Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 1. szám - A jó telekkönyvek biztosítékai

Erdőlj részi Jogi Közlöny 1 szóm. Kérjük is olvasóinkat álljanak munkatársaink köze s küldjenek velünk a fentebb vázolt általános érdekű nemes célokért. Dr. Papp József. * * * JMO '^^^ Azon rövid idö alatt, mely lapunk előkészítésére rendelkezésünkre állott, a következő jól ismert neveket sikerült munkatársakul megnyernünk : Avedik Simon. in. kir. Curiai biró. Bartók József, Kolozsvár-városi kir. járásbiró. Dr. Bedő Sándor, ügyvéd. Dr. Biró Balázs, ügyvéd. Dr. Borskor Mihály ügyvéd, a róm. kath. Status titkára. Bodor László, kir. Ítélőtáblai biró Kolozsvár. Dr. Borbély Sándor, kir. Ítélőtáblai biró Kolozsvár. Csonqvay Lajos ügyvéd, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnöke. Dr. Czihmántori Ottó ügyvéd, a kolozsvári ügyvédi kamara .elnöke. Dr. Deák Albert, ügyvéd. Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök, Kolozsvár. Dr. Fekete-Nagy Béla, Kolozsvár sz. kir. város h.-polgármestere. Dr. Fenyvessy Soma ügyvéd, orsz. képviselő. Dr. Ferencz József, ügyvéd. Dr. Fischer Róbert, ügyvéd. De. Franca Ámos, ügyvéd. Dr. Frits Béla, kir. alügyész. Gál Jenő, kolozsvári kir. táblai tanácselnök. Dr. Gidófalvy István kir. közjegyző, Kolozsvár. Dr. Orandpierre Emil, kolozsvári kir. táblai tanácsjegyző, .albiró. Dr. Haller Gábor. kir. ítélőtáblai biró, Kolozsvár. Heppes Miklós, kolozsvári kir. táblai tanácselnök. Indre László, ügyvéd. Dr. Isara Aurél, ügyvéd. Dr. Janesó György, egy. tanár, Kolozsvár. Dr. Jékey Dániel, táblai elnöki titkár, Kolozsvár. Dr. Kenyeres Balázs, kolozsvári egy. tanár. Klie Antal, nagyszebeni törvényszéki biró. Dr. Koller Kálmán, törvényszéki elnök, Désen. Dr. Klupáthy Antal, kolozsvári egy. tanár. Dr. Kolozsvári Bálint, kolozsvári egy. tanár. Dr. Kolozsvári Sándor, kolozsvári egy. tanár. Dr. Kosutány Ignácz, kolozsvári egy. tanár. Kusztrieh János, marosvásárhelyi kir. táblai tanácsjegyző, főmunkatárs. Dr. Lukáts Adolf, kolozsvári egy. tanár. Dr. Menyhárth Gáspár, ügyvéd, egy. m. tanár. Dr. Mihály József, a kolozsvári ügyvédi kamara elnök h.-e. Dr. Nagy Ernő, egy. tanár, Kolozsvárt. Dr. óváry Kelemen, egy. tanár, Kolozsvárt. Dr. Ötvös Lajos, ügyvéd. Dr. Píopu György, kir. Curiai biró. Dr. Pordea Gyula, ügyvéd. Pozsoni Antal, kir. táblai biró. Pozsoni Gábor, kir. táblai biró. Potorzky András, kir. táblai tanácsjegzző, albiró. Dr. Br. Rudnyánszky Béla, kolozsvári kir. törvényszéki elnök. Dr. Sebess Dénes. kir. táblai biró Budapesten, igazságügyminisztérium. Dr. Sebess Jenő, ügyvéd. Dr. Schuszter Budolf, kir. ítélőtáblai biró, Marosvásárhelyt. Dr. Szentkirályi Gyula, kir. Ítélőtáblai biró, Kolozsvár. Dr. Ternovszky Béla, kolozsvári kir. törvényszéki biró. Dr. Tóth György, kolozsvári kir. táblai tanácsjegyző, albiró, főmunkatárs. - Dr. Tutsek Sándor ügyvéd, orsz. képviselő. Kií-f Ürmoss;/ Kálmán, kir. törvényszéki biró, Kolozsvárt. V4fjh Ferencz, kir. táblai biró. * UrJktisky László ügyvéd, a kolozsvári ügyvédi kamara Dr. Weisz József, ügyvéd. Dr. Zakariás János, a brassói ügyvédi kamara titkára, prsz. képviseli"). X A jó telekkönyvek biztosítékai. i. li la : Fekete Gábor kii-, táblai elnök. Telekkönyvi rendszer mellett a/, ingatlanra vonatkozó jogok biztosításának alapját a telekkönyvek képezik. A telekkönyvi intézmény nem magyar talajban gyökerezik ugyan, de hasznos és célszerű voltát a magyar törvényhozás már rég felismerte. Ennek első nyomait az ingatlan javakra szerezhető betáblázásokról