Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Hatályukat vesztették-e a konverziós törvény 75. §-ában gyökerező illetékjogi rendelkezések?

38 az alapját állapítja meg, a szol gáltatás ingyenessége pedig e kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozik. Az a körülmény tehát, hogy a vagyoni előnyben részesítés valamely kötelezettségből folyik, a részesítés ingyenes voltát nem zárja ki. A juttatás ingyenes vagy részben ingyenéi volta ugyanis nem azon múlik, hogy a vagyoni előnvt nyújtó felet erre a juttatásra valamely jogszabály kötelezi-e, hanem kizárólag a kötelem keretébe foglalt kölcsönös kötelezettségek egymáshoz való viszonyán, vagyis az n, hogy a vagyoni előny nyújtásáért jár-e ellenszolgáltatás és ha igen, milyen az arány a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás érteke között ? Ezek szerint minthogy a a felperes részéről az alperesnek, ez által az utóbbi által pedig a felperesnek adott ingatlan értéke kőzött a cseres erződés megkötése idején olyan rendkivüli különbőzet mutatkozott, hogy erre tekín • tettel az alperes részéről nyújtott ellenszolgáltatás aránylag jelentéktelennek tekinthető, kétségtelen, hogy az alperes jgszerzését túlnyomó részben ingyenesnek kell tekinteni. A fel'ebbezésí bíróság keresetnek helyt adó döntése ennélfogva megfelel az J440-Í94Í. M. E számú rendelet 2. §. második bekezdésében foglalt jogszabálynak. (Kír. Kúria P. 306Í -1943. sz.) |4. Az 1440-1941. M. E sz. r. 5 §-ának értelmezése. Az Í940 : XXVI. t. c, 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott Í440 194Í. M. E. st. rendelet 5. § a értelmében a telekkönyvi hatóság az idézett rendelet életbelépése, — vagyis 1943. február 23 íka előtt kötött jogügylet alapján a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek területén fekvő bármely ingatlanra a tulajdonjognak a bejegyzését csak abban ae esetben rendelheti el, ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a jóváhagyást megtagadó határozat elleni fellebbezés esetében pedig a földmíveiéi-' ügyi miniszter a jogügy etet jóváhagyta. Az utóbb idézett §. utolsó bekezdésében foglaltak szerint ez a jóváhagyás nem szükséges akkor, ha a szerző fél a k ncstár és a szerzés tárgya nem mező — vagy erdőgazdasági ingatlan. A rendé kező részben megjelölt ingatlan amelyre vonatkozóan a peresfelek kőeött az 1929. november í4-én kelt A (5 ) alattiba foglalt adásvételi szerződés létesült, Szatmárnémetiben, tehát a visszacsatolt keleti országrészen tekszik s így ez a szerződés a megje ölt hatóság jóváhagyására szorul. Nincs jelentősége ebtől a szempontból az alperes által F. í. alatt csatolt közokirat tartalma alapján ezúttal megállapított annak a ténynek, hogy a szerződés tárgyául megje ölt ingatlan az említett város belterületén fekszik és mezőgazdasági célokat nem szolgál, mert az 5. §. már idézett rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a jóváhagyást előíró rendelkezés csak az utolsó bekezdésbea irt két előfeltétel együttes fennforgása esetén nem nyer alkalmazást az