Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 20. szám - A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályterületén - A modern bünper ügyfelei a föeljárásban

I. évfolyam. 20. szám. Kolozsvár, 190S. május Zl 3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I>r. Tóth György, Kusztrich Jáncs, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, lleák Ferenoz-ntoza 43. sz. Meg-jelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI »IJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. KéziratoK bénüentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: A jogszokásról az osztr. polg. törvénykönyv hatályteniletén. Irta: Dr. Mmyhúrth Gáspár ügyvéd, egyetemi m. tanár. — A modern bünper ügyfelei a föeljárásban. Irta: Atzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. — Telekkönyvi rendtartás tervezete. II. Irta . Bölöni László. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kii'. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. XT az QSZÍF. polg. forvényinyu hcíóiyterOieíén. Irta : Dr. Menyhárth Gáspár ügyvéd, egyetemi ni. tanár. Az osztrák polgári törvénykönyv 1. §-ának a polgári jog fogalmáról adott meghatározásából: „a polgári jog azon törvények összegéből áll", továbbá a jogszokás (10. §.), a statútum és bírói Ítéletek (12. §.) kútfői jellegét kizáró, s a kiváltságnak (13. §.) tisztán az alanyi jog jellegét adó rendelkezéséből az állapitható meg, hogy a törvénykönyv a törvényen kívül más magánjogi kútfőt el nem ismer, s jelesül a jogszokás kútfői jellegét is kizárja. A törvénykönyv e most idézett rendelkezései azonban a törvénykönyv hatályterületén sem birnak többé általános érvénynyel. Az országos magyar magánjog az e területekre is kiható érvényénél fogva ugyanis — már t. i. a mennyiben kihat az alkotmány visszaállítása óta alkotott törvények által — kútfői tételeiben is érvényes jog. Következésképen, minthogy a magyar magánjognak kútfője a jogszokás is s annyiban a mennyiben a kormányrendelet és a statútum (helyhatósági szabályrendelet) is: nem állitható sem az, hogy a polgári jog csak törvények összegéből áll, sem az, hogy a jogszokás, habár a törvénykönyv ennek kútfői jellegét kizárja, kútfő ne volna, legalább is arra a tárgyilagos jogra nézve, amely a törvénykönyvtől jelenleg nem szabályozott jogviszonyokat rendezi. Más és nehezebb és fontosságánál fogva részletesebben megvilágítandó kérdés azonban az, hogy a törvénykönyvnek ujabb törvény által hatályon kivül nem helyezett részein, a jogszokás idézhet-e elő változást ? Más szóval: keletkezhetik-e törvényrontó jogszokás és tehát a törvénykönyv nyilt szava (10. §.) ellenére kutfő-e a jogszokás, kötelezi") jogszabályt keletkeztető jelenség-e ? Ha a kérdést ugy állitanók fel, hogy az élő jog más-e egyben-másban, mint a codex joga ? erre igen egyszerűen felelhetnénk. Mert azt mondanók: ime pl., a törvénykönyv 440. §-a azt mondja: „Ha a tulajdonos ugyanazon ingatlan dolgot két különböző személynek engedte át, azt illeti, aki a bekebelezést előbb kérte." Jól tudjuk pedig, hogy a gyakorlatban alkalmazott jogszabály nem ez, hanem az, hogy ha a későbbi vevő, a bekebelezett tudta azt, hogy az ingatlan telekkönyvön kivül másnak már eladatott előbb, akinek talán birtokában is van, akkor a tulajdonjog nem azé, aki a bekeblezést előbb kérte, hanem a korábbi vevőé. Az élő szabály tehát ellentétben van a eodex szabályával. Egy más példa — azt olvassuk a 983—1. §§-ban, hogy a kölcsönszerződésnek tárgya csak elhasználható dolog lehet. Tudjuk jól a gyakorlati életből, hogy kölcsön tárgya más, helyettesíthető dolog is lehet. így ismerjük, hogy egyebet ne említsek, a zsák kölcsönt, már pedig a zsák nem mint elhasználható dolog jelentkezik a forgalomban. Vagy ott van az 1116. §., amely megszabja, hogy szerződési rendelkezés hiányában, aki valamely bérleti szerződést fel akar bontani, ha a dolog ingatlan, 14 nappal előbb tartozik felmondani. ^ Már pedig itt KolozsváríPahol lakbérleti szabályzat nincs, ez a szabály csak hónapos szobák bérletére áll, amely lakásokért pedig a bér negyedévenként fizettetik, gyakorlat szerint "a felmondásnak is egy negyedévvel előbb kell történnie. Ez az élő köztudat. Hogy pedig ez nem tényleges szokás, hanem jogszokás, azt bizonyítanom sem kell, mikor a törvény maga 14 nap felmondásban állítja fel szabályát, ami kétségtelenül jogtétel. További példa. Az 1355. §. szerint az egyszerű kezest sem illeti meg az a kifogás, hogy ellene csak akkor fordulhat a hitelező, ha a főadóson a követelés behajthatlan. Az alkalmazott, az élő jog pedig az, hogy ezzel a kifogással az egyszerű kezes élhet. Mindezekben az esetekben a törvényrontó jogszokás érvényesülését látjuk. Rámutatok még a törvénypótló szokás egyik esetére. Tudvalévő, hogy a csődön kívüli hatálytalanítás intézménye nálunk törvényileg szabályozva nincs. Azt is tudjuk, hogy az optv. a hitelezők érdekében csak az ajándékozás hatálytalanítását ismeri és szabályozza. Azt-látjuk mégis, hogy a gyakorlat a visszterhes ügyletek hatálytalanítását is próbálgatja. (Részletesebben szóltam a kérdésről „Jogcselekmények hatálytalanításáról csődön kívül" czimü tanulmányomban 173—193. 1.) Tehát amiként az elmondottakból következik, azt kell felelnünk a kérdésre, hogy az élő jog több intézmény keretében más, mint a törvény szabálya. Ez elvitathatatlan jelenség. Ez a jelenség azután meghaladottá, tárgytalanná teszi azt a kérdést, hogy keletkezhetik e jogszokás, habár a törvény azt kizárja. Mert ime keletkezett. (Vége köv.) X^ü modern bünper ügyfelei a föeljárásban. Irta : Rtzél Béla dr. kir. torvényszéki biró. A váldottat különösen ki kell kérdezni arra nézve, vájjon a vádra nézve akar-e valamit válaszolni. A bizonyitásfelvétel az összes megidézett tanukra és szakértőkre, valamint az egyéb beszerzett bizonyító eszközökre kiterjesztendő; egyes bizonyítékok bevételétől való elállás, a