Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 17. szám - Ujrafelvétel sajtóperben

66. Jogesetek Tára 17. szám. nézve nem határozott, ebből folyóán az elsöbÍróságot e részbe n póthatározat hozatalra s további szabályszerű eljárásra egyide • fileg utasítani kerett. .1 1908. évi Februárius hó 2o-án. A lelekkösiyvi rendtartásból. A zálogjogi előjegyzés nem a esődbe jutott ezég, hanem J. Ferenczné szül. Cz. .Inliánna mint váltókezes ellen kéretett, nevezettel szemben pedig a váltókövetelések még nem jártak le. Szám 536—1908. í. Végzés : A királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság fennidézett számú és keletű végzését a kir. tábla megváltoztatja, folyamodó czéget a zálogjog előjegyzés iránti kérésével elutasítja és egyúttal a felfolyamodással élőt felfolyamodási költségének a folyamodó ezég terhére megállapítása iránti igényével szintén elutasítja : mert igaz ugyan, hogy a hiteles könyvkivonatban megjelölt váltókban foglalt 2741 korona 30 fillér töke J. Fi Fiai czég csödbejutása folytán az 1881. évi XVII. t.-cz. 14. §-a értelmében az elfogadó ezéggel szemben lejártnak tekintendő, minthogy azonban a zálogjogi előjegyzés nem a csődbe jutott czég, hanem J. Ferenczné szül. Cz. Juliánná mint váltókezes ellen kéretett és arra való figyelemmel, hogy az 1876. XXVII. t.-cz. 29. §-a értelmében biztonság hiánya miatt viszkeresetnek és csakis az eme törvény §-ban felsorolt esetekben van helye, ezek az esetek pedig a jelen esetben nem forognak fenn, mert továbbá J. Ferenczné váltókezes ellen a könyvkivonatban megjelölt váltókövetelések még nem jártak le és igy a tkvi rdts. 88. §. c) pontja értelmében zálogjogi előjegyzésnek nincs helye: ezekből az okokból az első bíróság végzésének megváltoztatásával folyamodót zálogjog előjegyzés iránti kérésével elutasítani kellett. A felfolyamodás költségének a folyamodó czég terhére való megállapítás iránti igényével felfolyamodással élőt azért kellett elutasítani, mert tkvi perenkivűli ügyekben költség megállapításnak helye nincs. 1908. évi február hó 19-én. A büntetőjog köréből. A btkv. SOI. §-ba ütköző súlyos testi sértés vétségének alkotó elemét képező az a tény, hogy vádlottak a sértettek testét szándékosan bántalmazták-e és hogy a bántalmazás ölési szándék nélkül történt, megállapítást nem nyert, ezeknek a tényeknek a megállapítása hijján pedig a büntetendő cselekmény fent vagy fent nem forgása meg nem állapitható. Szám 35764907. II. A kolozsvári kir. ítélőtábla végzett: Mindkét alsó bíróság ítélete az előző eljárással együtt a B. P. 385. §. I. a. pontja alapján, annak utolsó bekezdése és a B. T. 437. §. 5-ik bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíttetik s az eljáró kir. járásbíróság utasittatik, hogy ujabban megtartandó szabályszerű tárgyalás után hozandó Ítéletében állapítsa meg mindhárom vádlottra vonatkozóan azt is, hogy a sértettek testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazták-e ? Indokok: Az első fokon eljárt kir. járásbíróság azt a tényt állapította meg, hogy 1906. évi augusztus hó 26-án A. C. és A. J. lui N. vádlottak kővel és karóval megverték K. .1. hii Gy.-et s rajta 12 nap alatt gyógyuló sérülést okoztak, K. J. lui Gy. pedig egy bottal ugyanakkor A J. lui N.-át verte meg és rajta 10 nap alatt gyógyuló serülést okozott és e tény megállapítás alapján mindhárom vádlottat a B. T. