Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 20. szám - Telekkönyvi rendtartás tervezete. 2. [r.]

78. Jogesetek Tára 20. szán;. nélkül való tény, hanem a haszonbérbeadó részéről, a követelésnek beszámítás ntán, jogszerű módon való kielégítését czélzó eljárás. 1903. G. 48. 3. szám. , / v.y A marosvásárhelyi kir. itclötábla, M. Á. felperesnek K. 't estvérek czég alperes ellen, 2000 korona haszonbérkövetelés fennállásának megállapítása és jár. iránt folyamatba tett sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt . A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad; a felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy alperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. IndokoJc : Alperes részéről a válasziratban felhozott az az uj kifogás, hogy az alperesként perbevont K. Testvérek czég nem volna azonos, a perben szóban levő, 1903. évi január 16. napján kelt haszonbérszerződést haszonbérlőként aláiró B. Károly és K. Szaniszló üveggyárosok czégével, az 1893. XVIII. t.-cz. 197. §. második bekezdése értelmében itt már figyelembe nem vehető. A felperes részéről a perhez becsatolt, valódiság tekintetében nem vitás könykivonat szerint alperes czégnek haszonbéri és egyéb tartozásaira, a czég javára el van könyvelve 1904. évi június 7 napjáról, az óvadékból felvettnek jelzett 3000 korona, 1904. október 10. napjáról pedig a Zabolára óvadékként befizetett 5505 kor 58 fillér. Ennek beszámításával és egyúttal a kereseti, 1904. éviaugusztus hó 1-én esedékes 2000 korona haszonbértartozás számba vételével is 1905. évi február hó 22. napján alperes czég javára felperes ellenében 2052 kor. 53 fillér követelés J mutatkozik. A könyvkivonat e tartalma alapján állapította meg a felebbezési biróság azt a tényállást, hogy a jelzett időről támasztott 2000 kor. bérkövetelés, jn\kor, midőn ezt télperes, alperes czég végrehajtási Jömfigfi-ellen, 1906, évi május 'U. és junius-^napján előnyös kielégítésre bejelentette és akkor, midőn a pert folyainatba tette, már teljesen ki volt együrrirtve—s -Sotm nxyn állott. Felperesnek felülvizsgálati panasza az, hogy az elkönyvelés puszta ténye alapján a kiegyenlítés nem lett volna megtörténtnek megállapítható; a mennyiben szerinte, a haszonbéri szerződésből folyó valamennyi kötelezettség biztosítására (szerződés 10. pont) adott készpénz óvadék, a haszonbérszerződés tartama alatt, az esedékes bérrészletek kiegyenlítésére fel sem használható. E panasz alaptalan. Mert az óvadék jogi természetének és a készpénz óvadék rendeltetésének épen az felel meg, hogy a haszonbérbe adó, a nála készpénzben letett óvadékot, a haszonbérletből származott követelésének kielégítésére, a haszonbéri szerződés tartama alatt is, külön per nélkül felhasználhassa; s mert a haszonbérbeadó részéről, c jogának megfelelöleg, a kereskedelmi könyvben történt elszámolás, nem jogi jelentőség nélkül való tény, hanem a haszonbérbeadó részéről. " á"~ I-:ove'feiéshek beszámítás ' iftján, jogszVifu" möcíbn való kielégítését "czélzó eljárás, melytől "a" szándékolt kielégítés (optkv. 1438. §.) jogi következményét elvonni nem lehet. A kereskedői könyv a könyvet vezető ellen, s az ellenfél javára, a kereskedelmi törvénykönyv 34. §-a értelmében is bizonyít, bizonyítja tehát a jelen esetben is a kereseti követelés kiegyenlítését, s felperesnek kellett volna kimutatnia, hogy a kérdéses bejegyzés nem az ügyfelek megegyezése alapján, s csak tévedésből történt. Ennek megfelelöleg és igy anyagjogi szabály megsértése nélkül utasította fehát el a felebbezési biróság felperest keresetével, melylyel az 1904. évi augusztus hó 1. napján esedékes 20.0 korona haszonbér követelés fennállásának megállatását kérte. Mert a kifejtettek szerint az óvadéknak 1904. évi október 10. napján felperes könyveiben történt elszámolása jogi következményében a jelzett bérkövetelés kiegyenlítését eredményezte s az óvadék összeg arra, a könyvkivonat