Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 9. szám - Az államügyészség reformja

9. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 77. KÜLÖNFÉLÉK. = Az nj ipartörvény törvényjavaslatát most tette Közzé a kereskedelemügyi ministerium. A mű : Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről cziminel jelent meg s 28 fejezetből s 540 szakaszból áll. A törvényjavaslat még nem teljes, amennyiben annak egy része (a munkaadó és munkás szervezetek, a sztrájk és békéltetés, az ipari és kereskedelmi bíróságok, a hatóságok és eljárás) még csak most van végleges szövegezés alatt, de a kiadott rész tárgyánál fogva annyira önálló, hogy azt a bírálat számára időnyerés czéljából czélszerü volt már most kiadni. A törvényjavaslatnak még hiányzó részeit Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter legközelebb fogja a most megjelent füzethez folytatólag kiadni. A törvényjavaslatnak most megjelent és később kiadandó részei tekintetében a kereskedettigyi minisier még nem foglalt állást: ugy, hogy a javaslat ma még kizárólag szerzőjének, Szterényi államtitkár úrnak egyéni tervezete. Annyit jelent ez, hogy a miniszter annak végleges szövegét csak az érdekellek hozzászólása után kívánja megállapítani, hogy e különösen gyakorlati élet számára készülő törvényben, az érdekellentétek kiegyenlítése után, minden jogosult gazdasági érdek és minden gazdas.igi szükséglet kielégítésre találjon. Evégből megküldi a miniszter a törvényjavaslatot véleményezés végett az összes törvényhatóságoknak, kereskedelmi és iparkamaráknak, ügyvédi kamaráknak, ipartestületeknek, ipari, kereskedelmi és munkás szakegyesületeknek, stb. mert súlyt fektet a legszélesebb körű kritikára. A tervezet hármas irányt kíván érvényesíteni az ipar terén. Az első a kézműipar védelme és fejlődése alapjainak megszilárdítása. A második a nagyipar helyzetének biztosítása. A harmadik pedig az ipari s kereskedelmi alkalmazottak védelme A törvényjavaslatot egyébként a kereskedelemügyi minisztériumban enqueteszerüleg is tárgyallatni fogják, de ezeket az enquéteket Kosssuth Ferencz kereskedelmi miniszter csak márczirs hó végén vagy április elején kezdeti meg, hogy addig ideje legyen az érdekelteknek a törvényjavaslatot komolyan tanulmányozni. A miniszter őszszel a javaslatot az országgyűlés elé óhajtja terjeszteni, hogy még ez évben lehetőleg törvényerőre is emelkedjék. = A kolozsvári ügyvédi kamarából: A kolpzsvári védi kamara a) Göczi Károlv ügyvédjelöltet, dr. Gogoman Antal ügyved joggvakornokaképen, — dr.' Erős Vilmos ügyvédjelöltet, dr. Kenéz Sándor kolozsvári ügyvéd joggvakornokaképen. a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette. I') Dr. IVres János ügyvédjelölt, dr.' Pop Endre bánífyhunyadi ügyvéd, — dr. Elekéi Károly ügyvédjelölt dr. Vertán Endre tordai ' ügyvéd irodájában, joggyakorlatát folytatja, c) Eábry János ügyvédjelölt "a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékéből töröltetett. = Uj telekkönyvi rendtartás. Az gazságügyminiszter megbízásából dr. Dévai Ignácz, az igazságügyminiszteriumba berendelt kir. Ítélőtáblai biró, elkészítette az uj telekkönyvi rendtartás tervezetét, amelyet a miniszter szakértekezleti megvitatás alá bocsátott. A szakértekezletnek, amely Imling Konrád igazságügyi államtitkár elnöklése mellett folytatja tanácskozásait, tagjai: a bíróságok részéről Illés Jenő és dr. Kársa László curiai bírák, Zöld Adorjon. a Cunához beosztott ítélőtáblai biró, Horváth Géza ítélőtáblai biró, Osváth Imre és l'aradeiser Jánes törvényszéki bírák. Kricsa Izidor telekkönyvvezetö, az ügyvédi kar részéről dr. Baross Lajos és dr. Eisler Zsigmond budapesti ügyvédek, az igazságügyminiszterium részéről a tervezet szerkesztőjén, mint előadón kívül: dr. Kemény Andor ésdr. Bartha Richárd törvényszéki bírák. Az értekezlat eddig két napon áf, január 