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétsége miatt mondotta ki bűnösöknek. A kir. járásbíróságnak ezt az Ítéletét a kir. törvényszék is helybenhagyta. Minthogy a B. P. 557. §-a ötolsó bekezdése rendelkezése szerint alkalmazandó 437. §. első bekezdése értelmében a kir. ítélőtábla a kir. törvényszék által, valóknak elfogadott ^ tényekre köteles határozatát alapítani, minthogy a B. T. 301. §-ában irt súlyos testi sértés vétséget az követi el, aki másnak testét szándékosan, de ötési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ez által okozott sérülés 20 napot tul nem haladott, de 8 napnál tovább tartott, minthogy az alsó bírósági Ítéletekben, a büntetendő cselekmény alkotó elemét képező az a tény, hogy vádlottak a sértettek testét szándékosan bántalmazták-e és hogy a bántalmazás ölési szándék nélkül történt, megállapítást non nyert, ezeknek a tényeknek a megállapítása hijján pedig a büntetendő cselekmény fent vagy fent nem forgása meg nem állapitható. Azért mindkét alsó bíróság Ítéletének megsemmisítése mellett, uj eljárást kellett elrendelni. Vádlottak által a királyi törvényszéknek Il-od fokon hozott Ítélete ellen a B. P. 385. §. I. c) pontjára alapítottan bejelentett semmiségi panasz a fentebbi rendelkezés folytán tárgytalanná vált. 1907. évi december hó 23. Oly esetben, midőn a végrehajtást szenvedettek és valamennyi társtulajdonos jutalékát szolgalom, haszonélvezeti jog nem terheli, hanem esak a társtulajdonosok egyikét vagy másikát, vagy a végrehajtást szenvedettet: a végrehajtási törvény 150. §. a-d pontjai, ha az egész ingatlan kikiáltási ára eme pontokban meghatározott értéken alól is van, nem alkalmazható. Szám 6574908. I. P. J.-nak T. S. ellen árverés iránt, a hidalmási kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság előtt folyamatba tett és az 1907. évi október hó 31-ik napján 3743|1907. tkvi szám alatt hozott végzéssel befejezett végrehajtásos ügyében végzés : Az első bíróság végzésének neheztelt az a része, mely szerint a nagyesküllői 227. sztjkv. A —j— I. rdsz. és 863.864. hrsz. és a 151. sztjkv. A I. 2. rdsz. és 826—850. hrsz. ingatlanokból a társtulajdonosokat illető jutalékra az árverés nem rendeltetett el, helybenhagyatik; nem neheztelt többi része érintetlenül marad. Az ügygondnok dija a felebbezésért. gondnokoltjaival szemben megállapíttatik, mert : Oly esetben, midőn a végrehaitást szenvedettek és valamennyi társtutajdonos jutalékát szolgalom, haszonélvezeti jog nem terheli, hanem csak a társtulajdonosok egyikét vagy másikát, vagy a végrehajtást szenvedettet; a végrehajtási törvény 156. §. a) d) pontjai, ha az egész ingatlan kikiáltási ára eme pontokban meghatározott értéken alól is van, nem alkalmazhatók. Minthogy pedig jelen fenforgó esetben a 227. sztjkvben a P. 0. a D. és neje javára a B. 10., 10. alatti jutalékra, a 151. sztjkvben az A. I. 2. rdsz. ingatlanok B. 41—43. tételei alatti jutalékaira özv. P. Sz.-né javára haszonélvezeti jog van bekeblezve s a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan rész, ha annak fenntartásával rendeltetik el az árverés, mindenesetre csekélyebb áron kelt el, mint a haszonélvezettel nem terhelt rész s mert nem is lehet meghatározni, hogy mi esnék a vételárból a haszonélvezettel nem terhelt jutalékra s mert a sorrendi tárgyaláson is bonyodalomra vezetne, ha az egész, tehát a haszonélvezettel terhelt társtulajdonos jutaléka is eladatnék, az első bíróság végzését helybenhagyni kellett. Xem kerülte el a kir. ítélőtábla figyelmét, hogy a 227. sztjkv. B. 6. alatt T. S. és társának kiigazítási keresete van feljegyezve s igy e tkvi ingatlannak a végrehajtást szenvedett jutaléka részére sem lett volna a végrehajtási törvény 161. §. szerint az árverés elrendelésének helye, de miután ' e vonatkozásban felebbvitellel senki sem élt, e kérdést a kir. ítélőtábla nem érinthette. 1908. évi februárius hó 26-án. NB. Az árverés el nem rendelése tekintetében azonos a győri tábla 21. sz. határozatában elfoglalt állásponttal. A kiigazítási keresetre nézve a marosvásárhelyi tábla 3. sz. határozatának indokolására utalhatunk.