Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

70 gyaíása végett az ügyet az illetékes kolozsvári kír. törvényszékhez visszautasította. (Kír. Kuría P. Vi. 3386-1942. szám.) 1») Büntető jo^. 3><2. Vádlottak sértettektől nagy összegű tiszteletdíjakat vettek fel és kötöttek ki bizonyos szabálytalan eljárésokért. habár ezekre az eljárásokra képesítés {hiányában joguk nem volt. Vádlottak sértettek ügyeiben eljártak és nem törvényszerűen ugyan, de ered raényt értek el. A kír. ítélőtábla vádlottak bűnösségét csalásban állapította meg. A kír. Kuría az ítéletet megsemmisítette és a vádlottakat a Bp. 326. §. í. pontja alapján a csalás vádja alól felmentette. Az alsófoku bíróságok vádlottak bűnösségé) azon az alapon állapítják meg, hogy vádlottak jogtalan vagyoni haszonhoz jutottak, mert erre való képesítés hiányában nem volt joguk ilyen ügyekben eljárni és ehez képest nem köthettek ki tiszteletdíjat sem a maguk részére hogy tevékenységükért munkájukkal arányban nem álló magas összeget követeltek és fogadtak el, végül, hogy a teljesítés nem törvényszerű uton történt. A m. kír* Kuría megítélése , szerint ez a jogi álláspont téves azért, mert a jogtalan vagyoni haszonnak kapcsolatosnak kell lennie a sértettnek vagy másnak okozott vagyoni kárral, ennek megvalósulása pedig nem tőrtént meg. Helyesen mutat rá a védelem arra, hogy a sértett van hívatva annak értékelésére, hogy menynyíre becsülhető annak egyenértéke, hogy valaki katonai szol gálatának teljesítésére egy évi halasztást kap és mindig az egyéni körülményektől függ, hogy ebből milyen vágyocí előnyre tesz szert, vagyis ebben az esetben érvényesül az a jogelv, hogy volentí non fit íníuría. Sértett vagyoni kárának, vagyis e törvényes tényálladékí elemnek hiányában az elsőfokú bíróságok által kiemelt egyéb szempontoknak nincsen jelentőségük, mégis a m. kír. Kuría kiemeli, hogy a képesítés és jogosultság nélküli eljárás értékeltetett a vádlottak terhére a csalásokkal anyagí halmazatban állóként megállapított zugírászatban, továbbá hogy a tiszteletdíj, illetve kikötött ellenszolgáltatás egyes esetekben, különösen az útlevéllel kapcsolatban nem mutatkozik aránytalanul magasnak figyelemmel arra is, hogy vádlottak mentesítették sértetteket az ügyeikben való eljárás alól és hogy vádlottaknak nem vitásan különböző hatóságoknál kellett eljárni és jelentékeny kiadásaik voltak, — végül hogy amennyiben vádlottak az eredményt nem törvényszerű uton érték el, ugy az nem a csalás címén emelt vád körében bírálandó el, illetve torlandó meg, (Kuría B. II. 2373. sz. Dr, Szolnok)