Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Hatályukat vesztették-e a konverziós törvény 75. §-ában gyökerező illetékjogi rendelkezések?

40 meg, ha az elidegenítés idején és helyén a forgalmi ár az ingatlan valóságos értékétől lényegesen eltért. Az irányadó jogszabály tehát határozottan megjelöli azt az időpontot, amelyben fennállott értékek irányadók a kárenyhítő kötelezettség, illetve a körösszeg megállapításánál. Alapos tehát a panaszlottaknak arra alapított támadása, hogy az ingatlannak az elidegenítés idejében is megvolt a valóságos értéke, s hogy ezért nem volt szükség arra hogy a másodbíróság a kárenyhítési tőke megállapítása céljából az Í9Í0. évi arany értékre térjen vissza. Eonek az 1910. évi értéknek a vizsgálata ugyanis akkor volna indokolt, ha az ingatlannak az értékesítés idejében nem lett volna kialakult valóságos értéke, vagy ha az valamely különleges körülmény miatt nem lett volna kideríthető. Szakértő azonban, akinek a véleményére a másodbíróság döntését alapította, azt is előadta, hogy a háznak valóságos értéke az elidegenítés idejében 865 000 leunak felelt meg. Annak tehát, hogy az ingatlannak az eladás idején fennállott ez a valóságos értéke figyelmen kívül hagyassék nem volt alapja, mert a szakértő kellő indokkal és meggyőzően támasztotta alá véleményét. A kír. Kúria tehát ezt a valóságos értéket vette a kár és nyereség összhasonlításának alapjául. (Kír. Kúria Pk. Í569-J943. s«.) L») f>«t^á»l |oá. ti. Különélés állapítható meg akkor is. ha házastársak egy fedél alatt laknak, de az ágy és asztalközösség magszOnt közöttük. A házassági életközösség a házassági törvényen alapuló fogalmi meghatározás szerint az ágy — és asztal közösséget jelenti. Ennek valamelyik házasfél jogellenes magatartása folytán avagy esetleg a házasfelek közös akaratából történt megszűnésé vt\ a különélés bekövetkezik. A különélés bekövetkezése szempontjából nem szükséges a közös lakásból való elköltözés mert az együttélés megszakítása megállapítható olyan külsőleg felismerhető tények alapján ís, amelyekből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a házassági viszony bensőséges voltát kifejezésre juttató ágy — és asztalközösség a házasfelek közt megszűnt. (Kír. Kúria 3535-Í943. sz.) 18. Értékállandósági klauzula Ingatlanvételár részletei biztosítására. A peresfelek között létrejött adásvételi szerződés nem vitás és ennélfogva irányadó tartalma szerint, a peresfelek, a vétel tárgyát képező íngatlanílletőség részletekben törlesztendő vételárának a fizetését illetően abban állapodtak meg, hogy mivel a vételár leiízetése több éven át történik, a felek az adásvételi jogügyletet abban a feltevésben kötik, hogy a pénz értéke, illetve vásárló ereje eladó terhére jelentékenyebb eltolódást nem fog szenvedni, erre