Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 10. szám

3cS. Jogesetek Tára. 10 szám. után bekövetkezett siker a felek közvetlen érintkezésének volt az eredménye, azt tehát a felperes közreműködésével összefüggésben állónak nem lehet tekinteni, következéskél) a felperesnek sem a kikötött dijra, sem esetleges költségei megtérítésére jogos igénye nem lehet, az alsóbiróságok elutasító Ítéletét, a per főtárgyára nézve, ez okokból, a perköltség iránt intézkedés tekintetében pedig vonatkozóan felhozott indokaiból kellett helybenhagyni. (1908. jan. 9-én. 72/P. 1907.) Törvénykezési eljárásból. Abban az esetben, ha a férjes nő, milyen a gyerek születése idejében volt a felperes, házasságon kívül nemzettnek állítja gyerekét, az atya ellen a gyerek tartása iránt indított keresetnél az atyaság elismerésének első feltételét képezi, hogy a gyerek törvénytelen születése a törvény rendes ntján megelőzően már megállapittassék. 1908. H. 2/1. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság I. Rozál felperesnek P. Miklós alperes ellen gyerektartás s jár. iránt a puji kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében végzett: A kir. ítélőtábla a másodbiróság végzését helybenhagyja s a felperesi ügyvéd felfolyamodási diját megbízójával szemben megállapítja. Indokok : A miniszteri indokolás szerint a S. T. 27. §-a azon a felfogáson alapszik, hogy az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt azt a kérdést kell tisztába hozni, hogy az adott körülmények között a per maga létre jöhet-e ? Felperes keresete szerint Eleonóra nevü gyereke 1906. januárius 22-én, tehát akkor született, amikor még a felbontó Ítéletet a kir. Curia meg nem hozta, mert az iratok szerint a harmadfokú Ítélet csak 1906. deczember hó 4-én 3657. szám alatt hozatott meg. A nevezett gyerek tehát a fennállott házasság tartama alatt születvén, törvényesnek vélelmezendő. Abban az esetben pedig, ha a férjes nő, milyen a gyerek születése idejében volt a felperes, házasságon kívül nemzetinek állítja gyerekét, az atya ellen a gyerek tartása iránt indított keresetnél az atyaság elismerésének első feltételét képezi, hogy a gyerek törvénytelen születése a törvény rendes utján megelőzően már megállapittassék. Az érintett előfeltétel nélkül az atyasági per maga létre nem jöhet. A S. T. 27. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogásnak, melynek eldöntésénél a kereset beadásának napja az irányadó : helye van. 1908. február hó 11. napján. NB. A királyi Ítélőtábla tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilvánitott határozata ! Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság Ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen (S. E. T. 181., 183. §-ok) a felebbezési bíróságnak végzései ellen a peresfelek felfolyamodással nem élhetnek. 1908. H. 1/1. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálátí bíróság G. Mitru felperesnek S. J. alperes ellen tulajdonjog elismerése, vagy 100 K s jár. iránt a csákigorbói kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében végzett: A kir. ítélőtábla a felfolyamodást a S. E. T. 214. §-a s az 1881. évi LIX. t.-cz. 27. §-a alapján hivatalból visszautasítja, mert : a kir. Curiának III. sz. döntvénye szerint azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen (S. E. T. 181., 182. §-ok) a felebbezési bíróságnak végzései ellen a peresfelek felfolyamodással nem élhetnek és pedig azok ellen a végzések ellen sem, amelyeknek a tárgyát nem az első fokú bíróság valamely végzésének felülvizsgálata, hanem a felebbezési bíróság önálló intézkedése képezi. Felperes 400 K-án alóli összegre értékelte azokat az ingatlanokat, melyekre vonatkozóan tulajdonjogát az 1907. XVII. t.