Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 25. szám - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet - A büntető novella a parlament előtt

25 sz ám Erdély részi Jogi Közlöny 301. nek behajtását és más a bejegyzés közvetlen eszközléséhez szükséges jogügyletek megkötését. Az ezen ügyletekből keletkező kötelezettségek iránti felelősség a létesített társaságot terheli, amenyíben a rtság bejegyzése nem eszközölhető — de csakis az alaptöke erejéig, mert a töke egyesületi karakter jogi következményeit már a megalakult, de be nem jegyzett társaságra vonatkozólag is el kell ismerni. (Vége.) \ 9z országos 8§pédi gpm- és nyugdíjintézet. Lapunk legutóbbi számában teljes szövegében leközöltük az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről a parlament elé terjesztett törvényjavaslatot. Megírtuk azt is, hogy a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság részletesen letárgyalta. Miután dr. Nugy Dezső az igazságügyi bizottság előadója, már elkészítette a bizottság jelentését is, módunkban áll a következőkben közölni azokat a módosításokat, a melyeket a bizottság az igazságügyi miniszter ezen fontos törvényjavaslatán eszközölt: A bizottság a 6-ik szakasznál kimondotta, hogy a kamarának fizetni nem tudó tagját az intézeti járulékok fizetése alól nem a kamara választmánya, hanem ennek javaslatára a kamara közgyűlése mentheti fel, mert a nem fizető tag helyett, a tagok összeségének kellvén a terhet viselni, csakis ezeknek képviselője, a közgyűlés tekinthető e tárgyban határozatra jogosultnak. Továbbá ugyanebbe a szakaszba — félreértések elkerülése végett — betoldotta, ez a felmentés nem egyszer s mindenkorra, hanem csak ,,esetröl-esetre történhetik. A 7. szakaszban ezen szakaszban foglalt intézkedés enyhítéséül, illetőleg helyesebb alkalmazhatása czéljából, azt az intézkedést vette fel az igazságügyi bizottság, hogy az intézeti tagot az intézeti járuléknak az esedékesség napjától számított két év alatti be nem fizetése okából csak akkor lehet törölni, ha az intézeti tag ezen határidő alatt .,az ellene foganatosított végrehajtás daczára" nem fizetett. A 8-ik szakasz arról intézkedik, hogy a mennyiben az ügyvéd intézeti járuléka nem fizetése, vagy birói határozat, vagy lemondás következtében megszűnik az intézet tagja lenni, az esetben az ügyvéd megszakított intézeti tagsága nem folytatható, hanem a tagság az ujrafelvétellel kezdődik. Az igazságügyi bizottság, midőn a javaslat ezen általános szabályát elfogadta, ugy találta, hogy a méltányossággal nem volna megegyeztethető és a közérdekben sem feküdnék ezt a szigorú szabályt minden kivétel nélkül alkalmazni. Nevezetesen gyakran megesik, hogy az ügyvéd a viszonyoknál fogva kénytelen sokszor választás alá eső vagy egyéb közhivatalt vállalni, a melylyel ügyvédi pályáját megszakítja, de másrészt ilyen vállalt közhivatal után ismét kénytelen az ügyvédi pályára visszatérni. Indokolt tehát, hogy hasonló esetben az ügyvéd az intézeti tagságot ott, a hol közhivatal vállalás által megszakította, tovább folytathassa. Az igazságügyi bizottság ezt az álláspontot elfogadta és ennek megfelelő intézkedést vett fel a javaslat 8-ik szakaszába, mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy az intézeti tagság il esetben való folytatásának csak akkor van helye, ha az ügyvéd korábbi lemondása és ujabb felvétele között eltelt időre, az intézeti járulékokat minden egyes járulék esedékességétől számított 5% kamattal együtt az intézetnek lefizeti és hogy ha közhivatali minőségében eltöltött szolgálata után ellátási igénye nincs. Ezt a korlátozást szükséges volt felvenni, miután az intézet pénzügyi viszonyai követelik meg és hogy másrészt eleje vétessék azon visszaélésnek, hogy az ügyvéd az időközben viselt közhivatal után nyugdijat kapván, csak azért lépjen vissza az ügyvédi kamarába, hogy onnan magát munkaképtelenség czimén csakhamar töröltetvén, ezáltal az intézet kárára növelje közhivatali nyugdijának összegét. A 