Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

21 szerint „az ingatlan hasznát a kamatokkal kell elszámolni". A kamatláb pedig Romániában annak idején 30 40 °/» yolt és így az alperes olyan haszontól esik el, amelyet a befektetetett pénz birtokában meg szerezhetett volna. Ez a támadás is alaptalan. Az állandó birói gyakorlat értelmében ugyanis az előző állapot visszaállítása esetében a vételár után járó kamatot és az elvont hasznokat egymással kiegyenlítettnek tekinteni nem lehet, hanem mindegyik különkülön számolandó el A törvényes 5 °/o-nál magasabb kamat pedig a törvény által megengedett mértékű kikötés hiányában, a késedelmes adós terhére meg nem ítélhető. Alaptalan az a felülvizsgálati panasz is, hogy a felperesek által használt lakás bére az alperes javára beszámítandó. Az alperes ugyanis a szerződés érvénytelennek nyilvánítása folytán az elvont hasznokat a felpereseknek visszatéríteni köteles, abból tehát, hogy ezek bért nem fizettek, az eredeti állapot visszaállítása folytán az alperesnek kára nem származott. (Kír. Kúria Pp. VII 3294J943, sz. S. A határsávban fekvő ingatlanra vonatkozólag román megszállás alatt kötött átruházó ügylet - ha annak alapján a tulajdonjog be nem jegyeztetett a Bécsi Döntésig ~ meghiúsultnak minősül, amennyiben az 1939. II. t. c. 106. §.ában irt jóvá. hagyás a katonai hatóság által meg. tagadtatik. Az irányadó tényállás szerint az alperesek az Í93Í március hó 30-án kelt ideiglenes adásvételi szerződéssel megvették a felperesektől a 9|a hrsz. házas belsőséget. A tulajdonjog bekebelezése azonban az állami fő hatalomban bekövetkezett változásig az alperesek javára nem történt meg. Irányadó tényállás az is, hogy az ingatlan az úgynevezett határsávban fekszik, ennélfogva a tulajdonjog szerzéshez az Í939. évi II. t.-c. Í06. §.-a értelmében a katonai hatóság hozzájárulása volt szükséges, az illetékes kolozsvári hadtest parancsnokság azonban a hozzájárulást jogerősen megtagadta Ingatlan tulajdonának jogügylet utján való szerzéséhez szükséges, hogy a felek a tulajdon átruházásában érvényes jogalapon megegyezzenek és hogy a tulajdonjogot a szerző javára a telekkönyvbe bejegyezzék. Az adott esetben a felek az ingatlan adásvételében megegyeztek, a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése azonban nem történt meg s így a tulajdonszerzés a főhatalom változásának időpontjáig befejezetté nem vált, ezt követően pedig az ahhoz szükséges jogügylet egyik alkatelemének, a a hatósági hozzájárulásnak hiánya miatt meghiúsult. Közömbős az, hogy az állami főhatalom változásáig a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének nem volt akadálya s közömbös az is, hogy az ingatlan egy részét az alperesek telekkönyvön kivül tovább adták. A tulajdonszerzés előfeltételeinek