Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 1. szám - Bírói önkormányzat

4. Jogesetek Tára 1. szám. Ebből folyóan a kir. ítélőtábla a kolozsvári kir. törvényszék mint első fokú bíróság 6479/907. bfi. száinu ítéletét az ezt megelőző eljárással valamint a törvényszék mint II, fokú bíróság '2033/997. bf. számú végzését a? e körüli eljárással együtt a Bp. 384. §. 4. pontja alapján a Bp. 404. 1. bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest meg kellett semmisítse és a kolozsvári kir. törvényszéket a Bp. 387. §-ban foglalt szabályok figyelembe vételével arra kellett utasítsa, hogy a bánffylumyadi kir járásbíróság ítéletét az egyedül vádlott által használt felebbezés keretén belül vegye másodfokú felülvizsgálat alá. 1907. évi október hó 3-án. Jogesetek a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Kusztrich János, táblai tanácsjegyző. Felülvizsgálati el j ár ás bál. Az örökös a helyes forma szerint, az 1881 L.X. t.-ez. lt. és 15. §-ainak útmutatásai követve vas.v a meghatározott és pedig akár arány szerint megszabott elmarasztalást összeg ereiéig megjelölendő öröklött vagyonra vezetendő végrehaflaM terhével vagy esetleg a végrehajtási alap korlátolása nélkül, tehát akár öröklött, akár nem öröklött^ vagyonára vezethető végrehajtás terhével marasztalandó el. SzamTr9Ö7TG7T26/2. Á királyi ítélőtábla kiskorú K.M.,M.,J.és Sz. (Constantin) felpereseknek K. Miklós (idősb) alperes ellen, 6390 korona 38 fillér töke és jár. iránt folyamatba tett ügyben végzett. A felebbezési bíróság Ítéletét feloldja: s a felebbezési bíróságot a tényállásnak az alábbiakhoz képest leendő szabályszerű megállapítására s ujabb, a felülvizsgálati költségre is kiterjedő határozat hozatalára utasítja. Indokok. Az örökös a helyes forma szerint, az 1881 : LX. t.-ez. 14. és 15. §-ainak útmutatását követve vagy a meghatározott és pedig akár arány szerint megszabott clmaraszlalási _összeg erejéig a megjelölendő öröklött vagyonra vezetendő y égrehájlas terhével , vagy esetleg a végrehajtási t alap ' korlatolása nélkül, tuliát akár öröklött, akár nem öröklött vSgyonára vezethető végrehajtás terhével marasztalandó el. A felebbezési bíróság Íteletében megállapított tényállás részben téves, részben pedig lényeges hiányokban szenved, stb. I 1907. nov. 26. A vadházasság közerkölcsiségbe ütköző viszony s ily viszony a jó erkölcsökbe ütköző tilalom alá esvén, az ilyen jogviszonyból vagy jogügyletből kifolyólag teljesítés sem kö- j vetélhető sem pedig a már teljesíteti szolgálat vissza nem -követelhető. Az optkv. 1132. S-a az úgynevezett naturális | obligatiokat szabályozza. Ezek valóságos kötelmek, esak keresetileg nem érvényesithetők. 1907. G. 134/2. szám. A kir. Ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság, H. György j alperesnek, Ph. Katalin alperes ellen 640 kor. s járul, iránti sommás perében Ítélt : A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok. Felperes a felebbezési bíróság azt a ténymegállapítását támadja meg, hogy felperes a kereseti összeget alperesnek ugy adta, mintha felesége lenne, még pedig azért adta, hogy vele vadházasságban éljen s az együttéléssel járó költség fedezetet nyerjen. Mnlhogy azonban felperes azt. hogy a kir. törvényszék ezt a tényállást valamely jogszabály megsértésével állapította volna meg, az 1893i évi XVIII. t.-ez. 19 >. és 197. §-ai ellenére, ki nem mutatta, e támadásnak jogszerű alapja nincs s ezért e ténymegállapítás az id. 197. §. értelmében e helyütt is irányadó. Minthogy a vadházasság a közerkölcsiségbe ütköző viszony: nyilvánvaló, hogy felperes a kereset tárgyát képező szolgáltatást | erkölcstelen,"tehát tiltott ezelra tel]esitctite^_éi alperes, iizt mint, ilvent elfogadta! " Az optkv. 1174. és 878. §§ ból folyó és a bírói gyakorlat által követett jogszabályt képez ; hogy abban az esetben, ha mindkét fél t. i. a szolgáltató, mint az elfogadó ellenében a köztük létesült jogviszony vagy jogügylet tekintetében a jó erkölcsökbe ütköző tilalom" forog fenn, ebből a jogviszonyból i vagy jogügyletből kifolyólag sem a teljesítés nem követelhető, | sem pedig a már teljesített szolgáltatás vissza nem követelhető. I Merőben közömbös ennek az anyagjogi szabálynak alkal- | mazásánál, vájjon a szolgáltatás ingyenesen vagy viszteher ellenében és minő állítólagos más jogcímen történt; mivel ily az erkölcs által tiltott célra adott szolgáltatás már pusztán tilalom ellcncsségénél fogva birói oltalomban egyáltalában nem részesül. Ezért a felülvizsgálati kérelemben a különböző kereseti jogcímek tekintetében felhozottak, további figyelmet nem is érdemelnek. Helyes ugyan a feliivizsgálali kérelemben felhozott az a panasz, hogy a kir. törvényszék az optkv. 