Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

79 rendelet szövegezésénél nyilván arra gondoltak, hogy az 1000 pengőn felüli üzletitőke esetén a beadványt 7. P. 50. fillérrel kell bélyegezni, holott ha a fenti szabályt felállítjuk, — ez nem állhat meg. E helyen még arra akarom felhivni a figyelmet, hogy a T. 40. §-a értelmében a másod példányon, illetőleg a beadványon rovandók le. Helytelen tehát az olyan bélyegezés, ahol a bélyegeket a mellékletekre, felzetekere stb. ragasztják. Ugyancsak jó tudni azt is, hogy azután a melléklet után, amely a félnek a visszaadott, de egy ujabb beadványban azt újólag becsatolja, — a mellékleti bélyeget újból le kell róni. I Á visszatartó birtokos jogállása és felelőssége. Dr. Gyulai Zsigmond ügyvédjelölt. Alapvető szabálya minden jogrendnek, hogy a dologgal a tulajdonos beleegyezése nélkül más nem rendelkezhetik. Ez a jog elvileg abszolút. A mindennapi életben azonban igen gyakran adódnak esetek, amikor a tulajdonos rendelkező jogát — valamely személyben rejlő oknál fogva, — nem képes gyakorolni s a dolog harmadik személyek birlalásába jutván, áljogosultak érvényesítik a tulajdonosi jogosítványokat : használják a dolgot, szedik annak gyümölcseit és rendelkeznek olykor az állag felől is. A jogosulatlan birtokolás — különösen ha hosszabb ideig tart, — bonyolult elszámolási kérdéseket vet fel a valódi és látszólagos tulajdonos között. Az így keletkező jogvita megoldásánál a külömböző jogrendek a római jog nyomán jó- és rosszhiszemű birtokosok között külömbözetnek. A jóhiszemű birtokos az elvont hasznokat megtarthatja, szükséges és hasznos beruházásai megtérítését követelheti és az okozott kárért még szándékosság esetén sem felel, mert hiszen tulajdonosnak tarthatta magát. Nem így a rosszhiszemű birtokos ! Öt felelőssé tesszük nem csupán a beszedett gyümölcsökért, de azokért is, amelyeknek szedését el-