Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

20 Erdélyi |o^éle( magyar hatóságokhoz panasszal fordulnak. Ebből a tényállásból okszerűen következtette a fellebbezési bíróság, hogy a felperesek a harmadik személyek részéről velük szemben elkövetett durva és jogellenes bántalmak folytán, követelő felszólításuknak engedve határozták el magukat az ingatlannak az alperes részére való eladására, és hogy akként szabad ügyletkötési akaratukat a befolyásoló az alperes által jól ismert kényszer hatása alatt cselekedtek. A kényszer megállapítását különösen is indokolja az, hogy azok, akik a a felperesek ellen tettleges bántalmatással és fenyegetéssel léptek fel, hatósági alkalmazottak voltak és nem volt kizárva a lehetősége annak, hogy fenyegetésüknek érvényt szereznek. A kényszer megállapítása kérdésében nincs jelentősége annak, hogy a felperesek az ideiglenes szerződés aláírása után is ujabb teltételeket szabtak és kifogásokat hoztak fel. Ez ugyanis az adott esetben csak azt jelenti, hogy a lehetőség szerint igyekeztek érdekeiket megvédní, de védekezésük kilátástalan volta miatt az ingatlan eladásába a kényszer hatása alatt végül mégis beleegyeztek. A kényszer megáll apitásához nem feltétlen szükséges az sem, hogy a kényszerítő cselekmények közvetlenül a megtámadott szerződés végleges megkötése alkalmával történjenek. Az is megállapítja ugyanis a kényszer fennállását, ha a szerződő fél a vele szemben korábban elkövetett cselekmények és használt fenyegetések hatása alatt s azok megismétlésétől való félelmében kötötte meg a megtámadott szerződést. Nem szükséges a jogügylet kényszer okából való megtámadásához az sem, hogy a kényszeritett felet a szerződés megkötésével vagyoni károsodás érje. A kényszer ugyanis fennáll már akkor is, ha a fél ügyleti akarata bármilyen irányban korlátozást szenved, tehát nem nyilvánulhat meg szabadon, saját megfontolt érdekeinek megfelelően. A kényszer fogalma alá esik az is, ka az ügyleti fél a szerződést azzal a féllel kényszerül megkötni, akivel azt a kényszerítő körülmények hatása nélkül nem kötötte volna meg. | A kifejtettek alapján nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a vételi szerződést érvénytelennek mondta ki. Minthogy a kifejtettek szerint a szóbanforgó ügylet az általános magánjogi szabályok szerint érvénytelen a m. kír. Kúria azzal a kérdéssel, hogy az ügylet megtámadásának az Í440—194J. M. E. sz. rendelet 6 §-ában meghatározott feltételei is fennforognak-e nem foglalkozott. A vételi szerződés érvénytelennek nyilvánítása folytán az előző állapot helyreállításának van helye Az alperes a fellebbezési bíróság által ezzel kapcsolatosan megejtett elszámolás helyességét felülvizsgálati kérelmében azért támadja, mert a fellebbezési bíróság a vételár összege után részére csupán 5 •/<> kacatot ítélt meg és felülvizsgálati kérelme