Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Hatályukat vesztették-e a konverziós törvény 75. §-ában gyökerező illetékjogi rendelkezések?

45 A fennálló törvényes rendelkezések értelmében az alperes törvényes kö élességének tett eleget, amikor a nemzethüségi szempontból megbízhatatlannak minősített felperest azonnali hatállyal a szol gálatból elbocsátotta, azért a felperes elbocsátása miatt kártérítésként felmondási illetmény fizetésére nem kötelezhető. A felperesnek felmondási illetményének megítélésére irányuló felülvizsgálati kérelme ezek szerint alaptalan. (Kír. Kúria P. 3847—943 sz.) 22. Az a körülmény, hogy a csendes társulás az 1939. évi IV. t c be ütközik nem zárja el csendestársát attól, hogy vagyonrészesedését követelhesse. Nem vitás tényállás szerint a peresfelek között 1942. évi március hó 24 napján társasági szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes mint „csendestárs" 10.000 pengőt fektetett be az alperes vállalatába haszonrészesedés kikötése mellett. Az 1942. évi július hó 20. napján kelt okirat nem vitás tartalma szerint peres felek a társasági szerződéit a felperes felmondása folytán közös megállapodás alapján 1942. évi augusztus hó 15 napjával megszüntették és ugyanekkor az alperes kötelezte magát a felperes tőkebetétének és a felperest illető haszonrészesedésnek megfízetésére. Az alperes e kötelemvállalása alapján tartozik a felperes tőkebetétét visszafizetni és az öt illető haszonrészesedést kiadni. Nem tenne a részben különbséget az sem, ha a társasági szerződés valódi tartalma, ahegy az tényleg megvalósult, az 1939. évi IV. t c rendelkezésébe ütköznék és emiatt a szer:ődés semmis lenne; nem tenne pedig különbséget azért, mert annak következtében, hogy a szerződés felbontásával a törvénybe netalán beleütköző állapot megszűnt, a semmisség okának megszüntetésével kapcsolatban alperes az előző állapot viszszaállitása céljából a felperes tőkebetétének visszafizetésére és ezenfelül a még hátrálékos haszonrésze1 edés kiadására érvényesen kötelezhette magát. (Kír. Kúria P. 4926 - 1943. sz. határozatból) «c) Bünletopo^. 23. Fajgyalázási Ügyben a tisztességes keresztény nö nem sértett és igy pótmagánvádlói Joga nincs. Az aísófoku bíróságok vonatkozó megjelölésével kapcsolatban végül megjegyzi a m kír, Kúria, hogy X. Y. ebben az ügyben nem tekinthető sértettnek. Az )94t: XV. t. c. 15. § ának első bekezdése ugyanis nem a női szemérmet és a nemi erkölcsöt, hanem a fajtisztaságot védi következésképpen a hivatkozott tőrvényszakasz alá eső bűncselekmény által érintett nő nem sértett és a nőnek pótmagánvádlói joga ní",cs. (B. I. 1547-943. Dr. Gergícs.) 23. Uzsora bűntetténél tényálladéki elem. hogy az előlegezett szolgáltatás pénz vagy más ingó dolog legyen. Szellemi munkateljesítményből eredő követeléssel kapcsolata