szerint teljes fedezetet is nyújtott ; s mert az egyszer elszámolt és kielégített követelést, a szerződésből ujabban keletkezett követelések folytán kielégítetlennek tekinteni, 5 a felhasznált óvadékot a későbbi követelesekre 'fordítani, ezután az plöbb esedékessé vált és mar .elszámolt, s ennek utján kiegyenlített követelést pedig újból mint azt felperes ebben az esetben czélozza, harmadik személyek sérelmével fennálló követeléssé változtatni, rosszhiszeműség nélkül nem lehet. Ebből folyólag teljesen lényegtelen kérdés az, hogy vájjon a felebbezési biróság helyesen állapitotta-e meg azt is, hogy a felek haszonbéri szerződési viszonya már 1905. évi június 16. napján megszűnt; s hogy ennélfogva felperesnek olyan későbbi követelése a haszonbéri viszonyból nem származott, melyre felperes az óvadékot felülvizsgálati kérelme szerint elszámolni óhajtaná. Mert akár van felperesnek a szerződésből folyó ily későbbi követelése, akár nincs; tehát ha a haszonbéri viszony 1905. évi június 16. napján nem is szűnt meg: ez a kifejtettek szerint, az 1904. évi augusztus 1. napján lejárt s az óvadékkal már kiegészített fennállása tekintetében most peres 2000 korona haszonbér követelés fenn nem állásán nem változtat; s a kereset szempontjából lényegtelen. Ily lényegtelen tényállás tekintetében pedig sikeres felülvizsgálati panaszszal élni nem lehet. (1893. XVIII. t.-cz. 185. §.) Felülvizsgálati kérelmében utalt felperes a felebbezé^beii / előadottakra. UJiLr/í fj^set Ámde a felülvizsgálati kérelem önálló perirat; s az 1893./ XVIII. t.-cz. 190. §. 1. pontja szerint ebben kell előadni a felülvizsgálatot kérő félnek azt, hogy a felülvizsgálni kért Ítéletet mely alapon támadja meg; a más periratokra hivatkozást ebből a szempontból figyelembe venni nem lehet. Ezek szerint felperes felülvizsgálati kérelme egészben véve alaptalan. A felülvizsgélati költség viselése s a képviseleti költségek megállapítása iránt rendelkezés, alapját az 1893. XVIII. t.-cz. 204. 1G8. és 108. §-aiban találja. . ^ • , 1908. évi április,hó 14-ik napján. ^?«-c£o tózs&H^az^ Kereskedelmi jogból. Az BST5. évi XXXVÍI. t.-cz. 335. §-ában meghatározott flx ügyletnél, ha a vevő előleges felhívása vagy értesülése szükséges, a felhívásnak kellő időben való kifejezése, tehát a szerződésnek a vevő részéről a meghatározott időben való teljesítése, a vétel ügyletnek oly lényeges feltétele, melynek nem teljesítése esetén az eladó a vétclügylettől elállhat anélkül, hogy az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 351. §-a értelmében a vevőnek utólagos teljesítésre kellő határidőt engedni tartoznék. 1908. G. 41(2, szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság S. M. utódai czég felperesnek, B. V. alperes ellen, 1000 kor. s jár. iránti sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán itélt : A kir. ítélőtábla felperes felülvizsgálati kérelmének helyt nem ad. Indokok : A kereseti kötlevél tartalma szerint, az alperes által felperesnek eladott 450 zsák lisztet alperes 1907. évi májusig, tehát nyilvánvalólag május hó elsejéig és nem május hó végéig volt köteles szállítani. A kötlevél tartalma e részben világos és határozott, értelmezésre nem is szorul. Nem is sérthette tehát meg a felebbezési biróság sem az 1875. évi XXXVII. t.-cz.-nek, sem az oszt. polg. tkönyvnek a szerződés értelmezésére vonatkozó szabályait azzal, hogy a kötlevél kérdéses kitételét „szállítandó 1907. évi májusig" akként értette, hogy alperes a 450 zsák lisztet május hó beálltáig, azaz legkésőbb és bezárólag 1907. évi április hó 30-ik napjáig tartozott csak szállítani. Ezért felperesnek ugy az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 265. és 266. §§-aiban, valamint az Optk. 914., 915. és 869. §§-aiban foglalt, a szerződések értelmezésére vonatkozó anyagjogi szabályok megsértése miatt emelt panasza alaptalan. Egyébiránt, mivel kereskedelmi ügyletről van szó, a feleb-