Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 24. szám - Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

04. Jogesetek Tára. 24 szám. kiutalását kérelmezni. \ letét körüli költségek viselésének kérdése esak a letét jogszerűségének kérdésével kapcsolóiban nyerhet megoldást. 633—1008. I. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla K. Péter és t. letéteményezöknek B. Mór elleni tartozás letétbe helyezése iránt, a b.-hunyadi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1907. dee. 27-én 1907. Pv. 295/3. sz. a. hozott végzéssel befejezett letéti ügyében végzett. Az elsöbiróság idézett számú és keletű végzését megváltoztatja: a K. Péter és neje M. Flórika által a bánffyhunyadi kir. adóhivatalhoz mint birói letéti pénztárhoz 1907. június hó 15-én az 1906. Sp. I. 961. sz. perben B. Mór javára végrehajtás terhe mellett fizetendőleg megállapított igazolási eljárási költség fejében, a birói letét napló 76/1907. (1. ny. napló 68/907.) t. alatt bevételezett 16 korona, azaz tizenhat korona összeget birói letétül elfogadja, erről a letevőket, B. Mór érdekelt felet értesíteni s a m. kir. adóhivatalt további szabályszerű eljárásra utasítani rendeli; a letéti kérés költségének visszautalása, valamint az eddigi eljárás rendén felmerült egyéb költségek és képviseleti dijak feletti határozathozatalt mellőzi. Indokok. A kötelező birói letétbe helyezés eseteitől eltekintve az optkv. 1425. §. módot nyújt az adósnak, hogy a hitelezővel szemben a kötelem alól, ha a hitelező kezéhez való teljesítés lehetetlen, vagy mert a hitelező az elfogadó tevékenységet önszántából nem gyakorolja, a letétbe helyezés által szabaduljon. A letétel a teljesítés jogi hatályával csak akkor bír. ha a letétel jogszerű volt; az a kérdés azonban, höqy az optkv. 1425. §-a szerinti letétel jogszerű volt-e, csak a törvény rendes utján dönthető el, még pedig vagy önálló kereset, vagy kifogás alapján. A birói letétbe helyezés körüli peren kívüli eJjÁ^g tehát csak az vizsgálható, hogy az optkv. 1425. §-ban meghatározott okok valamelyike a letevő előadása szerint fennforog-e, vagy nem? ' — * K. Péter és neje M. Flórika a letéti kérésben azt adták elő, hogy az 1906. Sp. I. 961. sz. perben 1907. V/31-én arra köteleztettek, hogy 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett B. Mórnak 16 K igazolási ejárási költséget fizessenek meg. ők ezen kötelezettségüknek eleget is kívántak tenni, de a követelésre jogoshott nem fogadta el, azt hozván fel, hogy szombaton nem jár pénzzel és a később történt megkináláskor pedig csak ugy volt hajlandó elfogadni, ha az összes peres követeléseket kifizetik. Eme tényelőadásból kitetszően letevők két okból nem tudtak teljesíteni: először, mert a követelésre jogosított a szombatra való hivatkozással elfogadói tevékenységet nem fejtett ki és másodszor, mert az ajánlott összeggel nem elégedett meg, tehát az optkv. 1425. §-nak rendelkezéséhez képest K. Péter és M. Flórikának szabadságában állott a fizetendő összeget birói letétbe helyezni. Ennélfogva a királyi járásbíróság 1907. Pv. 295/3. számú végzését (melylyel az 1907. Pv. 295/1. sz. végzés elfogadó rendelkezése változást szenvedett) a kir. ítélőtábla meg kellett változtassa s a letéti kérésnek helyet adva a letett 16 K összeget birói letétül el kellett fogadja. Tekintettel azonban arra, hogy a 39435/881. sz. rendélet 10. §-ban foglalt rendelkezéshez képest a letéti kérés elintézése alkalmával a bíróság hatásköre csak arra terjed ki, hogy a letét el vagg el nem fogadása felett határoz s erről a letevő felet, valamint az érdekelt felvételre jogosítottat, ha ismeretes, értesiti s a letéti hivatalt további eljárásra utasítja. Tekintettel továbbá arra is, hogy a letétel jogi természetéből foly, miszerint a letevő annak kiutalását nem is kell kérje, hanem a letevésről értesülést nyert hitelező érdekében áll a letét kiutalását kérelmezni s minthogy a felvételre jogosított a kiutalás iránt az iratokból kitetszően eddig kérelme^ nem-is terjesztett elő :a letét kiutalásának kérdésében tárgyalni időelőtti volt. Figyelemmel