Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 16. szám - A volt úrbéresek jogi személyisége - Az ítélet hatályon kívül helyezésének kérdése a bűnperben

132. Jogi Közlöny 16. szám azoknak az elővizsgáját során tett vallomásaik olvastatnak fel. Kzen határozatok ellen nem lehel kifogást emelni. De a törvényszék nagyon megfontolja, hogy a tami vagy szakértő személyes megjelenésétől elálljon, még akkor is. ha a védő nélkül megjelent vádlott a közvádló ide vonatkozó indítványának ellene nem is mond. Közvetlenül a tanuk es szakértők felhívása után különbeni semmiség terhe alatt a vádirat egész terjedelemben felolvasandó,8 épen ngy a másodfokú bíróság határozata is. ha e szerint valamely vádpont elesett, ellenben a felsöbirósági határozat, mely a vádirat elleni kifogás) elutasítja, nem olvasandó fel. Ha azonban a vádaláhelyezés a másodfokú bíróság által történt, úgy a vonatkozó határozat, mely a vádhatározat helvét pi'itolja. felolvasandó les/,. Az esküdthirósági fötárgyalásl közvetlenül megelőzi az esküdtszék megalakítása, mely perbeli cselekmény nem nyilvános ülésben1 a közvádló, a magánfél, a vádlott és védője, valamint a megidézett esküdtek jelenlétében történik. A törvény a vádlót és vádlottat az esküdtek visszavetési jogára nézve egyenlő elbánás alá helyezte ngy azonban, hogy ha az esküdlek páratlan számban vannak, a vádlott egygyel többet utasíthat vissza.'' Tűzesetben a favor delénsionis jut kifejezésre, mert a több jogosultság csak az egyik leire ruházható át. A vádlottnak a helyzete, a törvényhozás szándékához képest, még annyiban is elönyösebb, mert a vádló minden egyes névnek kihúzása es felolvasása nlan először nyilatkozik, vájjon az illető esküdtet elfogadja vagy visszauta^itja-e. A vadlottnalc előnye abban állana, hogy azon esküdt visszautasítása esetén, akit ö is visszautasított volna, a vádló részéről megelőzött visszavetés által, ettől megkíméltetett.6 A magánfélnek nincs joga az esküdt visszavetési gyakorolni, esakis ugy hozzá, mint a vádlóhoz, vádlotthoz és az esküdtekhez a sorsolás előtt kérdés intézendő, vájjon az esküdtek részéről van-e oly ok, mely egyik Vagy másikai ;i főtárgyaláson leendő közreműködésből kizárná. (Folytatjuk.) \ A volt úrbéresek jogi személyisége. Kidolgozott országos anyagi magánjog hiányában nekünk, magyaroknak majdnem lehetetlenség naponként alkalmazandó jogelveinket helyesen határozatba foglalni jogéletünk történeti fejlődésének szoros ligyeleinbe vétele nélkül. A rendi alkotmány informálásával s az egyéni tulajdon kiválásával, a jogalanyiság személyi rendezése legutoljára maradt a volt jobbágyok közös úrbéri illetményének elbírálásánál. A volt jobbágyok felszabadult külön telki illetménye felszabadulás utján kizárólagos tulajdona lelt minden egyes volt nrbéres jobbágynak ; ámde ezen telki illetmény járulékát képező közös erdő és legelő jog, valamint bortermő vidékeken az n. n. kurta korosmajog feloszthatatlanul közösen illeti a községi úrbéresek egyetemét. Határrendezések, tagosítások alkalmával, valamint az elkülönítési (segregatio) eljárás rendén, a község határában minden érdekelt tulajdonos ismeretes volt a törvény előtt vagy mint fizikai, vagy mint jogi személy: egyedül az úrbéresek egyeteme, mint a nevezett közös jogok tidajdonosa állott meghatározatlanul ég és föld között: nem lehetett fizikai személy lényegénél fogva és nem lehetett jogi személy szervezete —• helyesebben szervezetlenségénél fogva. Ilyen helyzetben szükségből odaalkalmazla mindannyiszor mindenhová a biróság a községi bírót az úrbéresek képviseletében és ez a szükség hozta létre a kir. Curia 51. sz. polgári döntvényét, mely szerint az úrbéri italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti, de a kártalanítási összegről szóló kötvény a politikai község, illetve községi bíró rendelkezése alatt marad. :< Kiváló kriininalisták, mint Gneist, Mitterbaeher. Haver S. ós mások a vádirat indokainak felolvasását, helytelenítik, mivel ez által az igazság kinyomozását veszélyeztetve látják. * Az esküdszék megalakítása azonban már nem a főtárgyalás előtti eljáráshoz tartozik, mivel ez a cselekmény már az ad hoc összeült esküdtbíróság ülésén történik és pedig esetleg több az napon tárgyalás alá kerülő bűnesetre. > Ha több vádló vagy vádlott van, ugy visszavetési jogukat közösen gyakorolják, ha az iránt maguk közt megegyezni nem tudnak, akkor sors utján döntetik el a visszavetés sorrendje. ÉS ez a döntvény helyes is volt mindaddig, mig az úrbéresek egvetemét a törvény mint jogi személyt nem rendezie ámde az 1808 évi XIX. t.