Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A kereset változtatás

52 s ezért ebben a kérdésben pusztán annak a megemlítésére szorítkozom, hogy általában az a próbaköve a keresetváltoztatásnak, hogy az eredeti kereseti kérelem felett hozandó elutasító Ítélet a megváltoztatott kereset tekintetében ítélt dolgot (res judicata) teremtene-e. Ha pld. a felperes vételárat perel, utóbb pedig ajándékozást állít, ez nyilvánvaló keresetváltoztatás, mert e követelésnek nemcsak a ténybeli, hanem a jogi alapja is egészen más. Inkább azt a gyakorlati kérdést kívánom megállapítani, hogy mi a teendő a tiltott keresetváltoztatás esetén, mert a kérdésben tapasztalható leginkább a tétovázás. A bíró helyzete könnyűnek látszik, mert a Pp. 188. §. utolsó bekezdése szerint: „a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs, fellebbvitelnek nincs helye" s így tehát különősképen nem is kell megindokolnia miért nem észlelt keresetváltoztatást. Azért mondom, hogy a bíró helyzete könnyűnek látszik, mert ezzel szemben a valóság az, hogy a hivatása magaslatán álló biró azokban az ügyekben és kérdésekben, amelyekben végleg dönt, a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el, épen azért, mert az esetleges sérelmek orvoslására nincs mód. A lelkiismeretes és gerinces bíró nem a felsőbíróságnak dolgozik. A bírói ítélkezési szabadság nem menlevél a szabadossághoz s még kevésbé ahhoz, hogy a bíró jogásziatlan határozatot hozzon pusztán azért, mert fellebbvitelnek úgy sincs helye. A jogirodalomban és a bírói gyakorlatban is vitás kérdés, hogy a bírónak kell-e külön határozatot (végzést) hoznia a felett, hogy van-e kereset változtatás ? Álláspontom szerint ebben a kérdésben mindig végzésileg döntenie kell, amely végzés ellen azonban a Pp. 549. §-ára tekintettel felfolyamodásnak helye nincs. Ezt az álláspontomat nemcsak a Pp. 188. §. utolsó bekezdésében foglalt „határozat" szóra alapítom, hanem főkép a gyakorlati követelményekre. A felperes ugyanis rendszerint nem tudhatja azt, hogy a bíró megállapítja-e a keresetváltoztatást, s így ki van téve a reá nézve kedvezőtlen Ítélethozatal veszélyének. Ha ugyanis a bírónak az az álláspontja, hogy a fel-