Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Ingatlan adás-vételi szerződések érvénytelensége következtében az eredeti állapot helyreállítása céljából indított perek tárgyának értéke

28 kérelme szerint nem birtokbaadásra kötelezést, hanem csak adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, új per indítására kényszeríteni, mert a szerződés érvénytelenségének megállapítása is, az ebből folyó, eredeti állapot helyreállítására irányuló egyik intézkedésként, a birtokbaadásra való kötelezést eredményezi. Az a körülmény, hogy ez a kötelezés feltételes még pedig attól feltételezett, hogy a felperes is eleget tesz az eredeti állapot helyreállításaként rárótt kötelezettségeknek, nem változtat azon, hogy a telekkönyvi tulajdonos eladó az érvénytelenség megállapítása iránti pert a birtok visszaszerzése végett indította. így a birtokban nem levő eladó által az ingatlan adás-vételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított per, az ujabb kir. kúriai határozatok tekintetbe vétele mellett is, végelemzésben birtokpernek tekintendő amelyben előkérdésként eldöntendő a szerződés érvényességének kérdése. Olyan esetben, amidőn a telekkönyvi tulajdonos eladó az ingatlan birtokában van s a vételárat megnem kapta, ugyancsak indíthat az adás-vételi szerzős érvénytelenségének megállapítása iránt pert, ha a vevő az ingatlan tulajdonjogát a maga javára fennállónak tekinti és magatartása alkalmas arra, hogy a felperes egyéb jogviszonyára, vagy gazdasági működésére hátrányos behatással legyen (C. II. 3377-1935. J. H. Dtára Polg. Elj. jog. III. köt. 78. old.). Az ilyen perben az eredeti állapot helyreállítását célzó intézkedésre nem kerülhet sor, mert a szerződés alapján még egyik fél sem szolgáltatott. Ez a per tehát a valóban megállapítási per, a birtok visszaadására való kötelezést, illetve az eredeti állapot helyreállítását nem eredményezheti, így nem is tartozik fent megjelölt tárgykörünkbe. Mégis annak megállapíthatása céljából, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított, de végeredményben birtokbabocsátás elrendelését célzó, fentebb emiitett perek tárgyában értékével és így a fent kifejtett álláspont helytállónak tekinthető-e, vizsgálni kell az utóbbi pereknél irányadó perértéket is. Vételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben — ha nagyobb vagyon érdek nem igazoltatik — a szerződéses vételár határozza meg a perértéket (C. 1903. G. 152. dr. Kovács Marcel: A polg. perrendtart. magyarázata II. kiad. L. füz. 94. old.). A pertárgy értékének pedig azt a készpénzben kifejezett érdeket kell tekinte, amely a feleket a per mikénti elintézéséhez köti (C. J. H. Döntv. tár Polg. elj. jog I. köt. 22. old.). Olyankor, amikor az ingatlanok értékében nagyobb eltolódás nincs, a vételár a