Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

71 33. Keltfis házasság büntette vagy a H. T. 124. §=ba ütköző vétség ? A bár fennálló de semmis házasságot nem lehet az ismé­telt házasságkötés szempont­jából oyan érvényes házas­sággal azonos hatályúnak el­fogadni, mint amelyet a Btk. 251. §-a a kettős házasság meg­valósításához előfeltételül meg­kíván. Az ilyen házasság fenn­állásának tartama alatt kötött ujabb házasság kötése nem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettének, hanem a H. I. 124. § ába ütköző vétség tényálladékát valósítja meg. Az alsófoku bíróságok ítéleté­nek a cselekmény jogi értékelése körül elfoglalt álláspontja téves. A kír. Kuría felismerése sze­rint ez a cselekmény nem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettének, hanem csupán a H. T. Í24 § ába ütköző vétségnek tényálladékí elemeit meríti ki. Az irányadó tényállás szerint ugyanis vádlott a harmadik há­zasságának Jolánnal való megkö­tése idejében nem állt mással ér­vényes házassági kötelékben. Az Erzsébettel 1918 június 5-én kötött házasságának fennállása alatt vádlott Juliannával 1919 évi július 12-én ujabb házasságot kö­tött. Az első házasságnak tartama alatt kötött mássdík házassága a H. T. szerint semmis házasság és mint ilyen érvényesnek nem te­kinthető. A H. T. 12, 21, 45 és Í24. §-aínak a semmis házasságra vo­na kozó különleges rendelkezései mellett tévesen utalnak az alsó­foku bíróságok a H. T. 46 §-ára, mint olyanra, melynek értelmében a Juliánnával kötött korábbi sem­mis házasságot sem lehet annak semmisség nyilvánítása előtt sem­misnek tekinteni. A Btk. 251. § a szerint a kettős házasság tettesé­nek vitán kívül érvényes házas­sági kötelékben kell állania, ami­kor ismét házasságra lép. A sem­mis házasság azonban a HL T. szabályai szerint sohasem vonható az éivényes házasság fogalma alá. A H T.-nek a házasság ér vénytelenségéről szóló IV. feje­zete a házasság érvénytelenségé­nek két nemét külömböztetí meg: a semmiséget és a megtámadha­tóságot. E törvényes rendeikezés­bül viszont az következik, hogy érvényes házasságnak csupán azt a házas ágot lehet tekinteni, mely e két érvénytelenségi nem körén kívül esik A H T. 67. §-a azonban ettől eltérően rendelkezik, midőn a meg­támadható házasságra nézve azon­ban kimondja, hogy a megtámad­ható házasságot is mindaddig ér­vényesnek kell tekinteni, míg meg­támadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánítva. Az érvénytelen házasságnak másik csoportjára a semmis há­zasságra nézve azonban a törvény hasonló kijelentést nem tartalmaz, hanem csak azt mondja ki 46. §-ban, hogy a semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmi­ségi perben annak lett nyilvánítva. Ez azonban csak a puszta léte­t

Next

/
Thumbnails
Contents