-c/.. megalkotása után elmúlt a szükség, melv az 51. sz. döntvénynek alaptd szolgál! es elveszte! le érvényét maga a dönivény ezen törvény joghatályával szembúi. Az emlitett töi'venv 25. 4}-ában saját vagyona fölött a közbirtokossági gyűlés határoz, elnököt, végrehajtó közegeket választ határozatok hozalalanal az nrberesek többsége dönt (28. §.) a gyűlés lefolyását a közigazgatási bizottság kiküldöttje ellenőrzi a gyüles határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bizottsághoz (54. §.), innen feljebb a közigazgatási bírósághoz. Látni való, hogy mos! már többé nincs szükség a politikai község lölvigvázásárn es az öl. sz. döntvényt többé alkalmazó i nem lehet. Vita tárgvat képezi a kérdés: azért voltam bátor rámutatni pár sorban az előttünk fejlődő jogéletre. ('írnidclli'. X^Bz ítélet hatályon kívül helyezésének kérdése a blinperben. (Bp. 4L>:i. §. (>. b); 424., 435)., öűö. §.) Ilin : Dr. Tóth György, kir. túbtai tanácsjegyző, törvényszéki atbiró. A bünper megindításától a jogerős Ítélet meghozataláig egymagában az a tény, hogy vádlott elhalt, a bünper különböző szakaszaiban és a keletkezett birói határozatokhoz képest fontos perjogi következményeket von maga után s daczára ennek az 1596. XXXIII. t.-cz. idevonatkozólag alig tartalmaz kellő tájékozásul szolgáló intézkedést. A btkv. 105. §-nak rendelkezése — nézetem szerint — fölöslegessé tette, hogy a bünper során az Ítélethozatalig bekövetkezett elhalálozás esetére intézkedéssel vétessenek fel a Bperrendtartásba, de nem mutatkozott volna fölöslegesnek, ha az ítélethozatal utáni eshetőségek tekintetében részletezőbb lett volna. Itéht hozatala előtt a B. 264. 2. pontja szerint, a XV. fejezetben szabályozott eljárás értelmében — a v idtanácsnak, illetve a Bp. 268. §. szerint a bíróságnak áll kötelességében az eljárást végzéssel megszüntetni, ha a „terhelt halála következtében eljárásnak nincs helye". De nézetem szerint a vizsgálat elrendelése előtt a nyomozat során is megszüntethető az eljárás ..a terhelt elhalálozásának ténye" alapján, habár a Bp. 101. §-a erről nem is rendelkezik, mert a btkv. 105. §-ban foglalt rendelkezésnek az ítélethozatal előtt azonnal kell érvényesülnie, mihelyt az eljárás megszüntetésére jogosult halóság vagy biróság erről értesülést szerez.1 Ha a bünper a főtárgyalás kitűzéséig eljutott — evidens, hogy az eljárást a főtárgyaláson a biróság szünteti meg. Hiányosság mutatkozik azonban a Bp. 329. §-sal szabályozott Ítélet hirdetés esetén, ha a vádlott az itelet kihirdetésén már nem jelent meg és a kihirdetés körüli eljárás során meghal. A Bp. 423. §. 0. és 7. bekezdéséből ugyanis az tűnik ki, hogy e szabályozás arra az esetre vonatkozik, ha az elsöbiróság ítélete az összes érdekeltek elölt a törvény rendelkezéseinek megfelelően kihirdetve lett, az Ítélet ellen az arra jogosultakközül egyik, vagy másik jogorvoslattal élt és az ügy a kir. ítélőtábla elé került. Ha tehát az elsöbiróság ítélete a vádlott előtt meghirdethető nem volt, mert időközben meghalt, akkor az elsöbiróság ítélete egy ujabb tárgyaláson a felek meghallgatása után a kir. törvényszék állal lesz hatályon kivül helyezendő, mivel semmi indok nem szól amellett, hogy az ügy csupán ebből a czélból a királyi ítélőtáblához föl terjesztessék. A Bp. 423. §. 6. és 7. bekezdése, amint már jelzém, csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az ügy az eljárás során — itt optima forma — kerül a kir. Ítélőtáblához. Kiemelni kívánom azonban, hogy a Bp. 423. §. 7. bekezdése a Bp. 382. §. III. 2. a) pontjával szemben egy kivételt statuál, amennyiben a törvénymagyarázat a Bp. 423. §. 7. bekezdésében érintett eset lehetőségét fkebbeséá stádiumban elismeri.2 Ha már most az ítéletnek a bűnösség és büntetés tekintetében rendelkező részei megnyugvás folytán jogerőssekké vál1 Veranigy : Balogh—Vargha: Bp. III. kötet, 193. lap. 2 A Bp. 487. §. rendelkezése szerint ugyanis a magánjogi igények tárgyában csak akkor lehet határozni, ha a bíróság a bűnösség kérdésében érdemben dönt és e döntéssel vádlottat bűnösnek nyilvánitja.