Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 18. szám - A modern bünper ügyfelei a föeljárásban

3H. d^Y I. évfolyam. IS. szám. Kolozsvár. IJíOS. április III. ERDELYRESZI JOGI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I>r. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : I>r. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferenez-ntcza 42. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI »IJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések :i kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: A modeni bünper ügyfelei a Kijárásban. Irta: Atzél Béla dr. kir. törvényszéki bitó. — A debpeczeni ügyvédiktmaia és a pártfogó* ügyvédek. — A magyar Hamletekről. Irta Dr. Fischer Róbert, kolozsvári ügyvéd. KÜLÖNFÉLÉK. TARCZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek: Közli: Dr. Tóth György. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelvi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. modern bünper ügyfelei a föeljárásban. ir ta : Rtzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. A bizonyító eljárás befejezése után következnek a lelek előadásai a törvény áltnl meghatározott sorrendben : először beszel a közvádló, utána a magánfél, a vádlottnak és védőjének joga van ezekre válaszolni. Ha a vádló válaszolt, ugy a vádlottat és védőjét a záróbeszéd illeti meg. A mi az előadások terjedelmei illeti, ugy meg kell különböztetni, hogy melyik bíróság előtt folyt a tárgyalás. Az itélö bíróság előtt rendszerint, a járásbíróság előtt mindig a biróság elé terjesztett kérdések egész anyagára ki kell terjeszkedniük a perbeszédeknek; az itélö bíróságnál azonban az elnöknek, vagy a bíróságnak szabadságában áll, ugy intézkedni, hogy a végbeszédekben a bűnösség kérdése a többiektől elválasztva féjtegéttessék. Csak. mintán a törvényszék a vádlottat valamely bűncselekményben bűnösnek mondta ki, újból záróbeszédek tartandók, melyek a még megoldandó kérdésekre szorítkoznak. A beszédeknek ily tartalmi elválasztása a felek egyél) jogaira természetesen befolyással nem lehel; gyakorlati szempontból az előadott rendszabály nem pártolható, egyébiránt ritkán is jön alkalmazásba. Az ítélő biróság részére facultativ megengedett szétválasztása a záróbeszédnek, az esküdtbíróság részére kötelező : jóllehet, itt az első beszédnek a főtárgyalás azon eseményeivel kell foglalkoznia, melyek az esküdtek igazmondásának alapját vetik meg. A bizonyító eljárás befejezése és a felek záróbeszédei közt az esküdtbirósági eseteknél még egy pontos perbeli fejezel van, t. i. az esküdtekhez intézendő kérdések. Az elnök a bizonyító eljárás befejezése után a felek képviselőihez felhívást intéz a kérdésekre vonatkozó indítványok előterjesztése iránt, mi fölött azután a biróság határoz. Az esküdtekhez intézendő kérdésekfelolvasása után, a felek képviselői ama vonatkozó előadásaikat tartják meg, melyeknek némely esetben oly körülményekre is kell vonatkozniok, melyek csak a büntetés kérdésére fontosak. Ez után az elnök a fötárgyalást befejezettnek nyilvánítja, megi Vájjon de lege ferenda a resunié és a jogi kioktatás nem volna-e mellőzendő, lásd Dalcke monographiáját, Freudensteintül „Rechtsbelehrung u. Resumé in Schwurgerichtsverfahren" Bisehofftól „Éber den Inhalt der Rechtsbelelmmg im Sehwnrgerichf tartja u resnmét és az esküdtek jogi kitanitását.1 Az elnök előadását a felek meg nem szakithalják, vagy magyarázat alá nem vonhatják ; de mindegyik fél kívánhatja, hogy az esküdtek részére adott jogi oktatás jegyzőkönyvbe vétessék. 11a az esküdtek felmerült kétségük eloszlatása végett az elnököt tanácskozó termükbe kérik, úgy a vádlót és védőt — ha a bírósági épületben vannak — magával viszi és megadja ezek jelenlétében a kivánt felvilágosítást az esküdteknek. Ez a pótló jogi oktatás is jegyzőkönyvbe veendő, ha a felek valamelyike kívánta. Ha az esküdtek a hozzájuk intézett kérdések megváltoztatását vagy kiegészítését kérik, úgy a fölött nyilt ülésben kell tárgyalni és határozatot kihirdetni. A felek ez esetben újólag jogosítva vannak a kérdés feltevéséhez indítványt előterjeszteni, untire,, valamint az újabbi elnöki jogi fejtegetésre nézve a már előadotl szabályok érvénvesek. Ha az esküdtek határozata érthetlen, tökéletlen vagy önmagával ellentmondó, ágy a törvényszék hivatalból vagy a felek valamelyikének indítványára a helyesbítő eljárást indítja meg. A törvényszéknek szabadságitban áll a felek meghallgatása után a kívánatosnak mutatkozó változtatásokat vagy kiegészítéseket a kérdéseken elhatározni. A vádlott azonban az esküdteknek csak azon határozatáról nyer tudomást, mely a törvényszéknek az ítélet alapjául szolgál. Ha a vádlottal az esküdtek bűnösnek mondták ki, először a vádló teszi meg indítványát az alkalmazandó büntetés kimérésére nézve, utána a magánfél indokolja kártérítési igényét, a vádlottat és védőjét illeti mindenesetre az utolsó szó. A büntető Ítélet kihirdelése után — bármely biróság hozta is azt — az elnök a vádlottat kitanítja az igénybe vehető jogorvoslatok iránt. A vádló helyzetére nézve az egész eljárás során, de különösen a főtárgyaláson a legfontosabb azon időpont, a meddig a vádtól való elállás lehetséges. Az osztrák törvény e tekintetben a vádelvet következetesebben tartotta fenn, mint némely államok törvényei, amennyiben a közvádlónak megengedi, a törvényszéknél és járásbíróságnál addig a vádtól visszaléphetni, a inig a biróság az ítélet hozatalára visszavonul, az esküdthiróságnál pedig az esküdtekhez intézendő kérdések felolvasásáig. Ennek a következése az, hogy az államügyész valósággal dominus litis marad, és nincs kényszerítve önmegtagadással oly vádat képviselni, melynek tarthatlanságát felismerte. A német büntető perrendtartás szerinti szabályozása a fötárgyalásnak, az osztrák jognak imént előadott szabályaihoz nagyon hasonló, úgy, hogy elégséges volna csupán ama külömbségre reámutatni, mely által az ügyfelek helyzete valamely irányban változik. Minden főtárgyaiásnál úgy az államügyészségnek több hivatalnoka, valamint több védő is működhetik és teendőiket egymásközt megoszthatják. De az államügyészségnek folytonos jelenléte mindig, a védelemé pedig azon esetben, melyekben az feltétlenül vagy feltételesen szükséges, megkívántatik. Mig a mellékvádló, úgy mint a magánfél az ausztriai bűnperben, soha sincs kötelezve megjelenni vagy magát képviseltetni, a magánvádlónak egyiket meg kell tennie, ellenesetben a