Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 23. szám - Telekkönyvi rendtartás tervezete. 5. [r.]

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 23. számához. Kolozsvár, 1908. május 24. Jogesetek a kolozsvári kir. Ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Házassági jogból. A házasság ezé Íjaival merőben ellenkező és épen azért joghatállyal néni bíró különélés iránti megállapodást bármely házastárs azonnal jogosult az attól való ellátással megszüntetni, házastársát a házassági életközösség visszaállítására felszólítani és felszólításának sikerre nem vezetése esetében a 11. T. 77. g-áhan meghatározott eljárás folyamaiba tételét nyomban szorgalmazni. A kolozsvári kir. törvényszék a D. A. felperes és A. M. alperes között Kolozsvárott 1896. év január hó 2-án a kolozsvári m. kir. állami anyakönyvvezető előtt kötött és az ugyanaz által vezetett állami házassági anyakönyv 1/896. tétele alá bejegyzett házasságot felperes keresete folytán, alperes hibájából az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontja alapján felbontja és a hivatkozott törvény 85* §-a értelmében alperest vétkesnek nyilvánítja. Indokok: Felperes a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján kérte a közte és alperes közt létrejött házasság felbontását, inert alperes az életközösséget jogos ok nélkül megszakította és azt birói felhívásra nem állította vissza. Alperes nem tagadta ezen kereseti tényállításokat és védelmére csupán azt hozta fel, hogy felperesnek az életközösség visszaállítására irányuló szándéka és visszahívása nem volt komoly, mert a 9438/906. számú tárgyalási jegyzőkönyvhez bemellékelt közjegyzői okiratra foglalt, közte és felperes közt létrejött egyezség tartalma szerint egymás közt előzetesen megállapodtak abban, hogy különválnak és házasságukat felbontják, ezek szerint hűtlen elhagyás az ő részéről nem forog fenn és ez okból kérte a kereset elutasítását. A 27. alatt csatolt közjegyzői okirat tartalmáhól kétségkívül megállapítható, hogy peres lelek közt még 1907. évben az alperes részéről a házassági életközösség megszakítása eredetileg a felperes beleegyezésével történt. Tekintettel azonban arra, hogy az állandó birói gyakorlat szerint abban az esetben is, ha a házassági együttélés a felek hozzájárulásával szakittaíott meg, bármelyik káros fél jogosult utóbb a házassági életközösség visszaállítását követelni; nyilvánvaló, hogy alperes pusztán azon az alapon, hogy felperes beleegyezésével történt az egy üttélésüks megszakítása, a házassági életközösség visszaállítását jogszerűen meg nem tagadhatja. A mi alperesnek azt a további védekezését illeti, hogy felperes a házassági életközösség visszaállítását csak színleg azért kérte, hogy ily módon a H. T. 77. §. a) pontjában megjelölt bontóokot megteremtse: a kir. törvényszék nem találta alaposnak, mivel felperes a maga részéről az életközösség visszaállítására a bíróság által kiszabott határidő sikertelen lejárta után ?. jelen per tárgyalása folyamán késznek nyilatkozott, erre alperest az 1906. évi július" hó 18-án tartott tárgyaláson fel is hívta, alperes azonban az életközösséget helyre nem állította, sőt a f. évi január hó 23-án megtartott ujabb tárgyaláson ennek teljesítését kifejezetten meg is tagadta s ezt a biróság előtt be is ismerte. Ily körülmények közt a kir. törvényszék alperesnők azt az állítását, hogy felperes részéről a házassági életközösség visszaállitását czélzó előzetes birói felhívás nem lett volna komoly, igazoltnak nem találta. Minthogy pedig ezek szerint és a becsatolt helyhatósági bizonyítványokkal igazolván, hogy alperes az életközösséget a felperessel 12633—905. sz. birói felhívás kibocsátására irányuló kérelem beadása előtt több mint 6 hónappal megszakította és az életközösséget a 12633—905. sz. végzésben kiszabott 30 napi határidő alatt nem állította helyre, azt pedig nem mutatta ki, hogy felperes elhagyására vagy a házassági együttélés visszaállítására irányuló birói meghagyás teljesítésének megtagadására jogos oka lett volna: alperessel szemben az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontjában meghatározott bontóokot meg kellett állapítani és alperest a fentidézett törvény 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánítani stb. A kolozsvári kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság ítélete megváltoztatik és felperes A. M.