Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 16. szám - A modern bűnper ügyfelei a főeljárásban. A főtárgyalás

77 19Y I. évfolyam. KI. szám. Kolozsvár, I!>OS. április 5. ERDELYRÉSZI3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Bír. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KLADŐ : I>r. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák. Ferencz-utcza 43. sz. Meg-jelen minden vasárnapon. I LÖI IZI I Í SI »I.T: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A modern bünper ügyfelei a főeljárásban. Irta: Atzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. — A volt úrbéresek jogi személyisége. Dr. Cicindella. — Az itélei haiályon kívül helyezése a bünperben. Irta : Dr. Tóth, György, kir. táblai tanácsjegyző, törvényszéki albiró. — Megkereső ós megkeresett bíróságok. A'. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X 9 modern biinper ügyfelei a fűeljárásban. Irta : Rtzél Béla dr. kir. törvényszéki bíró. T\ főtárgyalás.* A modern átalakítóit büntetőper ellentétben a régibb törvényhozásokkaa, o téren a i'ötárgyalásra fektette a fősúlyt; ez egyedül képezi az itélöbiróság határozatának alapját, inig az elővizsgálatnak az a feladata, felvilágosítani az iránt, vájjon a konkrét esetben főtárgyalás tartassék-e vagy sem. A vádpernek méretei ezen eljárási stádiumban következetesebben vannak keresztülvezetve, mint a megelőzőben, daczára ennek a törvénynek, még tartalmaznak némely oly intézkedést, mely a gyakorlatnak segítséget nyújt inquisitorius, alapelvek szerint eljárni, különösen ilyen a vádlottnak utolsó kihallgatása az előiratok alapján. Az ügyfélegyenlőség a törvényes szabályokban ezen perbeli fejezetben lényegében megtartatik, a favor defensiones csak annyiban érvényesül, amennyiben az által a közérdek hátrányt nem szenved. A különböző államokban érvényben levő jognak most következő előadásából a törvényhozások által alkotott rendelkezések előnyei és hátrányai kiviláglanak. * Irodalom : S. MayerComm. II. I IS. I. és 111. 27. 1. Mitterbacher, .'547. és 509. I. lllniann, Osterr. Slralprocess, 524. 1. Krics, 532. 1. üothov. ISO. I. Benneke, 523. 1. John, III. kötet. Glaser ríandbucb, II. 485, 1. Geyer >.. 668. I. Stenglein Comm., 225-317. §§. Puchell Comni., 225 -317. §§. Löwc, 225—317. §§.. Holtzendori', II. 59. I. Hull'. Die Praxis d osterr. Str. Pr. 59. 1. Birknieyer Deutscher Strafprocess, 623. I. Voitus, Gontroversen. Hindiiig, Grundriss d. gem. deutschen Str; processrechts 107—113; Wohlberg, Kritik. d. Entwurfs eincr deutscheo Str. Pr. Ord. 65. 1. Krug, Wiclásst sieh Mündliehkeit d. Grim. processes mit Urkimdlichkeit, Entseheidnngs grundén, u. zweiler ínstanz über die Thatfrago vereinigen ! Lipcse. 1S47. Zacharia, Die Gebreehen u. d. Reform d. deutschen Strafverfahrens. Miltermajer, Die Míindliehkeit, das Anklageprincip u. s. w. S.Mayer, Streiflichter aid' den gegemvástigen Strafprocess. Meyer, Die Mitwírkung d. Partéién. Aschrott, Die Reform d. Strafverfahrens. Frendenstein, Resumé u. Rechtsbelehrung im Őchwurgerichtsverfahren. Gerrand, Livre troisieme, titre premier. Hélie, Pratigne qrtm. Marié. Éléments de droit pénal. Orchbold 140. 