Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Jegyzetek az 1944. évi VI. tchez [1. r.]

i«n mii —i—mi inna immuninwimiam 113 a szerzés közjogi természeténél fogva csak cselekvő állapotban szállottak át a magyar államra, vagyis a magyar állam a román államnak a bányaüzemből eredő magánjogi kötelezettségeiért nem felelős. Abból azonban hogy a román állami bányatelep és iparvállalat a keleti és erdélyi országrészeknek nemzetközi döntőbírósági határozat következtében, tehát nem magánjogi jellegű szerződés alapján szállott át a román államról a magyar kincstárra, nem következik, hogy a volt román bányavállalatnak üzerét átvevé és azt tovább foíytató magyar állami bányavállalat nem felelős harmadik személyekkel szemben a vállalatnak a tulajdonjog átszállásakor fennállott magánjogi kötelezettségeiért. Ezt a felelősséget sem a fellebbezési bíróság ítéletében ismertetett kormányrendeletek, sem a keleti és erdélyi országrészeknek a román uralom alól felszabadulásával kapcsolatos egyéb tételes jogszabályok nem zárják kí. Egyébként pedig általános jogelv az, hogy aki egyetemes jogutódlással másnak vagyonjogi személyiségét folytatja, a reá hárult vagyonnal felelős jogelődének a tartozásaiért. Ezeknél fogva a volt román állami bányavállalat üzemét folytató magyar állami bányavállalat is felelős a volt román állami bányavállalatnak a felperes irányában az állami főhatalom változás idejében esetleg fennállott kártérítési kötelezettségéért. ('Kúria P. 5673 - Í943. Jakab.) 46. Birtokhiborítás. A felperes kereseti kérelme az alpereseknek a birtokháborítástól eltiltására irányult, tehát possessor íus jellegű keresetet tartalmaz. A sommás visszahelyezésnek pcdíg két előfeltétele van: a békés birtoklás és az attól tilos önhatalommal történt megfosztás. Ami már most az első előfeltételt illeti, téves a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása, hogy a felperesek birtokban létéről azért nem lehet szó, mert há' zukat bérbe adták s a lakáskulcsok seua voltak náluk. A tulajdonos ugyanis, aki házát bérbe adja, mint föbírtokos állandóan birtokban marad s a birtokvédelem megilleti őt nemcsak harmadik személlyel szemben, hanem még a házat az időleges birtoklásra jogosító bérleti viszony alapján ténylegesen hatalmában tartó személy ellenében is, ha ez a használati birtokának határain — a főbírtokos feltehető jelentékeny károsodásával — nyilvánvalóan túlterjeszkedik. E mellett az adott esetben éppen az volt a helyzet, hogy a felpereseknek bérlője a házból az 1942. évi november havában kiköltözött és a kulcsokat átadta az I. rendű alperesnek, a ház felett őt megillető tényleges hatalom gyakorlásával tehát felhagyott, a felperesek birtoklása így erre való fíéyelemmel is fennállott és feljogosította a felpereseket a sommás vísszahelyezésí per megindítására. A birtokvédelem második előfeltételét, a tilos önhatalommal