Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 16. szám - Az "Erdélyi Jogi KözIöny" pályadija - Az igazságügyminiszter leirata az ügyvédi kamarák feletti főfelügyeleti jog értelmezése tárgyában

62. Jogesetek Tára 13. Számadási perekben azon hivői határozatban, a uielylyel a felhívottnak a számadás előterjesztés iránti kötelezettsége elbiráltatik, határozni kell-e a perköltségeket és ügy védi dijakat illetően is, avagy az ezek tárgyáhani intézkedés a per érdemében hozandó határozatra tartozik ? Számadási perekben azonbirói határozatban, a mellyel a felhívottnak a számadás előterjesztése iránti kötelezettsége elbiráltatik, a perköltségeket és ügyvédi dijakat illetően is határozni kell. 11. A hagyatéki bíróság jogosítva van-e a hagyaték tárgyalásáról fölvett jegyzőkönyvhez csatolt s az asi> 1. évi \.v, I. t.-ez. 60., «?.. ?<>. §-ai értelmében fölveendő külön jegyzőkönyveken kivül, esnpán a hagyaték megosztására {tehát a hagyatéki tárgyalás körébe eső cselekményre) vonatkozóan a felek kívánságára külön ügyszám alatt fölvett közjegyzői okirat tartalmát vizsgálat tárgy ává tenni? A hagyatéki bíróság jogosítva van a hagyaték tárgyalásáró fölvett jegyzőkönyvhez csatolt s az 1894. XVI. t.-cz. (>()., 67.. 70. §-ai érteiméhen felveendő külön jegyzőkönyveken kivül csupán a hagyaték megosztására (tehát a hagyatéki tárgyalás köréhe eső cselekményekre) vonatkozóan a felek kívánságára külön ügyszám alatt fölvett közjegyzői okirat tartalmát s nevezetesen azl vizsgálat tárgyává tenni, hogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv mellékletét képező külön okirata tárgyalással megbizott közjegyző által szükségszerűen vétetett-é föl a hagyatéki tárgyalással összefüggően. Ebből folyóan a hagyatéki bíróságnak hatáskörébe tartozik annak a megállapítása is. hogy a hagyaték tárgyalásával meghízott közjegyzőt az örökösödési törvény 117. §-ban meghatározott díjátalány összegen felül nem illeti külön dij abban, a midőn az örökös-társaknak a hagyaték felosztását tárgyazóan létrejön egyezséget a hagyatéki tárgyalás befejezése előtt s a tárgyalási jegyzőkönyvben arra utalással külön okiratba foglalja, a mikor tehát kétségtelenül megállapítható, hogy a felvett külön okirat tartalma voltakép a hagyatéki tárgyalás körébe tartozik (55. §. 0. pont) s igy a tárgyalási jegyzőkönyvnek részét képezi. (Vonatkozással az 1889., 1947. és 1974. számú ügyökre.) NR. L. a 8. sz. megállapodást. 15. Ha a perrentasitott fél keresetét a kitűzött határidő alatt nem adja be s a hagyatéki bíróság, a hagyatéknak a perre utasított igényre való tekintet nélküli átadása s az osztály megtétele előtt (is»i. XVI. t.-cz. 87. §) az ügyiratokat az osztály megejtése végett a kir. közjegyzőnek újból kiadja: a) ez njabbi tárgyalást rendelő végzés ellen élhet-c a kir. közjegyző felfolyamodással ? b) a kir. közjegyzőt megilleti-é az ujabb tárgyalásért az 1891. XVI. t.-ez. 117. §-bau meghatározott általányösszeg vagy nem ? a) A 7. számú értekezleti megállapodásban foglalt elvi kijelentés fenntartása mellett a kir. közjegyző abban az esetben sem élhet felfolyamodással, a midőn a perreutasitott fél keresetét a kitűzött határidő alatt be nem adja s a hagyatéki bíróság az ügyiratokat az osztály megkísérlése végett a kir. közjegyzőnek újból kiadni határozta. A kir. közjegyző az általa szükségtelennek vélt tárgyalással szenvedett sérelmei s nevezetesen a bíróilag megállapíthatóan nem szükséges tárgyalással felmerült dijai tekintetéhen esak az 1894. XVI. t.-cz. 124. §-ban meghatározott s a dijak tekintetében intézhető átadó végzés vonatkozó rendelkezése ellen irányuló félfolyamodási jogorvoslattal élhet. b) A 29. számú értekezleti megállapodás első bekezdésének a hatályban maradása következtében azonban az 1894. XVI. t.-cz. 120. §-nak első bekezdése értelmében a kir. közjegyzőt a bíróilag elismert örökösök ellenében az 1894. évi XVI. t.