Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Hatályukat vesztették-e a konverziós törvény 75. §-ában gyökerező illetékjogi rendelkezések?

46 san ezt a bűncselekményt nem lehel elkövetni. Az okirat szövege 3 részre tagozódik. Első része a sértett és vádlott között megjelölt elszámolás eredményeként a nevezett vádlott által különböző jogcimea támasztott J20 000 pengő követelésének sértett részéről történt elismerését és a követelés erejéig ingatlanaira jelzálogjog bekebelezésének engedélyét tartalmazza* Második része az esedékességről rendelkezik. Végül a harmadik rész szabad választási jogot enged vádlottnak kielégítési módja tekintetében. A közvád azt az utóbbi kikötést tette uzsora cimen vádtárgyává, mert szerinte a halasztást vádlott uzsorás előny kikötése mellett adta meg. Az való, hogy a teljesítésre az okiratban öt év van engedélyezve azzal a hozzáadással, hogy az adós előbbi elhalálozása esetén a teljesítési határidő azonnal bekövetkezik. Az is tény, hogy az említett okirat szabad választást ad a hitelezőnek arra, hogy magát vagy készpénzben, vagy az ingatlanoknak alacsonyan megszabott áron való megvétele utján elégíthesse ki. Nincs tényadat arra nézve, hogy az ingatlanoknak feltűnő olcsó áron leenddő megvehetésére vonatkozó kikötés indító oka mí volt. Helyes az alsóbb fokon eljárt bíróságoknak a tényekből vont az a kevetkeztetése, hogy az ingatlanokra vonatkozó kikötés az adósra nézve feltűnően terhes volt, továbbá, hogy az adós szorult helyzetben volt és szerepet játszott az adósnak idős korával járó befolyásolható vólta is. Azonban az a körülmény, hogy a teljesítésre adott halasztás a terhes kikötések mellett volt-e megadva, a fentebb emiitett okiratból kétségtelenül nem tümk ki. Mert az ingatlanokból való kiéi égithetés joga csak vagylagosan illette meg vádlottat aki e jogával sohasem is élt. De továbbmenőleg rámutat a m. kír. Kúria arra, hogy az Í93Í. évben benyújtott és az uzsora szabályozására vonatkozó törvényjavaslat a tárgyalások rendén módosuláson ment keresztül. Az J932. évi VI. t. c. címén hatály ba lépett törvény az eredeti javaslattól eltérően a büntetőjogi kö/etkezményeket szűkebb térre szorította. A törvények itt számba nem jöhető 6 — 8 §-ain kívül az 5. §. szabja meg azokat a feltételeket amelyeg fentforgása esetén az uzsora büntetendő. Eszerint pedig az uzsorás vagyoni előny oly uzsorás szerzőzésben való kikötése, vagy megszerzése esik büntetőjogi megítélés alá, amelyben az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy mái ingó dolog. Ennek az indoka az hogy az egyéb cimen teljesített szolgáltatással való uzsoráskodás nem oly veszélyes és nem oly elterjedt, etekíntetben a magánjogi szabályok kielégítő védelmet nyújtanának. A kissebb réstben való kői-