Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 3. szám - Az egy évi birtok kérdése a rövid útú (sommás) birtokperekben

10. Jogesetek Tára. 3 szám. mert: amint a kereset tárgyalása végetti határidő kitűzése és arra a peres lelek megidézése a kir. törvényszék feladatát képezte, a keresetnek alperesek elhalálozása miatt való nem kézbezithetése esetében szintén a kir. törvényszéknek kellett volna az elhalt alperesek örököseinek megállapítása iránt intézkedni s az e tekintetben szükséges hivatalos nyomozás eredményéhez képest, a keresetet az elhalt alperesek örökösei kezéhez, vagy nyilatkozott örökösök nem léte esetében, az elperesj hagyatékok részére kinevezendő ügygondnoknak kézbesittetni, mivel az 1896. XXV. t.-c. 19. $-a szerint, az előkészítő eljárás vezetésével megbízott bírónak az ügy eldöntéséhez szükséges adatoknak kinyomozása és egybegyűjtéséből álló feladata a kereset szabályszerű kézbesítésének megtörténte után kezdődik. De ettől el is tekintve, miután az előkészítő eljárás vezetésével megbízott biró, az általa 1907. évi augusztus hó 14-én felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint, minden joghátrány kikötése nélkül utasította volt felperest az elhalt alperesek örököseinek 30 nap alatt való bejelentésére: ily körülmények közt jelen esetben az ügy megszüntetésére nézve törvényes ok nem forog íenn; mely okból az elsőbiróság végzését feloldalni és a kir. törvényszéket a rendelkező részben meghatározott szabályszerű >eljárásra utasítani kellett. Kolozsvár, 1907. deczember 16. Alaki váltójogból. 8851/881. I. n. K. 3. $-hoz. A fedezeti váltónak váltói nton leendő érvényesítését nem akadályozza az a körülmény, hogy felperes az alapügyletből származó követelését már köztörvényi nton megkísérelte érvényesíteni, azonban ott pervesztes lett. Ez esetben azonban felperes köteles a követelés fennállását bizonyítani. 1449—907. I. Jogszabály, hogy birói Ítélettel már eldöntött jogvitát nem külön keresettel, hanem perújítás utján kell újra érvényesíteni. E szabály alól nem képez kivételt az az eset sem, ha a köztörvényi uton már érvényesített követelés biztosítására fedezeti váltó adatott, mert az alapügylet eldöntése által a csupán mellék ügyletet képező váltói ügylet a hatályát veszti. Csupán czélsz.rüségi indok van arra, hogy a váltói uton fellépő felperes az alaki okból ne utasittassék el a keresettel, ez azonban' az ítéleti dologgal szemben fennálló bizonyítási kötelezettségén nem változtat. Curia, 1907. HL 6. 54—190(5. P. Végrehajtási eljárásból. 1881. L.X. 30. §. Sommás váltóperben a peres eljárás már a sommás végzés meghozatalával befejezést nyervén, olyan tény alapján, amely a sommás végzés kelte után merül fel az 1881. IX. 3. i;-a) pontja alapján lehet végrehajtás megszüntetése iránti perrel élni. Táblai sz. 202—907 1. A 30. 30—904. sz. kielégítési végrehajtást elrendelő végzésnek alapjául szolgált, 1904. évi márczius 4-én kelt 2249—904. sz. sommás végzést a peres felek hatályon kívül helyezték (stornírozták) az által, hogy a som. végzés meghozatala után 1907. III. 7-én a D) alatti szerint a sommás végzésben irt követelés felett kiegyeztek ; mely egyezségben alperes a váltókeresetben felmerült költségének megtérítése iránti jogát alperes ellen fenn nem tartván ugy tekintendő, hogy az érintett egyezség a sommás végzéssel alperes javára megítélt perköltségre is kiterjed. Ennélfogva alpeies az érintett kiegyezés után, 1904. III. 21-én a som. végzés alapján felperes ellen kielégítési végrehajtást jogosan nem kérhetett s igy felperes a fenmebb érintett egyezség alapján az 1881. LX. t.-cz. 30. §. a) pontja értelmében az ellene elrendelt végrehajtás megszüntetését keresettel szorgalmazni jogosított. (Curia 6343—905. P.) Telekkönyvi rendtartásból. Az elidegenítési s terhelési tilalomnak feljegyzett volta nem akadálya a zálogjog szerzésének, ha felebbezéshez csatolt okirat szerint az átrnházó utóbb nemcsak a terheléshez járult hozzá, hanem ahhoz is. hogy a szóban forgó tilalom kitöröltessék. 