-cz. 117. §-ban meghatározott díjátalány egy és ugyanazon hagyatéki ügyben csak egyszer és csak az ott meghatározott összegben illeti meg, tekintet nélkül arra. hogy a részleges (76. §.) vagy teljes perreutasitás (84. §.) meghozatala előtt a hagyatéknak a bírósági meghagyás folytán foganatosított több ízben való tárgyalása (folytatólagos tárgyalás) vagy a perreutasitás után elrendelt póttárgyalása, avagy bármely irányú kicqészitij tárgyalása szükségszerű volt-e vagy nem. c) A 29. sz. értekezleti megállapodás 2. bekezdése, mely szerint a közjegyző a szükségtelen folytatólagos-, pót-, vagy kiegészítő tárgyalás elrendelése által okozott munkatöbbletért az 1871. VIII. t.-cz. által szabályozott eljárás útjára utaltatott mellőztetik. l«. Sikertelen (foglalás alá vehető tárgyak nem létében) ingóság! végrehajtás esetében beesns dij állapitható-e meg vagy nem ? Sikertelen (foglalás alá vehető tárgyak nem létében) ingósági végrehajtás esetében becsüs díj nem állapítandó meg. (1881. LX. t,-cz. 71. J.j (A. 215Í), 1441, 1442. és 1468—907. I. számú ügyekre való vonatkozással.) 17. A kir. törvényszék hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben ide értve a kereskedelmi és váltópereket is, melyekben a per tárgyának értéke a járulékok nélkül IOOO koronát meg nem halad s amelyeben az 1007. XVII. t.-ez. 1. §-a értelmében a másodbiróság határozata ellen felebbvitelnck helye nines : a másodbiróság ítéletében megítélt eskü letételére mely idő alatt kell jelentkezni ? Az itélel jogerőre emelkedése 3, illetve lö nap alatt, vagyis a jogerősségnek a kézbesítést követő napon való beálltától számítandó három (3) illetve tizenöt (15) napon belül kell jelentkezni (Vege.) Jogesetek marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető; Kusrtrich János, táblai tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. A tények joghatására vonatkozó kérdés, már felülvizsgálat alá tartozó jogkérdés. Habár nincs megállapítva, hogy a felek akaratukat egymás irányában nyilatkozatok által kifejezetten kinyilvánították volna, de szerződés létesítése az optkv. H03. §-a szerint az akaratra mutató jellegzetes tények által is történhetik. 1908. Gr. 242. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad: kimondja, hogy a felülvizsgálati köllséget felperes maga viseli. Indokok : A felebbezési bíróság ítéletében tényálláskép az van megállapítva, hogy felperes az alperessel kötött s most érvényesíteni kívánt bérleti szerződéstől elállott. Az elállást a felebbezpsj bíróság annak alapján állapította meg: hogy felperes a bérelt s általa birt házat T. A.-nek, a ház tulajdonosának, vele birói egyezséget kötve bocsátotta át ; az egyezségkötésre vonatkozó perben azt a kérdést, hogy felperes bérszerződése, melyet alperessel kötött, a ki magát T. A. tulajdonossal létesített adásvételi szerződéssel igazolta, ily kapcsolat folytán T. A.-del szemben is érvényesülhet-e, döntés alá nem is hozatta, továbbá, hogy a bérletből a jelzett egyezség folytán kiköltözvén, a bérlemény átbocsátási! iránt, a vele szerződő alperes ellen, csaknem egy évig semmi lépést nem tett. A felebbezési bíróság ítéletében továbbá az is meg van állapítva, hogy a bérszerződés létrejöttét alperes el nem ismervén, a felperes által neki postán még annak idején megküldött, első negyedévi bérösszeget el sem fogadta. Ennek folytán felperes ezt az összeget birói letétbe helyezte. Az ügylettől való elállás kérdése oly értelemben, vájjon a szerződő fél részéről fennforgó bizonyos ténykedések vagy egyéb ténykörülmények elállásra engednek-e következtetni: mint az emiitett szerződő fél akaratára vont következtetés helyességének kérdése, ténykérdés. Felperes azoknak a ténykörülményeknek megállapítását, melyekből a felebbezési bíróság az elállásra felperes részéről következtetést vont, meg nem támadta; azt pedig, hogy e tényekből az elállására levont következtetésnél a felebbezési bíróság részéről eljárási szabály megsértése történt volna, ki nem mutatta. Mert a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kivül hagyta, hogy felperes kényszerülve volt a birói egyezséget az uj tulajdonossal T. A.-del megkötni, figyelembe eljárási szabály sértése szempontjából azért nem jöhet, mert ez a tényállítás az alsóbiróságok előtt felhozva a periratok szerint nem volt. (1893. XVIII. t.-cz. 197. §.)