Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

81 sitvány áll: ő a törvény egyenes felhatalmazása alapján tartotta vissza az ingatlan birtokát, tételes jogszabály lévén, hogy aki kétoldalú szerződés alapján van kötelezve, szolgáltatását mindaddig megtagadhatja, mig a viszontszolgáltatást a másik fél nem teljesíti. Nem kevésbé szembetűnő a tudatbeli külömbség sem : a jóhiszemű birtokos nem tud birtoklása jogtalanságáról, N. István ellenben éppen azért tartja vissza szolgáltatását, mert tudja, hogy joga van a birtokláshoz. Ezzelszemben a rosszhiszemű birtokosnak a birtoklása jogtalan és neki erről a körülményről tudomása is van, illetőleg kellene, hogy legyen. Ezen alapvető szerkezetbeli különbségekhez természetszerűleg más következmények fűződnek, mint a jó- vagy rosszhiszemű birtokosi minőséghez, s indokolttá teszik a „visszatartó birtokos" fogalmának behatóbb vizsgálatát. II. Ki tehát a visszatartó birtokos ? Az a birtokos, akit a magánjog szabályai szerint „visszatartási jog" illet meg és in concreto ily jogot gyakorol is valamely dolgon. E meghatározás két fogalom ismeretét tételezi fel. Egyrészt tisztázandó, mi a visszatartási jog, másrészt vizsgálandó, hogy tételes jogszabályaink tükrében, mikor élhetünk e joggal ? A visszatartási jog — Szladits szerint — magánjogi kifogás, amelynél fogva a dolog kiadására kötelezett fél (kötelmi vagy dologi adós) időlegesen megtagadhatja szolgáltatását, akár azért, mert a másik fél nem teljesített, akár azért, mert a dologra költekezett vagy az neki kárt okozott s az ellenérdekű féltől megtérítést még nem kapott. (Szladits : A magánjog vázlata II. köt. 82. old., I. köt. 286. old.) E meghatározásból kitünőleg a visszatartási jog nem tisztán kötelmi jogi jelenség, hanem átnyúlik a dologi jog területére is. Előfordulási esetei végső elemzésben 3 csoportba sorozhatok : a.) Viszonos kötelem esetében — amennyiben a felek megállapodásból más nem következik, — a fél mindaddig visszatarthatja szolgáltatását, mig a viszontszolgáltatást a másik fél nem teljesíti. A megállapított teljesítési határidő elmúlása azonban egymagában nem ad visszatartási jogot. Műértelemben a fél csak akkor válik visszatartó birtokossá, ha az őt terhelő esedékes szolgáltatást felajálnván, a másik fél nem teljesít, avagy ha az ellenérdekű fél követeli ugyan az őt terhelő szolgáltatást, de a maga részéről nem hajlandó teljesíteni. Röviden: viszonos kötelem