Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 19. szám - Büntethetö-e vagy sem? - Telkkönyvi rendtartás tervezete

76. Jogesetek Tára. 19 szám. Bírói gyakorlaton alapuló jogszabály szerint az ilyen ügylet, azzal a hitelezővel szemben, akinek ez kijátszását czélozta hatálytalan s a hitelező az őt megillető megtámadási jogot perben, kifogás utján is érvényesítheti. E részben a kártérítést követelő perekre nézve sihes kivétel, a törvénykezési gyakorlat ily kivételt nem állapit meg. Ei vényesithette volna alperes ezt a megtámadási jogot és pedig magukra az átruházott ingatlanokra is s nemcsak ezeknek haszonélvezetére s érvényesíthette volna az ellene felperesek altul a szentágotai kir. járásbíróságnál 1906 Sp. 124. sz. a. folytatott igényperben is. De ha ezt alperes az igényperben eJmulasztolta, ezért megtámadási jogának ebben a perben való érvényesítésétől elzárva nincs; s az igényperben hozott felperesek keresetének helyt adó ítéletnek nem lehet más joghatályt tulajdonítani, mint csak azt, hogy alperes az általa 1903. évi márczius hó 26-án lefoglalt haszonélvezetből, a foglalás alapján kielégítést nem követelhet Mert az említett igényperben az a kérdés: vájjon az az ügylet, melylyel M. M. és neje összes ingatlanaikat felperesekre átruházták, alperessel szemben hatályos-e? vita és eldöntés tárgyát nem képezte, az igényperbeli ítéletnek tehát az alperes által csak ebben a perben érvényesített megtámadási jog szempontjából itélt dolog hatálya nincs. Felperesek keresete arra van alapítva, hogy azoknak az ingatlanoknak a tulajdonjoga, amely ingatlanoknak M. M. és nejét telekkönyvön kívül megilletett" haszonélvezetét alperes 1903. évi márczius hó 23-án lefoglalta, M. M. és nejével kötött adásvételi szerződés alapján őket illeti, őket illette tehát ezeknek az ingatlanoknak 1905. évi április hónap 3-tól kezdve a haszonélvezete is, mert ekkor az eddig haszonélvezetre jogosult M. M. és M. M. közül már egyik sem volt életben, ezek haszonélvezeti joga tehát az optk. 529. §-a értelmében ekkor már elenyészett; alperes pedig ennek ellenére a haszonélvezetet a lentebb említett igényper befejeztéig 1900. évi szeptember hó 4-ig felperesektől jogtalanul elvonta. Minthogy a fentebb kifejlettek szerint az a jogügylet; melylyel felperesek a kérdéses ingatlanok tulajdonát M. Ál.-tói f>S nejétől, az alperesek adósaitól megszerezték, alperessel szemben hatálytalan és alperes ennek az ügyletnek vele szemben való hatálytalanságát ebben a perben is kifogásként sikerrel ellenvetheti: felperesei; keresetükkel anyagjogi szabálynak, t. i. az optk. 529. §-ának megsértése nélkül el voltak utasíthatók. Mert alperessel szemben hatálytalan jogügylet alapján, ielperesek, alperessel szemben jogot nem érvényesíthetnek; s mert egymagában abból, hogy M. M. és nejének a kérdéses ingatlanokra nézve fenállotl haszonélvezeti joga ezek halálával az optk. 529. §-a értelmében elenyészett, azt, hogy ettől az időponttól kezdve a kérdéses haszonélvezeti jog, — alperessel szemben, — felpereseket illette, megállapítani, midőn a felperesek tulajdonjogának szerzésére vonatkozó ügylet alperessel szemben hatálytalan, nem lehet. Ezért felpereseknek az optk. 529. §-ában kifejezett anyagjogi szabály megsértése miatt emelt panasza is alaptalan. Az optk. 1294. és 1295. §-ai értelmében kártérítést csak a károsodó követelhet. A fenforgó esetben az irányadó tényállás és a fentebb kifejtettek szerint felperesek alperes követeléséinek kielégítését az általuk M. M. és nejétől megszerzett ingatlaösk állagából il tűrni volnának kötelesek; kötelesek tehát a kevesebbel is, azzaE :. i. hogy alperes kielégítést az ingatlanok haszonélvezetéből, szerezhessen. Azzal tehát, hogy alperes az ingatlanok haszonélvezetét 1905. évi április 3-tól, 1906. évi szeptember hó 4-ig is foglalás alatt tartotta: károsodást felperesek nem is szenvedtek ; hanem •ellenkezőleg alperes károsult annak folytán, hogy az öt megillető megtámadási jogot az emiitett igényperben érvényesíteni elmulasztotta; s ennek folytán az általa lefoglalt haszonélvezetet a foglalás alul fel mente'lék. Nem panaszolhatnak tehát alappal felperesek az optk. 1294. és 1205. §§-aiban