20-án és február 10-én, foglalkozott a tervezettel és annak a telekkönyvi berengezést, valamint a telekkönyvi bir< gokat tárgyazó két első fejezetét tárgyalta le. Az értekezlet folyó hó 17-én, hétfőn, délután 5 órakor folytatja tanácskozását az igazságügyminiszteriumban. = Körrendelet. A m. kir. igazságüggminiszternek 2232/IV. I. M. 1908. számú rendelete a pártfogó ügyvédnek tisztje alóli felmentése és sommás perben pártfogó ügyvéd kirendelése tárgyában. Az ügyvédi kamarák a vagyontalan perlekedő részére kirendelt pártfogó ügyvédet, ennek kérelmére az 1874. XXXIV. t.-cz. 28. §-a alapján ugyan e töi-vény 50. §-ának ellenére tisztje alól azon az alapon is felmentik, hogy a pártfogolt által érvényesíttetni kivánt peres igény alappal nem bír. Minthogy a pártfogó ügyvéd felmentésének egyedül a hivatkozott t.-cz 50. §-ában felsorolt esetekben van helye, felhívom a kamarát, hogy jövőben az ily felmentésre irányuló kérelmeket utasítsák el. Megjegyzem, hogy ha a kirendelt pártfogó ügyvéd a pernek a pártfogolt által kivánt megindítását, vagy a már megindított perben való közreműködését az 1874. XXXIV. t.-cz. 20 terjedt, s ennek megfelelően a súlyos testi sértés bűntettének a fenforgását állpitotta meg. Ennélfogva a Bp. 437. §-ában idézett 404. §. alapján az alsőbbfoku bíróságok ítéleteit megsemmisíteni s a szabályszerű ujabb határozathozatalt elrendelni kellett. (Curia: 1902. nov. 25. 10144—1902. B.) 385. §. 1. p. A tábla Ítélete ellen a kihirdetésekor be nem jelentett semmiségi panasz elkésés okából visszauíasittatik, a B. P. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmiségi panasz a B. P. 437. §. 4. p. alapján elutasittatik. 1754—1901. II. 1. A semmiségi panasznak a bp. 385. §. 1. c) pontjára alapított indokai a bp. 434. §. 3. bekezdése alapján azért voltak elkésés okából visszautasitandók, mert a semmiségi ok a felebbviteli főtárgyaláson kihirdetett II. fokú Ítélet ellen a bp. 388. §. 2. bekezdésében foglalt ama rendelkezés ellenére, hogy a jogorvoslatot az ítélet kihirdetésekor kell bejelenteni, bejelentve nem volt. A mi a bp. 385. §. 1. a pontjára alapított bejelentett semmiségi panaszt illeti, a bp. 437. §. 1. bekezdése szerint a kir. Curia határozatát a kir. Ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre köteles alapítani, s minthogy ezek bűncselekménynek, névszerint uzsora vétségének a tényálladékát megállapítják, a bp. 385. §. í. a) pontjára alapított semmiségi panasz, mint alaptalan, a bp. 437. §. 4. bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően elutasítandó volt. (Curia: 1901. szept. 26. 5694—901. B.) 17 Curia. 2970—905. II. Mindkét alsó biróság ítéletét a Bp. 384. §. 10. p. irt semmiségi okból megsemmisítette és a kir. tszéket uj főtárgyalás tartására utasította, mert: K. G. az U. 32. számában foglalt általa magára nézve sérelmesnek talált kitételek miatt két különböző uton és pedig egyrészt az I. L. által az ő nevében is és másrészt a Dr. I. Gy. által kizárólag az ő nevében emelt panaszból kifolyóan lépett föl vádlóként és ily kettős minőségben szerepelt a főtárgyaláson is, holott kétségtelen, hogy ugyanaz a sértett valamely sajtóközlemény egyes részeit több önálló vád tárgyáivá nem teheti. Valamely sajtóközlemény tartalma továbbá az abban érintett sértettek többes számánál fogva a büntetendő cselekmények többségét állapithatja meg ugyan, ámde ez a tartalom nem bontható fel egyes részekre olyként, hogy a sajtóközlemény egyes kitételei, mint megannyi külön büntetendő cselekmények, részint az elitéltetés, részint pedig a felmentés alapjául és tárqyáxd szolgálhatnának. A királyi törvényszék mégis ennek figyelmen kivül hagyásával G. J. vádlottat egyrészt az II. cz. lapnak 32. számában használt s az l. bír. ítélet rendelk. részében idézett kitételeiért bűnösnek nyilvánította és máBűnvádi eljárásból. V.