Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 2. szám - A jó telekkönyvek biztosítékai - A közigazgatási jogszolgáltatás

I. évfolyam. 2. szám. Kolozsvár. 1ÍI07. deezemlier 2Í>. ERDELYRESZI3061K0ZL0NY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATAROZATTARAVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJÁT" FŐMUNKATÁRSAKi III*. Tóth György, Kusztrich János. Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZKRKESZTÜ ÉS KIADÓ : Ih. Papp .József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 42. sz. Megjelen minden vasárnapon. 1 1 Á\ 1 VIA TÍSI DIJ : Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkeszt őséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A jó telcklum vek biztosítékairól III. irta: Fekete Gábor táblai elnök. — A közigazgatási jogszolgáltatás, irla : Indre László ügyvéd. — Az egyenes-adóreform és az ügy­védek. — Kérdések. KÜLÖNFÉLÉK. HIRDETÉSEK. MFLLKKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozs­vári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. ^ A jó telekkönyvek biztosítékai. Irta : Fekete Gábor kir. táblai elnök. III. Az igazságügyi kormány és a törvényhozás is érezte, hogy a betétszerkesztési munkálatok lassú élőhaladása mellett, az ideiglenes tjkönyveknek a n" 'behozatala érdekében is a lehe­li d meg kell tenni, mert a telekkönyvi állapottól a tényleges birtokállapotok mind inkább eltérnek s mentől tovább halad ezek összeegyeztetése s a telekkönyvek helyesbítése, annál ne­hezebben lehet azokat kiegyenlíteni s a birtokosok ingatlan hi­telviszonyai annál későbbre lesznek rendezhetők, a minek hát­rányai ugy a közérdek, mint egyesek érdeke szempontjából ké­zen fekvők. Ezt ezélozza az L892. évi XXIX. t.-czikk. E szerént a be­tétek szerkesztése előtt is, azokban az esetekben, a melyekben az 1886. évi XXIX. 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI. t.-czikkek alapján a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával, a tényleges birtokos tulajdonjogának a bejegyzése elrendelendő, ez az ideiglenes telekjegyzőkönyvekbe is megfelelően bejegy­zendő. Ha a helyesbítést valamely község elöljárósága az egész község területére indokoltan kéri, annak az lg. Minister helyet adhat. Ha birtokrendezési eljárás folytán telekkönyvi átalakítás tétetik folyamatba, azzal a tkvi helyesbítési eljárás összekötendő. Ha a helyesbítést egyes tényleges birtokos kéri, a feltételek ^fennforgása esetén, ingatlanára vonatkozóan a helyesbítés foga­^^íitosittatik, » Ezen törvény azonban helyes intézkedései mellett sem ment eléggé át az életbe. Telekkönyvi átalakítások alkalmából érvényesült ugyan, de egyesek és községek helyesbítéseket, arány­lag csak szórványosan kértek. Ujabban aztán az Igazságűgyminiszter 39000—900 sz. rendeletével intézkedett a tkvi átalakítások gyorsítása iránt. Elrendelte hogy jövőben a birtokrendezési műszaki munkálatok két példányban készíttessenek el s egyidejűleg tétessenek ál egyfelől kataszteri, másfelől telekkönyvi átalakítás végett. Mi­ntán az erdélyi részekben még az ideiglenes telekjegyzőkönyvek vannak érvényben, ez annál könynyebben lehetséges, mert a tkvi átalakításnál önálló helyrajzi számok használtatnak. \ ;}p,001—900. és 8540—907. szú lg. ministeri rendeletek intézkednek az egész község határára kiterjedő helyesbítések szükségének megállapítása és gyorsítása iránt. Kimondják azt, hogy ha a tkvi hatóság területén fekvő valamennyi község vagy azok nagyobb része indokoltan közösen kéri a helyesbítést s megállapítható, hogy ennek szüksége általában fennforog, az Igazságügyminister a helyesbítést elrendeli a tkvi hatóság egész területére. A telekkönyvek rendbehozatalát mozdítja elő az örökösö­dési eljárásról szóló 1894. évi XVI. t.-czikk is, mely szerént in­gatlan hagyatékokra nézVe mindig örökösödési eljárás vezetendő be ; a tkvel öszhangban nem álló birtokviszonyok rendezendök s az átadó végzés hivatalból kebelezendő be. Mind azok az intézkedések azonban csak azl czélozzák és azt biztosítják, hogy a tényleges birtokállapot a telekkönyvi ál­lapottal lehetőén öszhangba bozassék, de arra nézve nem tar­talmaznak rendelkezéseket, hogy ezen elért öszhang állandó fenntartása is biztosittassék. E nélkül azonban csak azl érjük el, hogy egyes telekjegy­zőkönyvekre vagy egyes községek telekjegyzókönyveire nézve a kívánatos és helyes öszhang a tényleges hirtokállapot és a te­lekkönyvek között időlegesen helyreáll, de ha ennek fenntartása is, a mi a jó telekkönyvek fő biztositéka, nem szabályoztalik. csak átmeneti eredményt érünk el, csak félmunkál végezünk, mert népünk közönyössége mellett rövid idő alatt újból elő fog­nak fordulni telekkönyvön kívüli birtokváltozások s telekköny­veinknek közhiteié újból alá fog szállani, a tkvi állapol újból ne;. 'felelni a tényleges birtokállapotnak. Az erdélyi részekben már sok helyen lettek birtokrendezés folytán telekkönyvek a helyesbítési eljárással kapcsolatosan át­alakítva s ujabb időben több község telekjegyzökönyveinek he­lyesbítése önállóan is foganatosítva. Azonban rövid idő alatt újból fordultak elő telekkönyvön kívüli birtokváltozások s néhány év alatt ezek a telekjegyzökönyvek is már alig fogják a valódi bírtokállapotot feltüntetni. Ezen tapasztalatok alapján feltételezhető az is, hogy a mely tkvi hatóságok területén az uj betétek életbe léplek, ott is ma már a telekkönyvek kevésbbé öszhangzók a tényleges birtokállapottal, sőt megosztások alkalmából] lejegyzések folytán eltérnek a földadó kataszter szerénti birtokállapottól is. Rendkívül sok idő, munka és pénzbe kerül az nj betét­szerkesztés és az ideiglenes telekjegyzőkönyvek helyesbítése is. Ámde az eddigi intézkedések mellett mindez csak ideigle­nes segítést nyújt. Telekkönyveink a jó telekkönyvek kívánal­mainak, a különben helyes alapokon nyugvó betétszerkeszte­és telekkönyvi rendtartás mellett is csak ugy és akkor fognak megfelelni, hogyha a birtokváltozásóknak a telekkönyvbe váló be­vezetése biztosíttatik. (Folytatjuk.) x A közigazgatási jogszolgáltatás. Irta : Indre László ügyvéd. Immár 38 éve annak, hogy az 1869. évi IV-ik t.-c.-ben a törvényhozás kimondotta az igazságszolgáltatásnak a közigazga­tástól való elkülönítését és 35 éve annak, hogy az igazságszol­gáltatás az 1871. évi XXXI. t.-cikk értelmében tényleg is, szét­választatott a közigazgatástól. Ezen, egy ember életében hosszú, de 'a nemzetek életében

Next

/
Thumbnails
Contents