Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 20. szám - Telekkönyvi rendtartás tervezete. 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSEGO HATÁROZATAI. " ^I ~" " " 1 ":- ' -' u • •• -~" : •- —- -•• ' _..,. . Melléklet az Etdélyrészi Jogi Közlöny 20. számához. Kolozsvár, 1908. május Jogesetek a kolozsvárii kis*, ítélőtábla gyakorlatáboí. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. A. csőd jog köréből. A c^őíUömeg fel- vagy alpcrcsség'c alatt lefolytatott perekben a perbírósága által a tönneggondnok részérc már megállapított ügyvédi dijak és kiadások HCSH .képezhetik a csődbíróság' tijabbi megállapításának tárgyát. A. tömeggondnok a esődválasztntáuynyal egyezséget köíöít s 3000 koronában állapították meg közösen a tösneggondnoki dijakat. Ez az egyezség egy oldalban meg nem szüntethető s érvényessége csak az akarat nyilvánítások hatálytalanítására fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg peres ntoa. Szám: 4341907. polg. A kolozsvári kir. ítélőtábla M. József gyulafehérvári kereskedő ellen, a gyulafehérvári kir. törvényszék előtt folyamatba 'tett és az 1907. évi október hó 7. napján 7242. szám alatt hozott végzésssel befejezett csőd ügyében végzett. A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzésének azt a részéi, melylyel a tömeggondnoki dijak tekintetében a tömeggondnok és a csődválasztmány között létrejött egyezséggel megállapított F0G0 kor. dijat mérsékelte, a végzés egyéb részének érintetlenül hagyása mellett, megváltoztatja: az érintett egyezséget helybenhagyja s a felfolyamodásért a tömeg terhére 40 kor.-át további díjként megállapít. Indokok: A csődtömeg fel- vagy alperessége alatt lefolytatott perekben a perbírósága által a tömeggondnok részére már megállapított ügyvédi dijak és kiadások nem képezhetik a csődbíróság ujabbi megállapításának tárgyát. A kiadások a csődtörvény 103. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint is a tömeggondnoki számadásokba lettek volna teendők s amelyek felett a csődbíróság csakis a csődtörvény 163. §. határai között ítél. A csődtörvény 103. és 163. §-ainak egybevetése után az is kétségtelen, hogy a tömeggondnok dijai és ugyanannak kiadásai megállapítása tekintetében az eljárás a felebbvitelt illetően is különböző. Minthogy azonban ugy a dijak, mint a kiadások tekintetében a jelen esetre vonatkozással a kifogásolási jog a csődválasztmányt illeti meg s tekintettel különösen arra, hogy a hozott határozatról kifüggesztés utján értesített hitelezők az ellen jogorvoslattal nem éltek és igy a tömeggondnoki dijak jegyzékébe felvett azok a tételek, amelyek voltakép a számadás keretébe tartoznak, a hitelezők által is elfogadottaknak" TekihTehdffif: a megtámadott végzés érdemi felülvizsgálatának mi sem állta útját. Tekintettel tehát arra, hogy a külön perekben megállapított dijak s a kiadások mérséklés tárgyát nem képezhetik s nagyobb nyomatékot helyezve az első bírósági végzésben is érintett a tömeggondnok által a tömeg érdekében végzett munkálatokra: a kir. ítélőtábla a kiadásokkal és az előző díj megállapításokkal együtt 8000 koronában egyezségileg megállapított összeget mérséklendönek nem találta. A felfolvamodásban előterjesztett annak a végkérelemnek azonban, hogy'a dijak 10557 korona 95 fillérben állapíttassanak meg, helyet adni nem lehetett, mert a tömeggondnok a csődválasztmánnyal egyezséget kötött s 8000 koronában állapították meg közösen a tömeggondnoki dijakat, ideértve az összes felszámított kiadásokat és a külön már megállapított dijakat, amelyek a díjjegyzékben foglaltatnak. Ez az egyezség egyoldalúan meg nem szüntethető s érvényessége csak az akarat nyilvánítások hatálytalanítására fennálló magánjogi elvek alapján támadható meg peres uton. 19 Jw. januárius hó 8-án. A végrehajtási eljárás köréből. Az 1893. XIX. t.-cz. 15. §-a érteiméhen a fizetési meghagyás alapján kért végrehajtás elrendelésére, foganatosítására s általában a végrehajtási eljárásra, ideértve az eljárás során használható jogorvoslatokat is, községi bíróság elé utalt ügyekben, miüyen az elbírálandó ügy is, az 187XXIS. t.-cz.-nek szabályai alkalmazandók. Szám: 592/908. polg. A kolozsvár' kir. Ítélőtábla F. Adolf végrahajtatónak Sz. D. végrehajtást szenvedő ellen 9 íí G2 f. iránt a kolozsvárvidéki kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1908. évi januárius hó 22-ik napján 1907. Fh. 46114. szám alatt hozott végzéssel befejezett végrehajtási ügyében végzett: - A kir. ítélőtábla ebben az ügyben a . iratokat további eijrás végett a kolozsvár. kir. törvényszékhez átteszi. Indokok: Az 1893. XIX. t.-cz. 15. §-a értelmében a fizetési meghagyás alapján kért végrehajtás elrendelésére, foganatosítására s általában a végrehajtási eljárásra, ideértve az eljárás során használható jogorvoslatokat is, községi bíróság elé utalt ügyekben, milyen az elbírálandó ügy is, az 1877. XXII. t.-cz.-nek szabályai alkalmazandók; következően a kir. járásbíróságnak a végrehajtás foganatosítása körül felmerült dijak megállapítása tárgyában hozott végzése ellen a végrehajtást foganatosító közeg részéről beadott felebbezés tartalmánál fogva panaszt képez. Az utóbb idézett t.-cz. 80. §-a értelmében pedig a panasz folett az a kir. törvényszék határoz, melynek területén az eljáró biró székhelye van, Ez a kir. törvényszék lesz hivatott eldönteni azt is, hogy ennek a panaszuak egyáltalában van-é helye s igy az iratokat a hatáskörrel biró kolozsvári kir. törvényszékhez kellett áttenni. 1908. februárius hó 26-án. Jogesetek marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, táblai tanácsjegyző. «———j—*• y f Felülvizsgálati eljárásból. Az óvadék jogi természetének és a készpénz óvadék rendeltetésének épen az felel meg, hogy a haszonbérbe adó, a nála készpénzben letett óvadékot, a haszonbérletből származott követelésének kielégítésére, a haszonbéri szerződés tartama alatt is, külön per nélkül felhasználhassa; a haszonbérbeadó részéről, e jósának meg felelőleg;, a keresdelmi könyveiben történt elszámolás, nem jogi jélentőség