Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 25. szám - Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet - A büntető novella a parlament előtt

302. Erdély részi Jogi Közlöny 25. szám. föintézkedése; ezek mellett vannak egyes apró intézkedések is. Beszéde végén felhívta a Ház figyelmét arra a fontos körülményre, hogy a törvényjavaslatnak mielőbb törvénynyé való válása sürgős szükség. Kérte annak elfogadását. Valamint a gondos gazda, ha látja, hogy a háza fedele rossz, nem vár annak kijavításával addig, amig az egész házat újra felépiti, hanem a szükséges javításokat akkor, amikor kell. megteszi, épen ugy a törvényhozás is, amikor látja a törvényeknek egyes igazságtalan rendelkezéseit, nem várhat addig, amig az általános jogi intézményeket egy uj kódexbe iktatja bele, hanem szükséges, hogy a mutatkozó hibákat mielőbb közmegelégedésre kiirtsa. A fontos törvényjavaslathoz többen hozzászólottak, és általánosságban el is fogadtatott, de a további tárgyalása más sürgős javaslatok miatt félbeszakittatott. Reméljük azonban, hogy a nyári szünet előtt még befejezést nyer a részletes tárgyalás. Érdekesnek tartjuk e kérdéssel kapcsolatban röviden ismertetni azt a figyelemreméltó állásfoglalást melyet a Budapesti Hírlap egyik legutóbbi számában a javaslatról kifejt. „Igazán segíteni — úgymond — csak a lopás terén fennállott anomáliákon segit. Minden egyéb tervezett intézkedése a legjobb esetben is csak fél-intézkedés. Már a kiskorúak büntetési rendszerének reformterve is több enyhítésre szorul. Itt azonban csak két főanomáliákra akarjak ráterelni a Ház és a miniszter figyelmét a sajtó részéről is. Az egyik: a föltételes elitélés intézményének egy abderitaságára vonatkozik, a másik a kerítés büntetése tekintetében mutatkozó tátongó hézagra kiván rámutatni. A föltételes elitélés intézményét Günther novella-javaslata csakis oly cselekményekre akarja korlátozni, melyekre a törvény fogházbüntetést szab. Oly cselekményeknél azonban, melyre a törvény börtönt vagy fegyházat szab, nem volna helye az Ítélet fölfüggesztésének. A föltételes elitélés ilyen intézményének behozatala ellenkezik a büntető judikatura gyakorlatával. A praxisban ugyanis és ezt tudja minden jogász, nem a büntető paragrafus szerint igazodik a börtön, vagy fegyház kimérése, mert a 92. paragrafus alkalmazása sürün ad módot a bírónak és a biró sürün is használja fel e módot, hogy a szigorúbb büntetésnemről az enyhébbre, fegyházról börtönre, börtönről fogházra szálljon le. Egyenes ellenkezés a praxissal tehát, ha a föltételes elitélés alkalmazását a cselekménynek a paragrafusban szabott büntetésétől és nem a valóban kiszabott büntetési nemtől teszik függővé. E tekintetben Günther javaslata föltétlenül rászorul a képviselőház korrektúrájára. Ugyancsak bántó rövidlátásra vall, hogy a novella-tervezet csupán azokat akarja büntetni, akik más számára kerítenek. De aki a maga számára kerit, az továbbra is szabadságlevelet élvez. A csábítás büntetését a legtöbb medern büntetőtörvény már régen meghonosította. Csak a mi jogéletünkben garázdálkodik az ál-lovagiasságnak az az elve, mely a nő becsülete ellen való szóbeli vagy Írásbeli támadást a bizonyítás megengedése nélkül is bünteti, de büntetlenül hagyja magának a női becsületnek tényleges elrablását. Tudjuk, hogy bárminemű csábítás büntetése visszaélésekre, tévedésekre adhat alkalmat, de legalább a házasság komoly Ígérete mellett történt csábitás ne maradjon büntetlenül. Annyi tragédia történhetett eddig a törvény hézagossága miatt, hogy e fogyatékosság fentartása egyenesen bűntársává tenné a törvényhozást a női becsület lelkiismeretlen rablóinak". •—"= A kolozsvári felmérési felügyelőség megalakulása. A kolozsvári kataszteri igazgatóság műszaki osztályából 1908. évi május hó 1-én megalakult a kolozsvári felmérési felügyelőség a „21 számú jelzés alatt. A felügyelőség főnöke Pigetty Lajos pénzügyi tanácsos, felmérési felügyelő lett. = A törvénytelen gyermekek tartása iránti perek megindításáról — az igazságügyminiszter 3838/908. I. M. n. a. most kiadott rendelete értelmében — jövőre az illetékes árvaszékek átirat utján értesitendők, még az esetben is, ha a peres felek egyike sem áll atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt. Ez intézkedés indokát az országos betegápolási alap s az illetőségi községek anyagi érdekeinek megvédése képezi. = Szakülés az E. M. E.