1432 §-ában kifejezett jogszabályt helytelenül alkalmazta. Mert e § az úgynevezett naturális obligatiokat szabályozza. Ezek valóságos kötelmek, csak keresetileg nem érvényesíthetők'. Hololt a jelen esetben nem a csak keresetileg nem érvényesíthető kötelem esete forog fenn, hanem az optknak már ent id. 8ö8. §. értelmében kötelem egyáltalában nem keletkezett. De ez a panasz ezért súlytalan, mivel a törvényszék döntése a fent felhívott az optkv. 1174. s 878. §§-ból folyó helyes anyagjnoi szabálynál fogva mégis megáll. 1907. évi december hó 3-án. Magán joghől. Az 1871. évi 1.111. t.-ez. 56. §. értelmében az erdő- és legelőilletmény, annak a födologtól való tkkvi elkülönítéséig, a belsőség tartozékát képezi. A jogérvénytelen szerzés, — a jogszerűen és jóhiszemüleg szerzőnek jogát hatálytalanná, — későbbi szerző jóhiszeműsége mellett sem teheti. 1907. G. 138/3. szám. A királyi Ítélőtábla mint (elülvizsgálati bíróság Bl .1. felperesnek, B. M., B. J. és P L.-né B. L. alperesek ellen, tulajdonigény megállapítása iránt, a gycrgyószcntmiklósi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett sommás perében. ítélt. A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. és alpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek felülvizsgálati költséget fizessenek. Indokok. Nem vitás a felek' közt, hogy P. E.-né P. L., atyIának, P Gy.-nek hagyatékából öt illető örökrészről felperes es Antal nevü testvére javára 1898. évi január 3-án lemondott. Vitás azonban az. — vájjon a most nevezeti alperesnek említett lemondása az örökhagyónak beltelkct is magában foglaló hagyatéki ingatlanai után járó erdő- és legelöbeli illetményre, — - mely a hagyatéki leltárban kifejezetten nem volt felvéve. — kiterjedett-e ? A nem vitás tényállás szerint kétségtelen az is, hogy a hagyatéktárgyalásai iratok szerint, a hagyatékként felvett telek után járó erdő és legelő illetményről való kifejezett lemondás nem történt. A megállapított, meg nem támadott és ezért az 1893. évi XVIII. t.-c 197. §. értelmében e helyütt, is irányadó tényállás szerint, az arányositási ügyben a hagyatéki iárgyalás napján, melyen az említett lemondás történt, az érdemleges ítélet meghozva még nem volt, a kérdéses crdöillctménynek tkkvi elkülönítése pedig csak több évvel azután történt. Az 1871. évi LIIl. t.c. 66. §. értelmében az erdő- és legelőilletmény, annak a födologtól való tkkvi. elkülönítéséig, a belsőség tartozékát képezi. Minthogy pedig nincs oly tényállás megállapítva, mely szerint a lemondáskor a kérdéses illetmény a födologtól már el lett volna különítve ; és minthogy a tartozék a fődolog sorsát osztja : nyilvánvaló, hogy P. L.-né a fődologról való lemondás által annak tartozékáról is lemondott, mi által az o. ptk. 1444. §-ban érintett jogelvnél fogva a tartozék felett a rendelkezési jogot elvesztette; s mivel a fődologra vonatkozólag a lemondás felerészben felperes javára történt, a lemondásból kifolyólag felperes a tartozékra vonatkozó jogot az által megszerezte. Ebből pedig az o. ptk. 442. § utolsó bekezdésére való tekintettel következik, hogy a kérdésben forgó telekkönyvileg is felperes és örökös-társa nevére irt illetmény P. L.-né később B. J.-ra joghalálylyal át sem ruházhatta, ez utóbbi pedig a már felperes és testvére nevén álló illetményt meg sem szerezhette. Alpereseknek arra alapított panasza, hogy elmarasztalhatok azért sem lettek volna — mivel nem rosszhiszemű szerzők, figyelmet nem érdemel Mert a felebbezési bíróság döntését alperesek rosszhiszeműségére nem is alapította ; de különben is a jogérvénytelen szerzés — a jogszerűen és jóhiszemüleg szerzőnek jogát hatálytalanná — a késöbai szerző jóhiszeműsége mellett sem teheti. 1907. deczember hó 3-án. Nyomatott Gombos Ferenez könyvsajtóján Kolozsvárt, Deák Ferencz-utcza 12. szám alatt.