már most arra, hogy a letét körüli költségek viselésének kérdése csak a letét jogszerűségének kérdésével kapcsolatban nyerhet megoldást s minthogy ily irányú szabályszerű eljárás nem áll a kir. ítélőtábla előtt: a letéti kérés költségeinek a visszautalására, valamint az eddigi eljárás rendén felmerült egyéb költségek viselésének a kérdésében a határozathozatal mellőzendő volt. A bírói letét elfegadása körüli eljárás a perenkivüli eljárás köréhez tartozván, ennek keretében képviseleti dijak és költségek medállapitást nem nyerhetnek. A felfolyamodás diját és költségét is ez okból nem állapította meg a kir. Ítélőtábla. 1908. márczius 18. Végrehajtási eljárásból. A végrehajtási jog a követelés minőségére és jogcímére való tekintet nélkül, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított és semmi körülmény által félbe nem szakítható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül csak el.* Szám 4882/1907.1. A kolozsvári kir. Ítélőtábla P. Torna és társa végrehaj tatóknak G. Juon a Denyili végrehajtást szenvedő ellen birtokháboritás és jár. iránt, a bánffyhunyadi kir. járásbíróság előtt folymatba tett és az 1907. évi november hó 28-ik napján 1905. Sp. I. 935/4. szám alatt hozott végzéssel befejezett végrehajtási ügyében végzett: Az első bíróság végzését megváltoztatja, a végrehajtási kérést az Ítélet joghatályának elévülése alapján elutasithatónak nem találja, és utasítja az első bíróságot az 1905. Sp. 935/4. sz. végrehajtási kérés felett érdemi határozat hozatalára. A kir. ítélőtábla a felfolyamodásért végrehajtást szenvedővel szemben végrehajtatok javára 15 korona 30 fillért állapit meg, mert: az 18^1: 60. t.-c. 23. §-a szerint a végrehajtási jog, a követelés minőségére és jogcímére való tekintet nélkül, az Ítélet jogerőr9 emelkedésétől számított és semmi körülmény által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül csak el, minthogy pedig a jelen esetben kért végrehajtás alapjául szolgáló ítélet csak 1905. évi december hó 15-én hozatott meg, elévülés alapján — mely be nem állott — a végrehajtási kérés nem volt elutasítható. 1908. évi januárius hó 8-án. NB. AZ első bíróság végzése, mivel az iratok másolattétele előtt lementek, nem volt közölhető. Büntető jogból. A vádlottak a házassági társaság fennállása iránt téves véleményben a házassági társaságot megszűntnek vélve, a hozományt a tulajdonosnak biztosítani célozták: ez okból vádlottak tényében a bűntudatos jogsértésre irányuló szándék felismerhető nem lévén, csak is polgári per utján érvényesíthető jogsérelem forog fenn. Szám 2511/1907. II. A kolozszári kir. Ítélőtábla jogtalan elsajátítás vétsége miatt vádolt Merkán Stefán, Hatosz Juon, Csertye Juon és Merkán Dumitru ellen a bethleni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1907. évi február hó 19-én 1907. B. 61/5. szám alatt u dési királyi törvényszék által pedig Morár Juon Jui Jakab pótmagánvádló felebbezésére 1907. évi április hó 25-én 1179. sz. alatt elintézett bűnvádi pert vádlottak s védőjük semmiségi panasza folytán 1907. évi szeptember hó 10-én tartott nyilvános tárgyaláson következő ítéletet hozott : A királyi törvényszék Ítélete a B. P. 385. § a) pontjában meghatározott semmiségi okból a B. P. 423. §. második bekezdése értelmében megsemmisittetik s vádlottak a btkv. 368. §-ban meghatározott jogtalan elsajátítás vétségének vádja alól a B. P. 326. §. 1. pontja alapján felmentetnek. Minthogy a királyi törvényszék ténymegállapítása szerint pótmagánvádlótól a hozományt képező tinók a hozomány tulajdonosának felkérésére vádlottak által azért vitettek el, mert a tulajdonos és haszonélvező külön váltan éltek s köztük a házasság felbontása iránti per folyamatba volt téve. A vádlottak a házassági társaság fennállása iránt téves véleményben a házassági társaságot megszűntnek vélve, a hozományt a tulajdonosnak biztosítani célozták; ez okból vádlottak tényében a bűntudatos jogsértésre irányuló szándék felismerhető nem lévén, csak is polgári per utján érvényesíthető jogsérelem forogván fenn, meg* A bir. it. tábla elvi jelentőségű batározata.