Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Az 1944.:V. t. c. gyakorlati jelentősége

90 majdnem teljesen egyenértékű mesterséges egyeneségbeli rokoni viszonyt teremt az örökbefogadó és öröbefogadott között, annak összes főleg örökjogi következményeivel. Akinek már vannak, vagy lehetnek saját gyermekei, az esetek túlnyomó részben tartózkodni fog gyermekei mellé még mást is örökbefogadni s ekként szükségszerűen az ő családi vagyonából is halálesetre részesíteni. De az is, aki örökbefogadni szeretne, óvakodnék addig örökbefogadni, amig az örökbefogandót teljesen ki nem ismeri s ehhez pedig olykor hosszú évek kellenek. A családbafogadás, amely az idegen gyermeknek más családban való nevelését és tartását intézményesíti, feleutján áll a tisztán nemes felebaráti érzésből vállalt ellátás, nevelés és az örökbefogadás között s így a kiskorú gyermek érdekeinek megóvása mellett nem ró a kiskorún segiteni akaróra olyan messzemenő és messzekiható kötelezettségeket mint az örökbefogadás. Érdekes intézkedése a törvénynek, hogy a szokásjogilag kifejlődött örökbefogadástól eltérőleg a csaladbafogadáshoz az együtt élő házastárs beleegyezését is megkívánja, ami viszont értetődik ezen viszony további folyamatos együttlakást megkívánó voltából, mig viszont örökbefogadást nem egyszer csupán a törvényes öröklési jogviszony mesterséges létesítése, vagy a családi név átruházása céljából eszközölnek. A családbafogadás után, amely főleg az árvák érdekeit van hivatva előmozdítani, nézzük most már, hogy a törvény miben könnyíti meg a házasságon kívül született gyermekek helyzetét. Akkor, amikor a gyermekeknek sajnos még igen nagy százaléka házasságon kívül születik s amikor a házasságon kívül született gyermeknek a puszta és mondhatni a bírói ítéletek összegszerű megállapítása szerint olykor igen szűkösnek mondható tartáson kívül atyjával szemben más joga nincsen, nagy horderejűnek mondhatjuk azt az intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy igazságügyminiszteri hozzájárulás mellett a házasságon kívül született gyermek is atyja nevét viselje. Az utólagos házassággal való törvényesítés nem mindig lehetséges. Vagy egy más fennálló házasság, vagy a szülők között fennálló társadalmi és műveltségi áthidalhatatlan különbség útját állja a házasságkötésnek. Ugyanakkor a házasságon kívül született gyermeket anyjának a neve, mint valami szégyenbélyeg a bölcsőtől a sírig kiséri, már