4380. szám. 19071. A kolozsvári kir. ítélőtábla Hajdú vármegye összesített árvapénztárának D. Jánosné elleni, a dévai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által 1907. október hó 1-én 6978. sz. a. kelt végzéssel elintézett tulajdon-, zálogjog bekebelezése iránti telekkönyvi ügyét Hunyad vármegye összesített árvapénztárának 1907. október ho 19-én beadott felf'olyamodasa, helyesen felebbezése folytán az 1997. november hó 27-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A királyi Ítélőtábla az elsőbiróság végzésének azt a részét, melylyel a dévai 201. számú telekjegyzökönyvben foglalt ingatlanokra a zálogjog bekebelezést megtagadta, megváltoztatja: az elidegenitési s terhelési tilalomnak H. 4. alatti feljegyzése okából a zálogjog bekebelezése iránti kérvényt elutasithatőnak nem találja s az elsöbiróságot további megfelelő eljárásra utasítja. Mert az illető telekjegyzökönyvben az elidegenité i s terhelési tilalom az ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűen és kapcsolatosan van bejegyezve ; következően a tulaj donjogot az uj tulajdonos csak az elidegenitési s terhelési tilalommal korlátoltan szerezte meg. Az sem lehet kétséges, hogv az elidegenitési s terhelési tilalom magának az ajándékozó átruházónak a tilalmas ingatlanok állagára vonatkozó igényének biztosítását czélozza s igy pusztán a bejegyzett jogra tekintetlei, miként a királyi Curia 74. számú polgári döntvényében is kimondotta, az ingatlanok állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezenkívül el nem rendelhető és pedig a tilalom kitörlésének, illetően megszűntének időpontjából kezdődő joghatálylyal sem, tekintettel azonban arra. hogy az elidegenitési s terhelési tilalom jo<íi természeténél fogva a szerződő felek között kötelmi viszonyl állapit meg s az egyéni akaratnak abban a tekintetben már meg van az az ereje, hogy az előző tilalom daczára csak bizonyos harmadik személy szerezhessen zálogjogot, minek folytán a tilalomra jogosultnak részleges joglemondása forog fenn s igy a tilalmas ingatlanok közgazdászati rendeltetésüknek részben is visszaadhatnak; tekintve, hogy az ajándékozást tevő átruházó marja is hozzájárult az ingatlan megterheléséhez: az előterjesztettek alapján az elidegenitési s terhelési tilalomnak feljegyzett volta annál kevésbé lehet akadálya a zálogjog szerzésének, mert a felebbezéshez csatolt okirat szerint az átruházó utóbb nemcsak a terheléshez járult hozzá, hanem ahhoz is, hogy a szóban forgó tilalom kitöröltessék. A felebbezési kérelem keretében (zálogjog bekebelezésére való utasítás) hozott ezen végzés folytán a bekivánandó eredeti kötelezvény mellett a felebbezéshez, mely egyúttal pótkérés is, csatolt okirat tartalma is a tkvi rts. 142. $-a daczára a konkrét körülmények között figyelembe vehető. Kolozsvár, 191)7. november 27. Büntetőjogból. A bordélyház az ezzel hatósági engedély alapján foglalkozó egyénnek oly üzlethelyisége, mely a btkv. 330. §-ban foglalt rendelkezés védelme alatt áll. I Szám 8185/1907. II. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint íelebbviteli büntető bíróság magánlak sértés büntette miatt vádolt D. Z. elleni bűnügyben itélt . A királyi Ítélőtábla a királyi törvényszék ítéletének a D. Z. vádlottról rendelkező felebbezett részét helybenhagyja. Indokok . A királyi ítélőtábla a királyi törvényszék Ítéletében foglalt ténymegállapítást a főtárgyalás adatai alapján helyesen megállapítottnak találván, azt elfogadta. Ez alapon a királyi ítélőtábla az első bíróság ítéletét egyébként helyes indokaiból helybenhagyandónak találta, mellőzve az indokolás ama részét, hogy „a vádlottak erőszakos föllépésére a sértett eljárása nyújtott alkalmat, aki jóllehet éjjeli nyilvános helyiséget tart fenn, mely különösen éjjel mindenki számára nyitva tartandó — ezt a helyiséget vádlottak előtt indokolatlanul bezárta és fölhívásra nem akarta kinyitani", mert a bordélyház az ezzel hatósági engedély alapján foglalkozó egyénnek oly üzlethelyisége, mely a btkv. 830. §-ban foglalt rendelkezés védelme alatt áll és bár kÖ7rendészeti szempontból a bordélyházi üzlet természete nyilvános jellegű is, mégis a tulaj| donos nem köteles üzlethelyiségébe mindenkit beereszteni, tehát j D. Z. vádlott előtt is bezárhatta s ily mócon nevezett vádlottal I szemben tiltakozó akaratát kifejezésre juttathatta. 1907. évi november hó 15-én.