szóló 1840. évi XXI-ik törvényezikkbeh látjuk. De nyilván kitűnik a törvényhozás azon további intézkedéséből, hogy rendes telekkönyvi törvényjavaslat kidolgozására bizottságot küldött ki, mely „a nemesi fekvő javak telekkönyvéről és betáblázásáról" javaslatát 1847-ben be is terjesztette, a mely azonban a bekövetkezett események miatt törvénnyé nem vaIIhatott. A mull század ötvenes eveiben aztán az Anyaországban életbe lett léptetve az 1855 decz. lő-ki rendelettel az osztrák telekkönyvi rendtartás s az alkotmány helyreállítása után ezen tkvi rendtartás az 1870. febr. 5-ki igazságügyministeri rendelettel, egyes célszerű módosításokkal az erdélyi részekre is ki lett terjesztve. A létesített ideiglenes telekjegyzökönyvek nem felelnek ugyan meg a helyes betét kívánalmainak, mert a birtoklapon a földrészletek területe csak a kevésbbé hiteles akkori kataszteri birtokivekböl vétettek át s több esetben még megjelölve sem lelt. a kataszteri birtokrészletekkel összhangba nem hozattak s ezektől függetlenül új helyrajzi számokkal láttattak el; a telekkönyv a térmértékéért felelősséget nem vállal s a tulajdonosok, a zavart birtokviszonyok miatt, osztatlan közös birtokoknál, igen gyakran „határozatlan arányban" lettek bevezetve; de tekintve, hogy a telekkönyvi rendtartás helyes elveken nyugszik, ha eme leiekjegyzökönyvek életbe léptetése után, a jogszerzők a birtokváltozásokat pontosan bejegyeztették s egyidejűen a telekkönyvi állapotul mindig megfelelően rendezték volna, a telekjegyzökönyvek lassanként rendbe jönnek s megfelelnének a tényleges birtokállapotoknak. Ámde az idők folyamán a helyzet még rosszabbodott. Nem a bejegyzések szabálytalansága miatt, mert azok általában véve, helyesek és szakszerűek, hanem azért, mert mind nagyobb mértékben szaporodtak a telekkönyvön kívüli birtokváltozások s igy most a telekkönyvi állapot, különösen a vidéki községekben, az ujabb időben több községre nézve a tkvi átalakításokkal összefüggően, de külön is foganatosított helyesbítések mellett is, igen sok tekintetben nem összhangzó a tényleges birtokállapottal. Az anyagi magánjog elvei szerint az ingatlan átruházása nincs a telekkönyvi bejegyzés feltételéhez kötve. A telekkönyvi rendtartás sem teszi kötelezővé a birtokváltozásoknak telekkönyvi kitüntetését. Népünk a telekkönyvi intézményt, mint szokatlant, bizonyos idegenkedéssel fogadta. Biztosnak hitte magát, ha szóbeli szerződés alapján is birtokba helyezkedhetett. Annál inkább, ha a jogszerzésről Írásbeli szerződése volt s különösen, ha még az adó is reá átíratott. Igen sok esetben nem is készült Írásbelii szerződés. A polgári törv. rendtartás életbe lépte után sok i£|^ nem volt kötelező örökösödési eljárás sem. Örökösödés rfselök közötti jogügyletek folytán tehát az ingatlanok ismételten gazdát cseréltek: egyes telekkönyvi részletek, gyakran a természetben megosztva, átmentek a 4—5-ik kézre is, telekkönyvön kívül, ugy, hogy a mikor egy későbbi jogszerző az ingatlant magára szerette volna kebeleztetni, már nem tudta megtenni, mert a telekkönyvi tulajdonosról való jogátszállást, az illető elhalálozása és irott szerződés hiánya miatt, nem tudta igazolni s igy a hosszas és költséges perlekedéstől tartózkodva, a legtöbbször abban hagyta a dolgot s eltekintett tulajdonjogának telekkönyvi bekebeleztetésétöl. Ezen állapotok előidézéséhez kétségtelenül nagyban hozzá járult népünk közönyössége birtokviszonyainak megfelelő rendezése iránt. Lassanként kezdették ugyan átlátni a különben üdvös