Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A kereset változtatás

51 vizet, hiszen a folyás irányában lejebb áll, mint a farkas, erre az utóbbi azt felelte, hogy akkor bizonyosan az apja tette zavarossá a vizet, majd e tényt a nagyapjára fogta, s végül is felfalta a bárányt. Mint ahogy a gyerekszoba kihatással szokot lenni az ember sorsára, ugyanigy legtöbbször a keresetlevél alapozza meg a per sorsát, s a vérszegény keresetlevélből sarjadzó per minden injektiozás dacára is dicstelen véget szokott érni. A keresetlevél az a bölcső, amelyben a kisdedet, az érvényesíteni kivánt jogot gondosan bepólyázni kell, s mint ahogy az anya ügyel arra, hogy a bölcsőbe utóbb idegen csecsemőt ne csempésszenek, úgy az alperes is a Pp. 188. §-ában védelmet talál az ily jogi becsempészés ellen. A Pp. 129. §. első bekezdése 3. pontja megadja a felperesnek azt a kedvezményt, hogy az érvényesíteni kivánt jogot alakszerűén megnevezni nem kell, azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy határozott kérelem kapcsán adja elő az érvényesíteni kivánt jogot, s ezt a jogot azután az alperes perbebocsátkozásának megtörténtével, annak beleegyezése nélkül többé megváltoztatni nem lehet, kivéve, ha az alperes a megváltoztatott kereset szóbeli tárgyalásába bocsátkozik anélkül, hogy a változtatás ellen felszólalna, a Pp. 494. §-a szerint pedig a fellebbezési eljárásban még az ellenfél beleegyezésével sem szabad a keresetet megváltoztatni. A Pp. nem határozza meg a keresetváltoztatás fogalmát, csak azt sorolja fel a 188. §. 1—6 pontja, hogy mi nem tekinthető keresetváltoztatásnak. A bírói gyakorlat a keresetváltoztatás kérdésében a 188. §. 1. pontjának abból a rendelkezésből indul ki, hogy nem tekinthető kereset változtatásnak, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megállapítására ujabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja. Nem célja ennek az értekezésnek a kereset változtatás igen gazdag bírói gyakorlatának ismertetése és biráló szemlélete,