-ben. Az Erdélyi MúzeumEgyesület Jog- és Társadalomtudományi szakosztálya mult heti ülésén Bochkor Mihály dr.: „A királyi felügyeleti jog és az alapítványok, különös tekintettel az erdélyi katholikus autonómiára" cimen felolvasást tartott. Felolvasó az alapítványi jogból pusztán egy kérdést tárgyalt behatóan, a jóváhagyás kérdését s az alapítvány jogi személyiségére vonutkozó elmélet helytelenítésével, hazai törvényekkel s az erd. kath. önkormányzat közjogi jogosítványainak kifejtésével cáfolja azt a gyakorlatban a kormány által urgealt felfogást, mintha az alapítvány jogi létének szükségképi feltétele volna az állami jóváhagyás. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi június hó 2. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 1600. Széplekán László és t. — Muntyán Sándor és neje tulajdonjog bekeblezés törlése — f. o. v. 1615. Dr. Moreiak János — özv. Tóth Lajosné és t. 575 K 05 f. — r. m. ít. 1625. Deák Gergelyné Folya Nasztázia és t. — Folya Vazulné Márk Anika és t. vagyonközös. megsz. — hh. it. 1745. Dr. Gajzágó Béla — Moldován Juon — m. v. v. 1872. Cset Kálmánné — Szakács Lajos és t. — m. v. v. 1955. Özv. Farkas Lajosné hagyatéka ügyében zárlat elrendelése — f. o. v. 1981. Gál János hagyatéka ügyébe letét elf. — hh. v. 1779. Gyura Gergely—Sándru Sofron tjog elism. — hh.it. 1786. ManyeÉva — Szirb Romulus és t. bjog elism.—hh.it. 1790. Reimann Anna — Rácz Károly ház. felb. — hh. it. 1830. Páska János és neje — Burzó Gábor és t. végrh. megsz. — hh. it. 1862. Mihai János — Corstea Miklós végrh. — rend. 1907. Dési népbank — Huszár Lajos végrh. — hh. v. 1924. Özv. Prigona Péterné — Lapusán Vaszi és t. végrh. — hh. v. 1960. Rothmann Károly és neje — Goldstein Hermáim végrh. — hh. v. 2011. dr. Schul Győző — Grek Tódorné végrh. — hh. v. 1398. Muntyán József — Bukur Józsei tjog bek. törlése — hh. it. 1406. Bukur József — Muntyán József ingatl. birtokbaad. — hh. it. 16J5. Luka Josíf és neje — Ardeleána pénzint. zljog megsz. — rend. 1733. Dr. Körmendy Gyula — Vaska Gyula végrh. megsz. 1778. Jánosi Sándor — M. Á. V. 25000 K kárt. — hh. it. 1918. Dr. Gergelv Albert — Mezőgazd. bank és takptr 4000 K váltó kiad. —"hh. it. 1864. Özv. Makray Lászlóné Torma Luiza hagy. ügye a birtokbaad. t. — megs. v. 1428. Br. Thorotzkay Victor — Fejérváry Jenő 1200 K — hh. it. 1860. Muzsnay Kálmán — dr. Kenéz Sándor ügyv. panasos — hh. hat. . 1908. Özv. Csikó Sándorné hagyat. — hh. v. 1979. Gombos Aurél —• Magyar Bertalan végrh. — r. m. v. 1165. Özv. Batics Petruné — Batics Nikulaené hagy. megáll. — f. o. v. 1246. Petrucz Juon lu Mártin — Zsurzs Juon és tsai vagyonközöss. megsz. — r. m. v. it. 1247. Özv. Szűcs Kosztánné -- Szűcs János és t. hagy. állag megáll. — hh. it. 1986. Márton Mihály — Lészai Anna házass. felb. — m. v. v. 1954. Imre Ferencz — özv. Szappanos Tódorné szerz. telj. végrh. — rend. 1959. Gradovits Györgv — Ferencz 34 K végr. — m. v. v. 1487. Csikeli Emil — Csikeli Frigyes és t. 908 í K 50 f. — r. m. v. it. 1577. Kina Leib — Steiner Wolf és t. 1800 K — hh. it. 1614. Özv. Lupea Lászlóné — Eorendea János és t. szerz. érvényt. — hh. it. 1833. Lál Jánysné Petrá Coruca — Bucurnü és t. végr. érvényt. — m. v. it. 1942. Babaleu Gavrilla — Csepoj Vaszilie és t. tjog bekebl. — hh. v. 1967. Kékesi takptr rt. — Bán Mitru lui Togyer 20 K végrh. — hh. v. 1968. Kékesi takptr rt. — id. Moldován Szimion 30 K végr. — hh. v. II. Felülvizsgálati tanácsban. G. 80. Kapronczay Mátyás — Berger Márton 974 K — m. v. it. G. 82. Marossolymos község — Lázár Ádám ingatl. vissz. — f. o. v. G. 97. Cserna Domokos — Vlád Onya st 453 K 32 f. — r. m. v. It. G. 99. Takács Márton — Páska Tivadar s ts. jogviszony megáll. — hh. it.