Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

72 zésnek, fennállásnak elismerése, de nem elismerése egyúttal az érvényességnek ís. Érvényesnek tehát a semmis házasságot még kivételesen, vagy átmenetileg sem lehet tekinteni. Ami különösen a semmis házasságnak az ismételt házasságkötés szemszögéből való jelentőségét illeti, e tekintetben a H. T, világos megkülömböztetést tesz a korábbi semmis és korábbi érvényes házasságnak a későbbi házasságra vonatkozó jogi hatása között. Amig ugyanis az érvényes házasság tartama alatt kötött ujabb házasságot már egymagában semmisnek nyilvánítja (Í2. § első bekezdés és 45 §.) és így a fe nrállását ís megengedhesetlenné teszi, addig a fennálló semmis házasság alatt lé rejött ujabb házassághoz ezt a hatályt nem füzí, hanem az ismételt házasságkötést bizonyos érdekek oltalmára csupán tilosnak nyilvánítja (2Í. §) és a H. T. Í24, §-a szerint bünteti, de az akadály ellenére megkötött házasság további fennállását nem teszi megengedhetetlenné Ezek saerínt a semmis házasságban álló házasfelek között ís van megkötöttség clyan értélemben, hogy ezeknek sem szabad a semmis házasság tartama alatt uj házasságra lépníők, de a tilalomnak áthágása csak a jelzett szakaszban irt büntető következményekkel jár anélkül azonban, hogy az maga után vonná a megkötött házasság érvénytelenségét ís. A H. T. most vázolt rendelkezése folytán tehát a korábbi semmis házasságot semmíesetre sem lehet az ismételt házasságkötés szempontjából olyan érvényesnek vélelmezendő. (H. T. 67. §.) házasággal azonos hatályúnak elfogadni, mint amelyet a Btk. 251. § a a kettős házasság megvalósításához előfeltételéül megkíván, A vádlott tehát a harmadik házasságával, melyet bár az Erzsébettel kötött érvényes első házasságának felbontása után, azonban Juliannával kötött második (semmis) házasságának tartama alatt Jolánnal a törvényben megszabott akadály ellenére és tudatában ugyan, de érvényesen kötött nem a Btk. 25Í. § ába ütkkző kettős házasság bűntettének hanem a H. T. 124. §-a alá eső vétségének tényálladékát valósítja meg. (Kúria B. II. 2955-Í943. sz. Dr. Szolnok).