Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Ternovszky Ferenc kir. ítélőtáblai elnök beszéde a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla évnyitó teljes ülésén. Ismertetés

4 a fele felismert igazságának határvonalán nem megy tul, sőt az ellenfél igazságának mindenkori értékelője is. Vannak a törvénynek tilalomfái, amelyek azonban nem oldják meg a kérdést. Az 1937: IV. t.-c. 82. §-a ugy rendelkezik, hogy : „tilos az ügyvédnek nyilvánvalóan jogtalan igény érvényesitésére vállalkoznia... avagy az ügyfél részére nyilvánvalóan szükségtelen, vagy nyilvánvalóan alaptalan beadványt ké­sziíenie,... tilos olyan ügy vitelére vállalkoznia, amely meggyőződése, vagy az ügyfél határozott kijelentése szerint más jogának kijátszására, vagy biróság, vagy más hatóság törvényes intézkedésének meghiusitására irányul." Ezekkel a tilalmakkal kapcsolatosak az 1896: XXVI. t.-c. 141., az 1911: I. t.-c. 222. és 544. és az 1930: XXXIV. t.-c. 119. §-ai. Készséggel kijelentem, hogy hosszas birói gyakorlatom­ban alig találkoztam a tilalmakat sértő ügyvédi magatar­tással, ugy hogy etekintetben az ügyvédi szolgálat teljesen a helyzete magaslatán áll. E törvényi tilalmak, illetőleg poenalizatiók idézésével csupán azt kivánom érzékeltetni, hogy ezek csak a nyil­vánvalóan szükségtelen, illetőleg alaptalan perbeli, vagy peren kivüli cselekményekre vonatkoznak, ellenben ezek mellett elsikkad az az etikai nézőpont, amelyet megjelöltem. Az tudniillik, hogy az ügyvéd a birónak igazság kereső munkájában segitő társa legyen. Ennek a tételnek nincs élő jogszabálya, de benne kell éljen a jogeszmétől áthatott minden ügyvédben, és meg va­gyok győződve, hogy e kérdésnek felvetése mindenikükben az elvi elismerést váltja ki. Hogy ez a gyakorlatban nem mindig érvényesül, annak ugy érzem, főkép a jogkereső felek az okai, akik az ügy­véd dotáltsága alapján állva elvárják, hogy ügyvédjük tü­zön-vizen át egyedül az ő önös érdekeiket vigye diadalra. Erre tán alapot ad nekik az ügyvédi foglalkozásnak eti­mológiailag hibás kefejezése is. E szó „ügyvéd", a fél ügyé­nek, nem pedig igazságának védelmét fejezi ki. Okai lehetnek továbbá az ügyvédi túlbuzgóság, a ver­seny és a merkantilis nézeteknek teret engedő általános szellem. Mindezek azonban oly rugók, amelyeknek a jogeszme sérelmére tért engedni nem lehet. Készséggel elismerem, hogy az ügyvédek nagyobb ré­szénél nem hiányzik a biróval együttműködés szelleme.

Next

/
Thumbnails
Contents