-cz. életbelépte előtt beadott keresetében megállapittatni kérte. Alperes pergátló kifogással élt ugyan, azt vitatván, hogy az ingatlanok 700—800 K értékűek. Két tanú a biróság székhelyén meghallgattatván, 400 K-át meghaladó értékűnek jelezte a kereseti ingatlanokat. Minthogy azonban alperes utóbb elállott a pergátló kifogástól s ennek folytán e tárgyban elkülönített határozat nem is hozatott, hanem az ügy érdeme tárgyaltatván, első birói Ítélet hozatott: nem lehet szó többé arról, hogy a pertárgy értéke 400 K-át meghaladna, mert különben ebben az ügyben a járásbíróság a S. T. 1. §. 2. pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel el sem járhatott volna. A czéltalan felfolyamodásért dijat az ügyvédnek saját felével szemben sem lehetett megállapítani. 1908. évi februárius hó 11. napján. Végrehajtási eljárásból. (Megszüntetési per.) A perbehivott peresfélnek nem tekinthető, az a kérdés pedig, hogy a perbehivott az ót perbehívótól a költségeket követelheti, e perben döntés tárgyát az 1881. évi liIX. t.-cz. 10. §. értelmében nem képezheti. 1908. I. 229. szám. A kolozsvári kir. itélőtáb'a S. Viktor felperesnek S. Viktorné Emília és az alperes által perbehivott és a perbehivást elfogadó hitel és előlegezési egylet alperes ellen 5000 korona váltótőke és jár. erejéig elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt a beszterczei kir. törvényszék előtt folyamatba tett rendes perben itélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokolás : Annak előrebocsátásával, hogy a kir. ítélőtábla az ugyanazonos peresfelek között hasonló jogalapon folyamatba tett és a kir. ítélőtáblához 144/908. I. és 228/908. I. szám alatt érkezett végrehajtás megszüntetési pereket együttesen intézte el s az emiitett perekben felhozott adatokat és bizonyítékokat figyelembe vette és annak megjegyzésével, hogy a felperes által kérelmezett és foganatosított előleges tanúkihallgatás az 1868. évi LIV. t.-cz. 538. §-a értelmében a perben megismételve nem lett, de ennek ismétlését peresfelek nem is kérelmezték: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét az abban felhozott indokokból és még azért is helybenhagyta, mert eltekintve attól, hogy a 3917/1897. p. szám alatt hozott sommás végzés 1897. évi július hó 17-én lett meghozva, mig az 1897. évi augusztus hó 27-én keltezett A 7. alatti okiratra alapított fizetés az ezt megelőző időben történt s igy ez alapon végrehajtás megszün* tetése iránti pernek, az 1881. évi LX. t.-cz. 30. §-ának a) pontja alapján sem lenne helye, de felperesnek, akit pedig e tekintetben a bizonyítási kötelezettség terhel, azt sem sikerült bizonyítani, hogy a kérdéses váltó elfogadója a váltó birtokosának a váltók összegét akként fizette volna ki, hogy ezen fizetés követ keztében. a váltó rendeltetését elérvén, az ezen alapuló követelési jog felperesre kihatóan is megszűnt. Az A 7. alatti okirat, amelynek alaki és tartalmi valódisága, az előleges tanúkihallgatás eredményében bizonyított, ugyanis csak azt tartalmazza, hogy A. A. a váltók elfogadója, a váltókon előforduló aláirások kötelezettségeiért mivel sem tartozik, ez a B. I. ügyvéd által tett kijelentés azonban, azon nem vitás tényekkel szemben, hogy nevezett ügyvéd a H. Károly és Sch. József fakereskedő czég felszámolási bizottságának elnöke volt, továbbá, hogy a váltók A. A. által épen az említett felszámoló bizottságtól vett faanyagok vételárának fedezetére adattak és hogy a váltók a felszámoló bizottság által a B.-i hitel és előlegezési egyletnél leszámítolva lettek, az A V. alatti okirat tartamára való tekintettel is, nem bizonyítja, hogy az A. A. által netalán teljesített fizetés a váltók akkori birtokosának, a B.-i hitel és előlegezési egylet követelésének fedezetére történt, tehát hogy a váltók joghatályosan kifizetve lennének, mert az az állítása, hogy B. I. az A 7. alatti okiratot, mint az előbb említett pénzintézet ügyésze állította volna ki, nemhogy bizonyítva lenne, de sőt e körülmény A. A. vallomásával meg is van czáfolva, sőt a fizetés s ez által a követelési jog megszűntének megtörténte ellen szól az, hogy utóbb a váltók beperesitve lettek és a kibocsátott sommás végzés ellen kifogások sem adattak be, de felperes maga utóbb külön okiratban tartozásának föntállását elismerte.