Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

82 esetén a visszatartási jog gyakorlásához az ellenérdekű fél késedelembeesése szükséges. b. ) Sor kerülhet továbbá a visszatartási jog érvényesítésére oly szerződéseknél, amelyek eredetileg egyoldalúak voltak ugyan, de a jogviszony lebonyolitása során kétoldaluakká váltak. Pl. ingyenes letét esetében a letétményes költekezik a dologra s kiadásai megtérítéséig visszatartja a dolgot. c. ) Visszatartási jogot vonhat maga után a szerződés érvénytelensége is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az érvénytelen ügylet minden esetében a felek mindenikének visszatartási joga volna. Az integrum restitutio elvénél fogva ugyan mindenik fél tartozik visszaadni azt, amit az érvénytelen jogügylet folytán a másiktól kapott, tehát az eredeti állapot helyreállításának elvileg a kölcsönös kötelezettségek egyidejű és viszonos teljesítése mellett kellene történnie, — mindazonáltal tételes jogunk szérint a rosszhiszemű fél nem tagadhatja meg az őt lerhelő szolgáltatást azon az alapon, hogy a másik fél még nem teljesített. Jogi iróink és bírói gyakorlatunk egységes u. i. abban a kérdésben, hogy a rosszhiszemű birtokost viszatartási jog meg nem illeti. (L. Nizsalovszky Magyar törvények Grill-kiadás, Magánjog II. köt. 213. old.. Vadász: Tételes Magánjogunk (1942) I. köt. 534 old., Szladits-féle Magyar Magánjog V. köt. 79 old.) A Mtjav 492. §-a, amely szerint a visszatartási jog csak az a birtokost nem illeti meg, aki szándékosan elkövetett tiltott ^cselekmény utján jutott a dolog birtokába, — nem élő jog. A forgalmi életet nézve, ebben a körben a visszatartási jog kivételnek mondható. Az életben u. i. a felek szerződése rendszerint kényszer, tévedés, megtévesztés, tisztességtelen befolyásolás miatt érvénytelenittetik s az a fél, aki a szerződés megkötésénél ilyen eszközöket használ, — bebizonyíthatólag rosszhiszemű. Ergo, visszatartási jogot nem gyakorolhat. Másként alakul azonban a helyzet, ha a rosszhiszemű szerző (Secundus) jóhiszemű harmadikra (Tertius) ruházza át a maga eredetileg érvénytelen jogát. A kényszeritett, megtévesztett stb. fél (Primus) Tertius ellen is sikerrel léphet fel, feltéve, hogy a rei vindicatio anyagi jogi feltételei egyébként fennforognak. Minthogy pedig ebben az esetben Tertius jóhiszemű, őt a visszatartási jog megilleti. Érdekességképpen említem meg, hogy ez a kérdés felmerült az 1440—1941. M. E. sz. rendelet meghozatalánál is, amidőn a törvényhozónak számolnia kellett azzal, hogy