Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

12 kor semmisnek nyilvánítja azon megállapodást is, amely az ingatlan birtokának az átengedésére kötelezi az adóst, de mert a gyümölcsök szedésének kamatok fejében leendő szedésére vonatkozó megállapodás a semmis, ebből a contrarío az következik, hogy az ingatlan birtoka feletti jogának fenntartásával megengedheti jogérvényesen az adós, hogy a hitelező szedje a gyümölcsöket, arról azonban kiadásai és kamatai levonása után — elszámolva a tiszta haszonként mutatkozó összeg a tőke törlesztésére fordítandó. Megfelel ez az értelmezés a 34000—(931. I. M. számú rendelet 5—8 §§-aíban foglaltaknak, ugyanis mező — erdő—szőlő vagy kertgazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetén, ha a bíróság a zár alá vételt elrendeld a végrehajtást szenvedőt kell megbízni a zárgondnokí tennivalókkal, aki az ingatlan jövedelméről a bíróságnak a végrehajtató kérelmére számadást tartozik adni és a jövedelem felesleget, akár csak a zárgondnok, a követelés törlesztésére beszolgáltatni köteles. Ha tehát bírósági segítséggel arra tudja a hitelező a végrehajtást szenvedettet kényszeríteni, hogy az ingatlan tiszta hozadékát tartozása apasztására fordítsa, íehet-e tiltó jogszabály arra, hogy az adós ingatlanai gyümölcsének szedésí jogát, elszámolás kötelezettsége mellett ugy engedje át, amint az megengedett a gyümölcsöző kézi zálognál, hol a kiadások és a kamatok levonása után fennmaradó tiszta haszon a hitelező által az adós tartozásának apasztására fordítandó. Ez következik a magyar magánjog idézett szabályaiból is, addig, míg az 1932. Ví. t.-c-be (uzsora) nem ütközik. (J. T. 25. §.) A jelzálog törvény idézett 25. §. axon általános rendelkezése alól, hogy a jelzálogjog az ingatlant alkotórészeível és tartozékaival terheli, kivételt alapit meg a J. T. 28. §-a, mert a jelzálogjog nem terjed kí az ingatlannak olyan tartozékára, amely nem az ingatlan tulajdonosáé, vagy amely nincs az ingatlannal tartósan összekapcsolva. Nem terjed kí továbbá mezőgazdaságban, vagy erdőgazdaságban a gazdálkodásra rendelt gépekre és egyébb eszközökre, még ha az ingatlannal tartósan össze is vannak kapcsolva. A tartozék ugyanoly korlátok között, mínt az elválással a termények és egyéb alkotórészek, tartozéki minőségének megszűnésével felszabadul a jelzálog alól. Az elmondottakban a J. T. anyagi jogi jellegű főbb szabályait kivonatosan ismertettem, ezután azokat a törvényes rendelkezéseket fogom ismertetni, melyek bennünket, birákat-ügyvédeket — a pénze után futó hitelezőt, az adóst, de elsősorban a csupán jelzálogos adóst érdeklik.