9. §. ötödik bekezdésébe a bizottság azt az intézkedést vette fel, hogy 20 közgyűlési tag -csak „a tárgy megjelölésével" kívánhatja a közgyűlés egybehivását. A 12. §-ba felvette a bizottság azt. hogy a javaslat által megnevezett tisztviselőkön kivül a közgyűlés még „ellenőrt" is választ. Ezen pótlás szükséges volt az okból, mert az intézet nagyobb vagyont kezelvén, az intézeti pénzkezelés szabályszerűségének biztosítása czéljából ellenőri állás szervezése szükségesnek mutatkozott. A 11. és 15. §-ba az igazságügyi bizottság ugy alálta, miszerint itt utalásnak kell lenni arra, hogy a matematikai táblázatok, melyek az ellátás számszerű összegeinek megállapítását tartalmazzák, nem a törvényben, hanem az alapszabályokban állapittatnak meg. Továbbá szükségesnek találta az gazságügyi bizottság azt is, hogy a világosság kedvéért ugyanott zárjelben utalás történjék a 26. §. 2. pontjára és 9. §. 4. pontjára és pedig ez utóbbi azért, mert az öt évenként készülő mathematikai mérlegnek épen az a czélja, hogy az intézet pénzügyi eredményéhez képest a mathematikai táblázatokban foglalt ellátási összegek mérvéi (csökkenő vagy emelkedő irányban) helyesbíteni lehessen. A 14. §. 4. bekezdésében, a mely az ügyvédnek az ügyvédi lajstromból rokkantság esetén való törléséről szól, az igazságügyi bizottság azt az intézkedést vette fel, hogy a törlést ez esetben csak az intézeti tag kérheti. A törlés kérést ez esetben az ügyvédnek legsajátibb joga s ki kellett zárni minden olyan esetet, hogy családtag vagy bárki más is kérhesse az ügyvédnek hasonló czimen való törlését. Az igazságügyi bizottság által ekként letárgyalt törvényjavaslat még a nyári szünet alatt a képviselőházban is tárgyalás alá fog kerülni, úgy, hogy remélhetőleg még az év őszén szentesitett törvényként üdvözölhetjük. • i;, * ni'-t'T'kJ <s «ib(.'tN>Jujp tsi^Si .' * Lapunk zártakor értesülünk arról, hogy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslatot a képviselőház f. hó 4-én tartott ülésében a fentebb előadott módosításokkal általánosságban és részleteiben is elfogadta s immár biztos reménnyel mondhatjuk, hogy ezen, az ügyvédi karra oly fontos s nagy erkölcsi súly* lyal biró intézmény, még ezen év folyamán tényleg is megvalósittatik. KÜLÖNFÉLÉK. - A bíróságok köréből. A király Skita Mihály brassói járásbirónak az itélötáblabirói cimet és jelleget adományozta. = Ügyvéd kártérítési felelőssége. A m. kii Curia 10126/907. sz. a. most kötött Ítéletében érdekes álláspontot foglalt el az ügyvéd elleni kártérítési perek kérdésében. Kimondotta ugyanis a Curia, hogy: Az ügyvéd ellen indítandó kártérítési pernek 1S74: 84. te. 71. §) nem képezi előfeltételét, hogy előbb az ügyvédnek a kártérítés alapjául szolgáló hanyagsága vagy egyéb ténykedése fegyelmi uton megállapittassék. Azon körülmény, hogy az ügyvéd a jogorvoslattal elkésett, kártérítési alapul csak akkor szolgálhat, ha egyszersmind megállapítható az is, hogy jogorvoslattal a fél jogsérelme elhárítható lett volnc^. A A büntető novella a parlament elolt. \ képvíselóházban, bár félbeszakítva megkezdetett a büntető novella tárgyalása. Csizmazia Endre előadó hosszabb beszédben nagy szakavatottsággal ismertette a törvényjavaslat keletkezésének történetét, majd magát a törvényjavaslatot, melynek következő négy főintézkedését emelte ki: 1. meghonosítja a feltételes elitélés intézményét; 2. a kiskorúakra nézve eddig fennállott, valósággal barbár rendelkezéseket hatályon kivül helyezi é's ezek helyett a szociológia által elfogadott, de a büntető jogtudomány által is helyeseknek elfogadott elvekre alapított büntetési rendszert állapit meg; 3. a traite des blanches kérdését kezdi megoldani és habár ezen a téren a törvényhozási munka ezzel a törvényjavaslattal még befejezve nincs is, mégis ez az eddigi állapottal szemben lényeges haladást mutat; 4. különösen a lopás bűncselekménye terén fennálló anomáliákat helyes, rendszeres büntetésekkel és meghatározásokkal javítja. Ez a novella négy