Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1944 / 2. szám - Ingatlan adás-vételi szerződések érvénytelensége következtében az eredeti állapot helyreállítása céljából indított perek tárgyának értéke
27 ződik vissza. Nem érzem magam ezért elég erősnek arra, hogy a cikkben foglaltakkal vitába szálljak. Említés történt azonban a cikkben, az eladó által indított perre nézve a kifejtettekkel ellentétes és általam is elfogadott álláspontról. Ugy vélem, talán nem lesz érdektelen és szükségtelen ennek az ellentétes álláspontnak alábbi ismertetése. A kir. Kúria régebbi határozatai szerint, ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti keresetre nincs szükség, ha az ingatlan az alperes birtokában van és így a telekkönyvi tulajdonos felperes birtokbaadást, vagyis a szerződés létre nem jöttéből folyó teljesítést követelhet (C. VI. 922-1922, V. 51971923, Pd. X. 15.). A kir. Kúria idézett határozataiban említett esetben tehát s ugyanigy akkor is, ha a szerződés érvénytelen, a telekkönyvi tulajdonos eladó, arra hivatkozással, hogy nem jött létre szerződés, illetve a vevővel kötött adás-vételi szerződés érvénytelen s így tulajdonjoga jelenleg is fennáll, az ingatlan birtokbaadását követelheti és nem indíthat a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert. A telekkönyvi tulajdonos eladó ilyen esetben, az adásvételi szerződés érvénytelensége következtében, továbbra is fennálló tulajdonjogára alapítva követelheti az ingatlan birtokbaadását. Az ilyenként megindított per ezért birtokpernek tekintendő amelyben előkérdésként döntendő el az, hogy az adásvételi szerződés valóban érvénytelen-e. A birtokper tárgyának értéke pedig, a Pp. 6. §-ának 1 pontja szerint, azonos annak az ingatlannak értékével, amelynek a birtoka vitás, még pedig, a Pp. 8. §-ának első bekezdése értelmében, a keresetlevél beadása napján fennállott értékével. Azon, hogy a birtokban levő vevő ellen az eladó által, az ingatlan birtokbaadása céljából indított per, birtokper, nem változtat az, hogy a kir. Kúria ujabb határozatai a fent ismertetett határozatoktól eltérnek. Az ujabb határozatok szerint ugyanis, ugyanúgy, mint az öröklési igény megállapítása iránti keresetek, nem minősíthetők a Pp. 130. §-a alá tartozó megállapítási kereseteknek (C. V. 6173—1931., Jogi Hirlap Döntvénytára Polg. elj. jog. II. köt. 51. old.). Ilyen keresetnek ezért perjogilag arra való tekintett nélkül is helye van, hogy a megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására szükségesnek mutatkozik-e (C. Jogi Hirl. Döntvénytára Polg. Elj. jog IV. köt. 99 old.). Ennek abban az esetben, amikor a birtokban nem levő telekkönyvi tulajdonos eladó indítja a pert, nyilván az az oka, hogy a per megindításának célja ilyenkor a birtok visszaszerzése. Felesleges ennélfogva a felperest abból az okból, hogy kereseti