Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Jegyzetek az 1944. évi VI. tchez [1. r.]

116 nevet alperes a kereseti előadás szerint most is viseli. Felek házassága azonban jogerős bírói ítélettel már felbontatott s így alperes azzal az állítólagos magatartásával, hogy a házasság megszüntetése után a férje nevét — anélkül hogy annak viseléséhez való joga ugyanazon bírói ítéletben megállapíttatott volna — továbbra is használja, különösképen a családjogi rendelkezésekkel szemben állandóan arra utal, hogy őt volt férje nevének viseléséhez való jog most ís megilleti. Felperesnek az a kereseti ígé nye ennélfogva, hogy alperes a házasságkötéssel szerzett nevének használatától tiltassék el, már a név szerzés módjára tekintettel is, miat a családjogi jogviszony biróí eljárásban történt rendelkezésével összefüggő igény, ugyancsak a családi jogviszonyok eldöntésére hatáskörrel bíró, rendes bírói eljárás útjára tartozik, ezért felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróságnak a pert megszüntető Ítéleti rendelkezése téves jogi álláspont eredménye, alapos* A m. kír. Kúria ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és az ügyet érdemi tárgyalás és határozathozatala vége: fellebbezési bírósághoz visszautasította. (P. III. 4388-Í94S. Kúria). 50. Felülvizsgálati támadás helyes előterjesztése. A fellebbezési bíróság elutasító ítéletét a felperes azért támadja, mert azt a „fellebbezési bíróság az alaki és anyagi jogszabályok megsértésével és részbeni félretételével, részben pedig azok helytelen alkalmazásával és helytelen ténybeli következtetésekkel hozta meg*'. A felperes azonban nem jelöli meg, hegy a bíróság melyik eljárási szabályt és mivel sértette meg, továbbá, hogy a fellebbezési bíróság ténybeli következtetéseinek mely részei, milyen okból tévesek, enélkül pedig az eljárási jogszabályok megsértésére s a helytelen ténybeli következtetésre alapított, áltafános természetű támadás a felülvizsgálati eljárásban nem volt figyelembe vehető. Alaptalanul támadja a felperes a fellebbezési bíróság ténymegállapítását írat elleness ég címén ís. Iratellenességről csak akkor lehetne szó, ha a bíróság valamely tényt a ténymegállapításnál alapul vett peradat vagy bizonyíték tartalmától eltérően állapított meg, ily esetet pedig a felperes ugyancsak nem említ felülvizsgálati kérelmében. (P. II. 5004 Í943, Kúria.) «> Büntetőjog. 51. A honvédelmi munkakötelezettség megsértésének következményei alél nem mentesít, ha a vádlott az utasítást azért nem teljesiti mert céltalannak tartja. Az 1939 Í II. tc. 184. §-a azt bünteti, aki a honvédelmi munkakötelezettségen alapuló igénybevételi kirendelésnek nem engedelmeskedik és mulasztását alaposokkal kí nem menti. Nem vitás, hogy a vádló £