Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 19. szám - Büntethetö-e vagy sem? - Telkkönyvi rendtartás tervezete

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 19. számához. Kolozsvár, 1908. április 2<>. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. A felülvizsgálati eljárásból. Megajánlott tannbizonyitás ís lényegtelen Körülményre 1 vonatkozik, annak felvételét tehát a felebbezési bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül mellőzte. Csak lényeges ténykörülményre fölajánlott bizonyitásfelvétel megtagadása képez jogszabálysértést. 1908. G/41, szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálatig bíróság P. B. topánfalvi lakos felperesnek Sz. községi volt úrbéres közönség alperes ellen tulajdonjog elismerése s jár. iránt az abrudbányai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett perben itélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyet s a felperest kötelezi, hogy az eljárás sal felmerült 40 kor. költséget végreha-tás terhe mellett 15 nap alatt fizesse meg. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét a felperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel az 1893. XVIII. t.-cz. 185. §. a) és e) pontjai alapján anyagi és alaki jogszabálysértést panaszolva. Ezeknek a panaszoknak azonban nincs megállapítható alapjuk. Azt a tényállást, hogy a per tárgya ingatlan a birtokrendezési eljárás alkalmával az alperes úrbéres közönség részére adatott számba és halmoztatott körül, a felebbezési bíróság a bizonyítékok mérlegelésével állapította meg s megtartotta e tekintetben az 1893. XVIII. t.-cz. 64. §-a által előirt szabályokat. Ezért a felebbezési bíróság ténymegállapítása ebben az irányban felülvizsgálattal sikeresen meg sem támadható. Felperesnek az a panasza sem vehető figyelembe, hogy a tényállás iratellenesen lett megállapítva abban a részében, amely szerint a pertárgya ingatlanról mások is (úrbéresek) vágtak fát. Az ítéletben erre hivatkozott tanuk vallomása ugyanis foglal magában adatokat a kérdésre vonatkozóan. Alaptalan az a panasz is, hogy iratellenes lenne a ténymegállapításnak az a része is, mely szerint felperes a pertárgyáról eszközölt favágás miatt meg lett büntetve. A felebbezési bíróság ily tényállást nem állapított meg, az c tekintetben megállapított az a tényállás pedig; hogy felperes a per tárgyáról történt favágás miatt feljelentetett, a tanuk vallomásának megfelelő, tehát nem iratellenes. Nem iratellenes a ténymegállapításnak az a része sem, hogy a pertárgya ingatlant alperes részére a község erdőörei őrizték, mert a bizonyítási eljárás adatai tartalmaznak bizonyítékot ebben a tekintetben, az ellentétes bizonyítékokat pedig, a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvére tekintettel, indokolási kötelezettségének megtartása mellett, a felebbezési biróság eljárási jogszabálysértés nélkül mellőzhette. Nem sértett eljárási jogszabályt a felebbezési biróság az által sem, hogy a pertárgya ingatlannak felperes által vitatott szerzésére nézve a becsatolt okiratokat figyelembe nem vette s mellőzve az ezzel kapcsolatban megajánlott tanubizonyitást is. A hivatkozott okiratok ugyanis csak arra a vitán felül álló tényre foglalnak bizonyítékot magukban, hogy a felperesnek, illetőleg a jogelődeinek a „Costa Mori" nevú halárrészben — melyhez a pertárgya ingatlan is tartozik -— volt ingatlan vagyona, de épen a per tárgya ingatlannak szerzését nem bizonyítják. Ebből folyóan az ezzel kapcsolatban megajánlott tannbizonyitás is lényegtelen körülményre vonatkozik, annak felvételét tehát a felebbezési biróság eljárási jogszabálysértés nélkül mellőzte s eleget tett az 1893. évi XVIII. t.-cz. G4. §-ban megszabott indokolási kötelezettségének is. Ezek szerint a felebbezési biróság az Ítélete alapjául vett tényállást eljárási jogszabálysértés nélkül állapította meg s így az az 1893. évi XVIII. t.-cz. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. E tényállás a következő: A pertárgya ingatlan a birtokrendezési eljárás alkalmával alperes részére adatott számba, részére körülUalmoztatott, alperes azt őriztette, az ott való favágásra engedélyt adott s azokat, akik ott engedély nélkül vágtak fát, feljelentette, köztük a felperest is, felperes pedig nem igazolt 40 évi békés birtoklást s a birtokrendezési eljárás alkalmával sem érvényesítette az ingatlanhoz való vélt igényét. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a felebbezési biróság, amikor azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a pertárgya ingatlan tulajdonjoga a felperest nem illeti meg s ebből folyóan a keresetet elutasította. Felperes a fentvázolt tényállás mellett a tulajdonjogot elbirtoklás utján nem szerezte meg, egyébbként való jogszerzését pedig a birtokrendezési eljárás alkalmával nem érvényesítette, annak folyamán az ingatlan az alperes tulajdonába jutott, ki azon a tulajdonost illető jogokat gyakorolta, az ingatlant birtokolta is s igy a felperest a pertárgya ingatlanhoz tulajdonjog nem illeti meg. Ezért a felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. 1908. évi április hó 6. napján. Akár a végrehajtató követelésének összege, ideértve a kamatokat, per és végrehajtási költségeket is, akár a lefoglalt ingók becsértéke kevesebb ÍOO koronánál: a S. T. 181. S-a értelmében a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 1908. G. 54/2. szám. Végzés : A felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasittatik s azért az azt ellenjegyző ügyvéd részére dij és költség saját felével szemben sem állapittatik meg. Egyszersmind felperes a kir. kincstár részére fizetendő 20 K birsággal büntettetik, mely összeget köteles a dévai kir. adóhivatalhoz 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett befizetni. E birságért a felelősség első sorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyzett dr. Pv. I. ügyvédet terheli, kinek visszkereseti joga saját felével szemben GS&k az esetben van ha felperes külön írásbeli utasítása folytán élt a felülvizsgálati kérelemmel. Indokok : Az L881. évi LX. t.-cz. 9G. §-a szerint a végrehajtás folyamán indított igénypernek tárgyát egyedül az igényelt vagyonnak a foglalás alól való felmentése képezi. A per tárgya értékének meghatározásánál tehát csak az a vagyonérdek lehet irányadó, mely az alperes az igényelt tárgyakhoz foglalás utján szerzett zálogjognak fennállásához köti. E szerint tehát, ha akár a végrehajtató követelésének öszszege, ideértve a kamatokat, per és végrehajtási költségeket is. akár a lefoglalt ingók becsértéke kevesebb 400 koronánál: a S. T. 181. §-a értelmében a felebbezési biróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A lefoglalt tárgyak értéke ISO K tévén, a felülvizsgálat ki van zárva: tehát ezen felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasítandó s felperes a S. E. 205. § a értelmében az ott meghatározott módon birsággal volt büntetendő. A törvény által kizárt felülvizsgálati kérelemért pedig az azt ellenjegyző ügyvéd részére dij és költség saját felével szemben sem volt megállapítható. 190évi április hó 6. napján.