Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1944 / 5. szám - Jegyzetek az 1944. évi VI. tchez [1. r.]
119 nem helytálló, mert az Í938: XVI, t. c. 3 §-a világosan úgy rendelkezik, hogy az öttagú különtanács eljárásának érvényét az a körülmény nem érinti, hogy a bíróság — jelesül az öttagú kö1 öntanács — a cselekményt a tettazonosság körében, a vádtól eltérően, az említett törvény \ §-ának \—7. pontjai alatt nem említett cselekménynek minősíti. Másszoval ez annyit jelent, hogy valamely ügynek az öttagú külön tanács elé vitele szempontjából a közvád ó minősítése irányadó s az öttagú kü'ön fanács amennyiben úgy látja, hogy a cselekményt a vádtól eltérően az 1938 x XVI. t. c. \. §-áoak 1-7. pontjai alatt fel nem sorolt cselekménynek kell minősítenie ; kétféle eljárást követhet. Az ügyet hatáskörének leszállításával áttehetí a rendes bírósághoz vagy pedig maga tárgyai, ebben az utóbbi esetben eljárása hatáskör hiánya cimén nem támadható msg ('9381 XVI. tc. 3. §. SS. Ártatlanul szenvadett előzetes letartóztatás miatt kártalanítás előfeltételei. — Mint tettes — ellen gyújtogatás büntette miatt folyt előbb rőgtőnbíráskodásí, majd rerdes bűnvádi eljáás. A vizsgálat befejezése után a a kir. ügyész terhelttel szemben a vádat elejtette, mert a vizsgálat során az annak indítványozására legfőbb alapként szolgált gyanuok ís elenyészett azáltal, hogy a terhelttárs az önmagát és a tagadó terhelt is terhelő beismerő vallomását utóbb visszavonta. Előzetes letartóztatásért és vizsgálati fogságért anyagi és erkölcsi kártalanítást kér. A kártalanítási kérelem elbírálásánál közömbös körülmény az, hofy F. Rozália az előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot elrendelő elsőfokú végzésekben megnyugodott. A kártalanítási kérelem a kö vetkező okokból nem alapos. A Bp. §. í és 2. pontjai alapján kifejlődött s állandóan követett bírói gyakorlat szerint ugyanis az e'őzetes letartóztatás és vizsgálati fogság csak akkor szolgálhat törvényes alapul a kártalanítási igény megállapítására, ha kétségtelenül bizonyítást nyert vagy az, hogy a terhelt a vádbelí cselekményt nem követte el, vagy az, hogy a cselekmény egyáltalában nem ís volt elkövetve. A jelen ügy iratai szerint azonban a vád elejtésének és ezen az alapon az eljárás megszüntetésének oka az v..lt, hogy a vizsgálat adatai nem voltak alkalmasak arra, te í kép azokból eredményes főtárgyalás tartására, vagyis a kérelmező bűnösségére nézve alapos következtetés lett volna vonható. A vizsgálatnak ilyen okból történt megszüntetése tehát nem minősíthető a fentebb említett bírói gyakorlat által megkövetelt olyan kétségtelen megállapításnak, amely a kártalanítási igény törvényes alapjául szolgálhat. Arról pedig, hogy a vádba tett cselekmény a törvény értelmé-