-né keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a közte és alperes között kötött házasság felbontását az 1894. XXXI. t.-cz. 77. §-a alapján kérte az okból, hogy alperes 1Ü02. évben hűtlenül elhagyta, daczára annak, hogy a házasság visszaállítására többször felszólította, sem azon felszólításnak, sem a biróság által a házassági életközösség visszaállítását czélzó 12633—905. polg. sz. felhívásnak eleget nem tett. Alperes tagadta, hogy felperest hűtlenül elhagyta, felhozta, hogy közös megegyezéssel szakitotiák meg a házassági életközösséget, miért is kérte felperest keresetével elutasítani és költségei megfizetésére kötelezni. Miután felek elismerik azt, hogy a házassági életközösséget közös megegyezéssel szakították meg: miután közös megegyezésen alapuló különélés esetén a házasság felbontását kérni nem lehet, azonban ily esetben bárjmely házasfélnek joga van ezen jogellenes állapotnak véget ivetni azáltal, hogy magánúton felhívja házastársát az életközösség \ folytatására és ha felhívott ezen felhívásnak eleget nem tesz, a i felhívás napjától kezdődőleg a házassági életközösséget meg| bontó házasfélnek tekintendő s miután felperes mivel sem bizonyította azt, hogy közös egyetértéssel történt különválásuk után alperest a házasság visszaállitását czélzó 12633—905. polg. sz. kérés beadása előtt 6 hóval, a házassági életközösség visszaállítására felhívta volna és ennélfogva az 189Í. XXXIV. t.-cz. 77. §. a) pontjában irt azon kötelező jogszabálynak, hogy a házassági életközösség a házasság visszaállitását czélzó kérés beadását megelőzőleg 6 hó óta egyoldalulag megszakítva lett volna, bizonyítva nem lévén, felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: Annak megjegyzésével, hogy felperes neve a házassági anyakönyvben „Özv. H. M.-né, sz. D. A."-nak van bejegyezve, a kir. Curia a másodbiróság Ítéletét megváltoztatja és az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben, mindazáltal abból a jogerős ítéleteknek az állami anyakönyvvezetővel való közlése iránti rendelkezést mellőzi. Indokok : A házastársak kölcsönös megegyezésen alapuló különélést bármely házastárs jogosítva van megszüntetni és a házassági életközösség folytatását szorgalmazni és ebből a czélból a házastársat a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott eljárás utján felhivatni és ennek a jogosultságnak igénybevétele csakis ahhoz az előfeltételhez van kötve, hogy a különélés hat hónapig tartson és ennek elteltével házastársát előzően a különélés megszüntetésére s a házassági életközösség visszaállítására magánúton felhívja. Felperes ennek az előfeltételnek eleget is tett, amennyiben az alperes által kétségbe nem vont állítása szerint, mielőtt a H. T. 77. §. a) pontjára alapított kérelmével a bírósághoz fordult, alperest több ízben eredménytelenül felszólította a házasélet folytatására. A másodbiróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint az alperest a házassági életközösség visszaállítására kötelező birói határozat kibocsátása ahhoz a további előfaltételhez is van kötve, hogy a magánúton történt felszólalástól számítandó hat hónapnak kell eltelnie az emiitett határozat kieszközlésére irányuló kérvény beadásáig — téves, mert a házasság czéljaival merőben ellenkező és épen azért joghatálylyal nem bíró különélés iránti megállapodást bármely házastárs azonnal jogosult az attól való elállással megszüntetni, házastársát a házassági életközösség visszaállítására felszólítani és felszólításának sikerre nem vezetése esetében a H. T. 77. §-ában meghatározott eljárás folyamatba tételét nyomban szorgalmazni. Ezért és az elsöbiróság ítéletében felhozott s a jelen indokokkal ellentétben nem álló indokoknál fogva a másod-