1. Heinze, Parallelen zwisehen der englisehcn Jory u. dem französisch-deutschen Geschwornengericht. Glaser. Das englischsebottische Strafverfahren. Az osztrák büntetőper jogban a vezető alapelvek, melyek szerint a fötárgyalásnak megtartatnia kell, egyenlők akár ez az esküdtbíróság, az itélöbiróság vagy a járásbíróság egyes birája előtt tartatik meg. Ezen alapelvek a nyilvánosság és szóbeliség (közvetlenség) az eljárásban, a mindkét oldalon egyenlő kihallgatása a feleknek és a bizonyítékok szabad mérlegelése. Ez utóbbi alapelv a/, ilt kifejtendő kérdéseknél csekélyebb jelentő séggel bír ugyan, de meg kell jegyezni, hogy a védő helyzeteez által kedvezőbb lesz, mivel záróbeszédében a bírákat figyelmeztetheti a momentumoknak egész sorozatára, melyek noha a bizonyítással összefüggésben nincsenek, az egész esetnek eldöntésénél mégis legnagyobb fontossággal hirhatnak. Csak a szóban forgó elv leszi lehetővé a laikusoknak, az igazmondásban való részvételét. Az ügyfeleknek a bírósággal és egymással szemben elfoglalt állása, a legbensőbben összefügg az eljárás alapelveivel, mivel a gyakorlandó jogok ebből származnak. A büntető perendtarlás az itélöbiróság előtti eljárási mintául veszi és ahoz csatolja a többi eljárási módokat, amelyeknél a mindig alkalmazandó rendelkezésekre <-sak vonatkozás történik : ex a törvényes rend a következő előadásnak is szolgáljon alapjául, melynél azonban minden nem e kérdésre vonatkozó mellőztetik. A főtárgyalás a perbeli cselekményeknek 3 csoportjára oszlik: a főtárgyalás bevezetése, a bizonyító eljárás, a záróbeszédek és az ítélet, Az első csoporthoz tartoznak: a tárgy felhívása a jegyző által, a vádlotthoz intézendő általános kérdések, a vádlottnak figyelmeztetése az előadandó vádra és a tárgyalás menetére, a tanuk és szakértők felhívása, a vádirat felolvasása. A főtárgyaiásnak ezen fejezetében többnyire az a kérdés is elintézés alá kerül, vájjon a tárgyalás nyilvánossága valamely okból kizárandó-e. Zártülés hivatalból, a vadlónak vagy vádlottnak indítványára rendelhető el : ha ez az eset áll elö, ugy a vádlott, ám agánfél, vagy magánvádló 3 bizalmi személynek a tárgyaló teremben maradását kívánhatják. Az indokolatlan elzárása a nyilvánosságnak semmiségi okot képez.1 Mivel a nyilvánosság kizárása is csak a tárgyalás egy részére történhetik, ugy az későbbi időpontban is indítványozható. A főtárgyalás ezen fejezetének felhozott ténykedései közül kettő még megvilágításra szorul. A tanuk és szakértők felhívása alkalmat nyújthat tárgyalásra és a törvényszék közbenszóló határozatára. Ha nevezetesen a tanuk ^és szakérlök a megidézésnek eleget nem tettek, ugy a törvényszék azoknak nyomban elővezetését rendelheti el ha az teljesíthetőnek mutatkozik; ellenesetben a bíróság a felek meghallgatása ulán az iránt, hogy a főtárgyalás elnapoltassék, avagy folytattassék-e. ez utóbbi esetben az elmaradt tanuk és szakértők2 szóbeli kihallgatása helvetf 1 V. ö. Kriedinann, zárt tárgyalások és titkoknak a birój eliárásban való megóvása iránt, az ügyfelek és harmadik személyek érdekében nagyon messzemenő javaslatokat tesz a nyilvánosság kizárása tárgyában. Véleményem szerint a főtárgyalás nyilvánosságának korlátlannak kellene lennie, mint Angolországban ; csak az erkölcsbe ütköző bűncselekményeknél volnának az asszonyok és leányok a teremből eltávozásra felhivandók. De lege lata azonban az eljárás nyilvánossága volna kimondandó és meg is tartandó. - A kimaradt tanuk és szakértők megbüntetésére vonatkozójáé v. ö. a büntető perrendtartás 242. és 243. §S-ait.