Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja
71 33. Keltfis házasság büntette vagy a H. T. 124. §=ba ütköző vétség ? A bár fennálló de semmis házasságot nem lehet az ismételt házasságkötés szempontjából oyan érvényes házassággal azonos hatályúnak elfogadni, mint amelyet a Btk. 251. §-a a kettős házasság megvalósításához előfeltételül megkíván. Az ilyen házasság fennállásának tartama alatt kötött ujabb házasság kötése nem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettének, hanem a H. I. 124. § ába ütköző vétség tényálladékát valósítja meg. Az alsófoku bíróságok ítéletének a cselekmény jogi értékelése körül elfoglalt álláspontja téves. A kír. Kuría felismerése szerint ez a cselekmény nem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettének, hanem csupán a H. T. Í24 § ába ütköző vétségnek tényálladékí elemeit meríti ki. Az irányadó tényállás szerint ugyanis vádlott a harmadik házasságának Jolánnal való megkötése idejében nem állt mással érvényes házassági kötelékben. Az Erzsébettel 1918 június 5-én kötött házasságának fennállása alatt vádlott Juliannával 1919 évi július 12-én ujabb házasságot kötött. Az első házasságnak tartama alatt kötött mássdík házassága a H. T. szerint semmis házasság és mint ilyen érvényesnek nem tekinthető. A H. T. 12, 21, 45 és Í24. §-aínak a semmis házasságra vona kozó különleges rendelkezései mellett tévesen utalnak az alsófoku bíróságok a H. T. 46 §-ára, mint olyanra, melynek értelmében a Juliánnával kötött korábbi semmis házasságot sem lehet annak semmisség nyilvánítása előtt semmisnek tekinteni. A Btk. 251. § a szerint a kettős házasság tettesének vitán kívül érvényes házassági kötelékben kell állania, amikor ismét házasságra lép. A semmis házasság azonban a HL T. szabályai szerint sohasem vonható az éivényes házasság fogalma alá. A H T.-nek a házasság ér vénytelenségéről szóló IV. fejezete a házasság érvénytelenségének két nemét külömböztetí meg: a semmiséget és a megtámadhatóságot. E törvényes rendeikezésbül viszont az következik, hogy érvényes házasságnak csupán azt a házas ágot lehet tekinteni, mely e két érvénytelenségi nem körén kívül esik A H T. 67. §-a azonban ettől eltérően rendelkezik, midőn a megtámadható házasságra nézve azonban kimondja, hogy a megtámadható házasságot is mindaddig érvényesnek kell tekinteni, míg megtámadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánítva. Az érvénytelen házasságnak másik csoportjára a semmis házasságra nézve azonban a törvény hasonló kijelentést nem tartalmaz, hanem csak azt mondja ki 46. §-ban, hogy a semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben annak lett nyilvánítva. Ez azonban csak a puszta létet