idejét lopja el és kiteszi magát annak a veszélynek, hogy hivatalból indítják meg ellene a fegyelmi eljárást és pedig nézetünk szermt ez esetben sikerrel. No már most, ha ennek a kétféle veszélynek eleje volna vehető azzal, hogy a kamara választmánya a pártfogolt Írásbeli informátiója alapján elbírálná azt a kérdést, hogy lehet-e az érvényesíteni kivánt igényt csak némileg is alaposnak tekinteni, avagy az teljesen alaptalan és e szerint meghagyná a megbízást, avagy visszavenné azt a kirendelt pártfogó ügyvédtől, fennmaradván a fél joga, hogy Nagyméltóságodhoz forduljon igazságáéit, nem-e egyszerűbb és igazságosabb vo'na az eljárás, mint ellenkező módon ? Azért nagyon meglepett bennünket, hogy Nagyméltóságod felterjesztésünk indokait nem méltányolva 5983/908. I. M. IV. számú leratában fenntartotta rondeletét, de egyenesen megütköztünk az indokokban foglalt ama tényá'b'tás felett, hogv a többi kamarák belenyugodtak a rendeletbe, sőt akadt kamara a melyik eddig is a rendelet éneimében járt el. Mi nem tudunk megnyugodni e kérdésben és újra is kérjük Nagyméltóságodat, hogy újra vegye rendeletét megfontolás alá, mialatt annak súlyos következményei az ügyvédek és biróságok jogos érdekeit károsan érintik. Mert az alaptalan perlekedők konokok és ezután az ügyvédi kamarák és pártfogó ügyvédek közreműködésével fogják zak'atni a bíróságokat. Elijesztő például szolgálhat Nagy méltóságod előtt is a hozzá 2237/908. I. M. IV. szám alatt tőlünk felkerült ügy, a melyben a pártfogolt azért tett panaszt ügyészünk ellen, mert egy már megujitottan is elveszett perét nem akarta újra megújítani. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi június hó 9. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakos/l ílvbaii. 1628. Pollák József özv. Újhelyi Jánosné által képviselt Újhelyi Klára és Erzsébet 1332 K — hh. it. 1972. Czikandeleán János — Borián Mária és Czikandeleán Anna törv. születés kimondása — bb. it. 1865. Fleischer János és neje h. ü. — hh. v. 1927. Özv. Lokárdi Jánosné Lokárdi Ferencz és t. végr. — rend. 1938. A kir. kincstár — Onosz Vaszi a Péteré végr. — meg v. v. 1943. Grile Károly dr. — Molnár Béla végr. — hh. v. 1963. Az erdélyrészi magyar jelzálog bitelbank - Zelinger Mihály tulajdj. bekeb. — f. o. v. 2015. Lichnovszkv Lipót — Kopenecz Károlv és t. végr. — hh. v. 1795. Herschkovits Samu — Gode Salamon és t. végr. megsz. — rmv. it.