foglalt anyagjogi szabály megsértése miatt sem. v A hitelező elöl a kielégítési alap elvonását czélzó ügylet, az ebben reilö rosszhiszeműségnél fogva, a hitelezővel szemben akkor is hatálytalan, ha a vagyonátruházás megfelelő viszteher ellenében történt. Ennek a pernek eldöntése szempontjából tehát annak a kérdésnek: vájjon felperesek a kérdéses ingatlanokat megfelelő viszteher ellenében szerezték-e ? — döntő jelentősége azért nincsen, mert az irányadó tényállás szerint ielperesek a kérdéses ingatlant alperes adósaitól rosszhiszeműen, alperes kijátszása czéljából szereztek. Nem döntő jelentőségű lényekre a bíróság bizonyítást elrendelni nem köteles. Jogszabály megsértése nélkül mellőzhette tehát a felebbezési bíróság felperesek által arra nézve ajánlott bizonyítást, hogy ők az ingatlanoknak a szakértők által megállapított értékét, M. M. és nejének körülbelül megfizették. Ezért felpereseknek az erre nézve ajánlott bizonyítás elmellözése miatt emelt panasza is alaptalan. Az ezek szerint minden ponton alaptalan felülvizsgálat költségének viselésére vonatkozó rendelkezés alapját, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 109., 16S. és 204. §§-ain találja. 1908. évi márczius hó 23-ik napján. E£creskedeliiii jogból. A takarékpénztárak által kiállított betéti könyvek nem tekinthetők bemutatóra uzólú, forgadható értékpapíroknak, hanem az n. n. Rekta papírok közé tartoznak, melyeknél az adós, nem a papír bemutatójával, hanem csupán a betéti könyvet kibocsátott pénzintézettel, mint adóssal lép jogviszonyba. Ennélfogva a betéti könyveknél — ellenkező kikötéstől, fenntartástól eltekintve — a fizető adós a betéti könyv bemutatójának fizethet a nélkül, hogy a hitelezői minőség valódiságát vizsgálni tartoznék. 446/1908. P. szám. §'-> v I 0 \* >' • • i A marosvásárhelyi Inr. ítélőtábla, özv. B. KárolynéK. Róza által kérelmezett betéti könyv megsemmisítése iránti ügyben, a kézdivásárhelyi kir. törvényszéknek 1908. évi január hó 28-ik napján 507/1908. polg. szám alatt hozott végzése ellen özv. B. Károlyné részéről 1908. évi február hó 5-ik napján 784/1908. szám alatt közbetett felfolyamodás folytán, az 1908. évi márczius hó 26. napján tartott ülésében vizsgálat alá vévén, következően végzett: Az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, az özv. B. Károlyné által 1908. évi január 24-én 507—1908. polg. szám alatt okirat megsemmisítése iránt előterjesztett kérvényt visszautasithatónak nem találja, s az első fokú bíróságot a kérvény elfogadása mellett további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok : A kereskedelmi szokáson alapuló bírói gyakorlat álláspontja szerint, a takarékpénztárak által kiállított betéti könyvek nem tekinthetők bemutatóra, szóló, forgadható értékpapíroknak, hanem az u. n. Rekta papírok közé tartoznak, melyeknél az adós, nem a papír bemutatójával, hanem csupán a betéti könyvet kibocsátott pénzintézettel, mint adóssal lép jogviszonyba. Magánjogi alapon való átruházásra ezek a papírok is alkalmasok ugyan, de ép a betéti könyvek és más Rekta papírok között az a különbség, hogy míg utóbbiaknál a fizető adós az engedmény valódiságát s az engedményes személyazonosságát megvizsgálni köteles, a betéti könyveknél — ellenkező kikötéstől, fenntartástól eltekintve, — a fizető adós a betéti könyv bemutatójának fizethet a nélkül, hogy a hitelezői minőség valódiságát vizsgálni tartoznék. Ez azonban csak joga, de nem kötelessége az adósnak, minélfogva — bár e részben a betéti könyvek és a bemutatóra szóló papírok közt, némi hasonlatosság mutatkozik, mégis ezekkel nem azonosíthatók. Ennélfogva betéti könyvek nem az 1881. évi XXXIII. t.-cz. 1. ?;-ában felsorolt, s a jelzett törvényben megjelölt különleges eljárás alá tartozó, hanem az idézett törvényezikk 24. §-ában emiitett amaz értékpapírok közé tartoznak, a melyekre vonatkozóan a megsemmisítési eljárás a törvénykezési eljárás szabályai szerint történik. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 529. és következő §§-ban foglalt rendelkezéseknek pedig a kérvény általánosságban megfelel, s ekép a szabályszerű bírói eljárás alapjául elfogadható. 1908. évi máiczius hó 26-ik napján. /