Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Hatályukat vesztették-e a konverziós törvény 75. §-ában gyökerező illetékjogi rendelkezések?

41 való tekintettel a felek megálla­pítják, hogy a mindenkori vétel­árhátralék kiegyenlítésénél a pen­gő jelenlegi (a szerződés megkö­tésének az idejében volt) arany­értéke szolgál az eladó javára fígyelembeveendőleg irányadóul. Indokainál fogva helyes a felleb­bezési bíróságnak az a jogi állás­pontja, hogy a szerződő felek a szerződésnek ezzel a rendelkezé­sével azt célozták, hogy a felpe­res a hátralékos vételár összeget a pengő vásárlóerejének csökke­nése (értékváltozása) esetén, az esedékességkor átértékelve kapja meg. A pénz értékváltozásának a kövezményett rendelkező ez a megállapodás bár a felek meg­egyező akaratát fejezi kí, annak alapján az átértékelés bírói utón való érvényesítésének csak akkor lehet helye, ha azt az ídevoatkozé törvényes redelkezések ki nem zárják. Már pedig az 1931: XXVI. t. c. alapján kiadott és a pergő értékállandóságát biztosító rendel­kezések és ezek között a 4600 — 193Í. M. E. sz. rendelet 3. §-a, amely szerint az arany pengőben meghatározott tartozás teljesítésé­nél, egy aranypengőt egy pen­gővel kell számítani az állandó bírói gyakorlat által is elfogadot­tan — olyan rendelkezések, ame­lyek az ilyen igény biróí utón való érvényesítésének a lehetősé­get, — mindaddig, amíg hatá­lyukban fennállanak, kizárják. Megfelel ezért az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az át­értékelésére irányuló kerésetet el­utasító döntése, az emiatt anyagi jogszabálysértést panaszló felül­vizsgálati támadás tehát annál inkább alaptalan, mert az 1928: XII. t. c. a koronaértékben, vagy forgalomban levő más belíöidí pénznemben meghatározott ma­gánjogipénztartozásátértékeléséről rendelkezik, arra tehát, '—minta pengőtartozás átértékelésére alapul szolgáló jogszabályra — a felperes tévesen hivatkozik. A felperes személyes meghall­gatása során, adásvételi szerződés 4. pontjában foglalt kikötéssel megegyezően adta elő. hogy a szerződés megkötésekor a felek célja az volt, hogy ha a törlesz­tések során a pénz vásárlóerejében változás történik, s az reá hátrá­nyos lesz, megfelelő kárpótlást kapjon. Ilyenformán közömbös, hogy az átértékelés indoka mi volt, mert ezek szerint a felperes átér­tékelési igénye, saját előadása szerint is, a pengő vásárlóerejének a változására van alapítva. (Kír. Kúria P. 2391—Í943 sz.) 19. Járadék felemelése a péni vá­sárló értékének csökkenése - folytán szerződési rendelkezés alapján. A felperes és az alperes jog­elődje között az 1935. évi augusz­tus hg 21 napján létjejőtt F, b. jelű adásvéeli szerződés 6. pont­jának értelmezésén él kiinduló a­lapul szolgál a szerződő feleknek az említett pont utolsó előtti mondatában foglalt az az elvi jellegű kijelentése* mely szerint a nevezetteknek az e pontban fog­lalt kikötéssel az a szándékuk, hogy az életjáradékban részesülő

Next

/
Thumbnails
Contents